Csak maradjon együtt a gárda!

A riportert ezúttal nemcsak a honi, hanem a külföldi futballról is faggattuk, mivel ő az egyik legavatottabb hazai szakértője a finisbe forduló Bajnokok Ligájának: élőben ugyanis egyetlen magyar sem lát nála több BL-mérkőzést... Érdekesnek tűnik tehát az összevetés: mi az, ami a határon túl jól működik, és mi az, amiben mi, magyarok is jobbak lehetnénk.Két éve megjósolták, beérik ez a csapat

„Azért kezdjük az U17-es válogatott sikerével. Két éve történt, hogy Mezey György megkért kettőnket Faragó Richarddal, hogy egy edzéskazettára mondjuk fel a szöveget. Nem emlékszem pontosan, de lehet, éppen ennek a mostani 17 éveseknek a brazil módszerek alapján levezényelt edzéséről készült a film, mindenesetre Mezey és Both József akkor megjegyezte nekünk: hamarosan beérik egy jó csapat. Nos, most beérett. Az ukránokat és a svédeket négy nullával hazazavarni több mint figyelemre méltó. Különösen tetszett az öt gólt rúgó Németh Krisztián nyilatkozata, aki még ezek után is azon szomorkodott, hogy két nagy helyzetet kihagyott... Nagyon bízom benne, hogy öt-hat év múlva ebből a korosztályból néhány játékos befut, de az azért talán álom, hogy majd komplett csapatként is sikeresek lesznek. Emlékezhetünk, sem az 1984-es ifi Európa-bajnok, sem az 1996-os atlantai együttes nem tudott később igazi csapatként együtt maradni. De ha már rákérdezett, kitérnék Both Józsefre is: tudjuk, jó viszonyban van Mezey Györggyel, ezért talán sokak szemében nemkívánatos személy, de én azt mondom, hagyni kellene dolgozni. Megjegyzem, amúgy Mezey György az a magyar edző, akit a leginkább ismernek és elismernek Európában, és nem állunk olyan jól, hogy szakmai tudásáról csak úgy lemondjunk. Egyéb oldalait nem ismerem, de szakmailag rendkívül népszerű. Volt olyan BL-meccs, amely után együtt utaztam külföldi szakedzőkkel, akik Mezey Györgyöt sokkal jobb trénernek tartották, mint Lothar Matthäust. Ja, de megfogadtam, többet nem emlegetem Matthäust.

Az újpestiek torkán most ott a kés

Beszéljünk inkább a bajnokságról. Úgy látom, a fehérváriak tisztában vannak saját képességeikkel, és annak határával is, ezért sorozatban győznek. Az Újpest viszont mintha kicsit elbízta volna magát: éppen három hete mondtam Rajczi Péterről, hogy ha nem képzeli magát Ronaldinhónak, akkor nagyon szép tavasza lehet.

Nos, vele talán nincs is baj, de néhány játékos hozzáállása megváltozott, biztos nagyon tetszett nekik a fölényes vezetés. Ha a Fehérvár megnyeri az elmaradt meccsét, ez a fölényes vezetés már csak második helyet ér... Persze még korai temetni a lilákat, hiszen ők mindig akkor játszanak jól, ha a torkukon a kés.

Márpedig, olvasva a tulajdonos dörgedelmes levelét, most ott van. Lehet, a BL miatt sokan azt hiszik, a magyar futball nem is érdekel; ez azért nem igaz, bár tény, a hét végén már csak a munkám miatt is inkább a külföldi mérkőzéseket nézem, hiszen egy Arsenal–Juventusra azért nem a magyar pályákon lehet felkészülni. De amikor tehetem, nézem a magyar futballt is, szombaton például Pécsett voltam, és majdnem kimentem a Vasas-meccsre. Sajnos éppen abban az időpontban volt a viasatos prezentáció, így csak este, a hazafelé sántikáló Balaskó Ivántól értesültem a nulla nullás végeredményről. Hm, akkor már nem bántam annyira, hogy nem tudtam kimenni...

Fabregas tinédzserként oktatta a Juventust

De azért láttam egy gól nélküli döntetlent a múlt héten, igaz, Lyonban. Sosem szoktam tippelni a közvetítés során, most sem vetemedtem ilyesmire, csupán azt jósoltam meg: a csatárok gólérzékenységét ismerve a Lyon– Milan biztos nem lesz nulla nulla. A nyolcvanadik perc körül már igen kínos volt... De nem adom fel, felelősségem teljes tudatában kijelentem, a visszavágón esik gól: ha máskor nem, majd a tizenegyespárbajban. A Juventus–Arsenal párharcot kicsit leírtuk az olaszok teljesítménye miatt. Bizony hihetetlen volt látni az első meccsen, ahogy Emerson és Vieira között száguldozott Fabregas, aki még csak tizennyolc éves. Erről jut eszembe, Németh Krisztián meg tizenhét... Kívánom neki, hogy hamarosan ő is nagycsapatban futballozhasson! Mindenesetre jó meccsek várnak ránk a héten. Hogy kinek szurkolok? Én kissé kényelmi szempontból nézem a BL-t. A háromszori átszállással megspékelt valenciai repülést követő kocsikázástól picit irtózom, úgyhogy a Villarreal rajongói talán megbocsátják nekem, ha inkább a szinte szomszédos milánói csapatokért szorítok...”