Lejthet az aacheni pálya

Aachenben Dobrovitz és Lázár mellett ezúttal Bárdos Attila lesz a harmadik ember. A kizárólag lipicai lovakkal versenyző magyar hajtók a Világjátékok bombaerős mezőnyében, egyik fő kihívójuk, Németország otthonában is esélyesek a dobogóra, ezt támasztják alá az idén eddig elért helyezéseik.
A csapatverseny várhatóan kiélezett lesz, ám az egyéni viadalt előzi meg az igazi várakozás. Lázár Zoltán címvédőként ül bakra, Dobrovitz József 2004-ben hetedik lett, Bárdos Attila pedig a harmincadik helyen zárt Kecskeméten. A magyarok bíznak benne, hogy a verseny a sportszerűség jegyében zajlik majd, annak ellenére, hogy a kecskeméti világbajnokságon első helyen végző, majd lovának doppingolása miatt két évi hercehurca után végül két hete kizárt német Michael Freund nem zárta szívébe a magyarokat, az egyéni aranyérmessé előlépő Lázár Zoltánt különösen nem, aminek többször is hangot adott a sajtóban.

Információink szerint eddig minden mintaszerű a helyszínen. A körülmények fantasztikusak, a lovasok rendre 40-50 ezer ember előtt versenyeznek. Nem lesz ez másképpen a négyes fogatok küzdelmei alatt sem. Szerdán és csütörtökön rendezik a díjhajtást, pénteken a maratonhajtást, végül szombaton az akadályhajtás után avatnak világbajnokot egyéniben és csapatban.
Lázár Zoltán kétszeres egyéni és csapatvilágbajnokként utazott el Aachenbe. A magyar hajtó nem győzi dicsérni a Világjátékokat, a hangulatot, a közönséget, de gondolatai közben a versenyen, leginkább a díjhajtáson járnak.

„Miközben edzünk, halljuk a hatalmas morajt a stadionból, különleges élmény lehet a gigantikus arénában hajtani. Ami a versenyt illeti, az első számtól, a díjhajtástól tartok egy kicsit, mert ott pontoznak. Abban lehet leginkább kitolni velünk – mondta Lázár Zoltán, aki a pontozás emlegetésekor Freunddal való csatájára gondolt. – Fő ellenlábasunk hazai pályán versenyez, az pedig az első számban lejthet igazán. Egyébként gyakran összefutunk Freunddal, a melegítőpályán kerülgetjük egymást, a közelembe érve elfordítja a fejét, hiába próbálom elkapni a tekintetét. Köszönéssel már nem is próbálkozom, fölösleges…”
A lélektani hadviselésnél fontosabb, hogy Lázár Zoltán célja a győzelem.

„Aki éveket dolgozik egy ilyen versenyre készülve, az csak az aranyéremben gondolkozhat – jelentette ki Lázár Zoltán. – A rendkívüli atmoszférát a vérmérsékletük szerint tűrik a versenyzők. A sok néző errefelé egyáltalán nem ritkaság, az emberek rajonganak a lovassportokért. Néha nem is a tömeg a gond, a pálya mellett lévő kivetítőkön látszó mozgás is le tudja kötni némelyik ló figyelmét, megesik, hogy saját magát nézi a pálya helyett.”