Nincs béke a magyar asztaliteniszben: még mára sem sikerült mindenki számára megnyugtató választ találni arra a kérdésre, hogy a csapatbajnokságban hány EU-s országból érkező játékos szerepelhet. A szövetség úgy döntött, az amúgy jogosnak tűnő kérdésre hivatalos helyről – ha kell, akkor az EU brüsszeli központjából – vár választ.
Az ügy kiindulópontja a Postás-Matáv SE és a szövetség közötti vita: a zuglóiak azt – a sportban egyébként általánosan elfogadott – álláspontot képviselik, amely szerint az EU-s országokból érkező játékos nem számít légiósnak, ezzel szemben a szövetség továbbra is korlátozni szeretné az egy mérkőzésen szerepeltethető nem magyar állampolgárságú asztaliteniszezők számát.
Jie Schöpp, a Postás német légiósa vajon lehet magyar egyéni bajnok?
Jie Schöpp, a Postás német légiósa vajon lehet magyar egyéni bajnok?
Jie Schöpp, a Postás német légiósa vajon lehet magyar egyéni bajnok?
Jie Schöpp, a Postás német légiósa vajon lehet magyar egyéni bajnok?
„Természetesen nem szeretnénk törvényellenes bajnokságot kiírni – kezdte mondandóját Juhos József, a szövetség alelnöke –, de úgy vélem, hogy speciális helyzetünknél fogva, van néhány pont, amelyek alapján mégsem ennyire egyértelmű a helyzet. Az asztalitenisz alapvetően egyéni sportág, s bár rendeznek csapatversenyeket, csapatbajnokságokat is, ezek sem mások, mint az egymással szemben álló egyéni versenyzők eredményeinek összessége. Persze ez nem csak nálunk igaz, így van ez a vívóktól kezdve a birkózókon át a teniszezőkig, hiszen sok egyéni sportágban hasonló a helyzet. Számunkra elsősorban az a kérdés, hogy ha a magyar csapatbajnokságban valamennyi EU-s országból érkező versenyző asztalhoz állhat, akkor a magyar egyéni bajnokságban ugyanők miért nem szerepelhetnek? Miért nem lehet magyar egyéni bajnok az egyébként nálunk légióskodó német Jie Schöpp vagy a horvát Boros Tamara, s miért nem indulhat például a német egyéni bajnokságban a Busenbachban játszó Tóth Krisztina vagy a Langweidben szereplő Bátorfi Csilla? De továbbmegyek: ha például Magyarországon tanul egy angol gyerek, és mondjuk mellette pingpongozik is, mi jogon zárhatom őt ki a magyar serdülőbajnokságból? És akkor még nem beszéltem a profi–amatőr kérdésről, a mi sportágunkban ugyanis döntő többségben, körülbelül kilencvennyolc százalékban, amatőrök vannak. Mi a helyzet az ő munkavállalásukkal? Ezek a kérdések, pontosabban a kérdésekre megfogalmazott válaszok alapjaiban rengethetik meg Európa sportéletét, mert könnyen elképzelhető, hogy kiderül: az összes EU-s országban évek óta jogellenesek a versenykiírások. ”
Az asztalitenisz-szövetség elnöksége éppen ezért úgy határozott, hogy – mivel semmiképpen sem szeretne törvényellenes bajnokságot kiírni – hivatalos állásfoglalást vár a hazai, ha kell, a brüsszeli EU-s szakértőktől. Addig azonban továbbra is ragaszkodna ahhoz, hogy a hazai csapatbajnokságban korlátozza a nem magyar állampolgárságú asztaliteniszezők számát, hiszen nem önös egyéni érdekeket kell támogatnia, inkább azt kell figyelembe vennie, ami a sportágnak jó. S mivel mind kevesebb a magyar asztaliteniszező (többségük ráadásul külföldön játszik), mind szerényebbek a nemzetközi eredmények, ezért – persze törvényes keretek között – szeretnék, ha a magyar asztaliteniszezők minél több játéklehetőséget kapnának.
