Nagyon jó üzlet a Loki

– Elmúlt az ünnep?
– Szerényen örvendeztünk, most azonban ismét a munkán a sor, a klubvezetőségre és a szakmai stáb tagjaira komoly feladatok várnak – lépett túl elegánsan a pihenőt firtató kérdésen Szima Gábor. – Július végén BL-selejtezőt vív a DVSC, elsőként ezekre a mérkőzésekre kell felkészülnünk, s folytatásként a következő bajnoki idényre, a Magyar Kupára. A nemzetközi színtéren a második selejtezőfordulóban kiemeltek leszünk, s értelemszerűen olyan ellenfelet kívánok magunknak, amely ellen érvényre tudjuk juttatni a papírformát.

– Önben megfogalmazódott már a cél?
– A minél eredményesebb szereplés.

– Visszafogott. A jelenlegi állománnyal?
– Augusztus harmincadikáig – a tavalyi évhez hasonlóan – egyetlen meghatározó játékost sem szeretnénk elengedni, örömmel töltene el, ha valamennyien a klub rendelkezésére állnának az európai kupacsatákon, ám az események átírhatják az elképzeléseinket. Nem titok ugyanakkor, hogy a jelenlegi legerősebb magyarországi játékoskeretet bővíteni kívánjuk.

– Külföldiekkel, magyarokkal?
– Is-is, konkrétumokkal viszont egyelőre nem szolgálhatok.

– Tartják magukat az eddigi játékospolitikához, azaz elsősorban lejárt szerződésű futballistákat vesznek célba, vagy bizonyos értékhatárig hajlandóak a kasszához nyúlni?
– A DVSC a piacon száz–százötvenezer eurós labdarúgót talán meg tudna szerezni, de nem vagyok meggyőződve róla, hogy ezek a játékosok feltétlenül értékesebbek azoknál, akik most hozzánk tartoznak. Pillanatnyilag ugyanis Debrecenben találhatók a legjobb magyar futballisták.

– Szombat este a Kossuth téri összejövetelen Kósa Lajos polgármester – új stadion építése mellett – a triplázás ígéretével srófolta a hangulatot.
– Szerintem a polgármester úr arra célzott, hogy a DVSC a következő szezonban is mindent elkövet azért, hogy a bajnoki serleg a városban maradjon, és azt hangsúlyozta, szuggerálta, hogy mi leszünk az aranyérem egyik esélyese.

– Tudja, melyik magyar együttes triplázott utoljára?
– Az Újpestnek volt egy fantasztikus hetes sorozata a hatvanas-hetvenes években, ennek lehetett a része.

– A nyolcvanas évek közepén a Honvéd tudott zsinórban háromszor aranyérmet nyerni. A körülmények – felhőszakadás, spontaneitás – dacára őszintébbnek tűnt az öröme, mint egy éve. A látszat csalt?
– Furcsa érzések kavarogtak bennem. Nem hiszem, hogy üldözési mániám lenne, de egyes médiumok és – sajnos ki kell mondanom – a szurkolóink egy része nem bízott bennünk, mégis elhódítottuk a serleget. Nagy elégtételt éreztem, hogy sikerült rácáfolnunk a kétkedőkre. A játékvezetők egy része is úgy vélhette, hogy nem a DVSC-nek kellene az idén győznie, az ősszel sokat tévedtek a kárunkra. Az érem másik oldalán viszont a tavaszi működésükről sem feledkezhetek meg, ekkor már korrekt bíráskodásban volt részünk. Így teljes a kép.

– Tervezik az éves költségvetés emelését?
– Nehéz előre kalkulálni, a mögöttünk lévő évben például ötszázmillió forintnál húztuk meg a határt, ehhez képest a kiadás ezt mintegy ötvenmillióval meghaladta.

– A bevétel?
– Nyolcszázmillió forint fölötti bevételt értünk el, ami jórészt a nemzetközi szereplésből, illetve a játékoseladásból fakadt.

– A klubot működtető részvénytársaság elnökeként a következő idény végén hasonló különbözettel elégedett lenne?
– Természetesen, de a debreceni futballban a pénzügyi profit nem elsődleges szempont. Persze nem feledkezünk meg arról, meddig is ér a takarónk. Megelőzi a szakmai, azaz a bajnoki cím és a Magyar Kupa elnyerése, no és a sikeres nemzetközi szereplés.

– A klub múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján elhangzott: Füzi-ügyben a nemzetközi Sportdöntőbíróságig is hajlandóak elmenni az igazuk bizonyításáért. Bajnokok lettek…
– Az ügyvédeink jelenleg is vizsgálják a lehetőségeket, de vélhetően megtesszük a szükséges lépéseket, kizárólag azért, hogy a jövőben hasonló eset ne fordulhasson elő a magyar labdarúgásban. ---- D ---- &