Még László Csaba dirigál

Voleszák Gábor
A történet úgy nyúlik, mint egy jobbfajta olasz spagetti, azonban ez a tészta már-már ehetetlen.
A történet dióhéjban: a soproni többségi tulajdonos, Vízer László Máriusz február 6-án, hétfőn leváltotta Selymes Tibor vezetőedzőt, és helyére az addigi sportigazgatót, Nagy Tamást nevezte ki. A váltás nem állta ki az idő próbáját, ugyanis csütörtökön már lemondott (nem volt hajlandó elküldeni a csapattól Bagoly Gábort, aki az edzésen összecsapott a román Cristian Munteanuval). Ezután választotta az üzletember László Csabát, akinek a kinevezése a kisebbségi tulajdonosok szemét csípte. László Csaba ugyanis tavaly még a Ferencváros edzőjeként roppant sportszerűtlenül viselkedett a Sopron elleni Magyar Kupa-döntő során, és ezt a hűség városában a mai napig nem bocsátották meg neki.

Mindenesetre csütörtökön még László Csaba vezényelte a kispadról az Olaszországban edzőtáborozó csapat Bologna elleni mérkőzését.
„Annak ellenére, hogy a csapatot a héten rengeteg negatív benyomás érte, az eredmény kivételével elégedett vagyok a látottakkal – mondta László Csaba. – Nem játszottunk alárendelt szerepet, és ha a helyzeteinket jobban kihasználjuk, szorosabbá tehettük volna a mérkőzést. Az edzőkérdéshez semmit sem szeretnék hozzátenni… Illetve annyit mégis, ha a kupadöntőn való viselkedésemmel megsértettem az embereket, akkor még egyszer bocsánatot kérek. Arról azonban, mi lesz a sorsom, fogalmam sincs. Bárhogy is dönt a tulajdonos, elfogadom. Profi edzőnek tartom magam, nagyon örültem a felkérésnek, és akkor sem marad tüske bennem, ha végül távoznom kell. A lelkiismeretem tiszta, szerintem a csapatnál a játékosoktól kezdve a gyúrókig mindenki elfogadott. Ha a soproniak úgy gondolják, hibáztam, a munkámmal szeretném jóvátenni úgy, hogy ezzel a néhány nappal is sikeres tavaszhoz segítem őket, és az sem zavar, ha esetleg más edzővel szerepel kiugróan a csapat.”

A mérkőzést a helyszínen megtekintő Vízer László Máriusz a következőt mondta:
„Vasárnap, amikor a csapat az olasz edzőtáborból hazatér, döntök – jelentette ki a tulajdonos. – Most még nehéz bármit mondanom, hiszen számomra László Csaba lenne az ideális megoldás a csapat élére, de a város vezetőinek a taggyűlésen volt egy határozott kérése, amelyhez tartom magam.”
Ez utóbbi mondat üzenettel ér fel, és Vízer László Máriusz azt sem tagadta, hogy tárgyalt már edzőügyben.
„Elismerem, beszélgettem Dario Bonettivel, aki a helyszínen tekintette meg a mérkőzést, ám mint említettem, még nem döntöttem – legkésőbb hétfőn minden kiderül.”

Vízer László Máriusz kifejezett kérésére Dario Bonetti – hiába kapacitáltuk – nem nyilatkozott a lehetséges soproni szerepvállalásáról.
Annyit azonban nem árt tudni, hogy a most 45 éves edző Olaszország legnépszerűbb és legjobb csapatainak volt játékosa, s már 19 évesen bemutatkozott az élvonalban az AS Roma együttesében (előtte a Brescia labdarúgója volt a Serie B-ben). A fővárosból a Sampdoriához került, majd újra a római „farkasoknál” játszott. A nyolcvanas évek második felében (1986–1987) az AC Milanban, majd kölcsönben a Hellas Veronában futballozott. 1989 és 1991 között a Juventust szolgálta, amely-lyel 1990-ben UEFA-kupa és Olasz Kupa-győztes volt. A válogatottban kétszer jutott szóhoz. Edzőként már jóval kevesebb fény esett Dario Bonettire, testvére, Ivano segítőjeként a skót Dundee-nál tevékenykedett, ahol többek között az argentin vb-ezüstérmest, az akkor már a visszavonulásra készülő Claudio Caniggiát is irányíthatta. ---- Giuseppe Signorit szeretik Bolognában. Persze nem véletlenül, hiszen a soproniak vb-ezüstérmes sztárja 1998 és 2004 között hat, igazán eredményes évet töltött az olasz csapatnál. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy az edzőtáborozó bordó-fehérek előkészületi vagy inkább amolyan gálamérkőzést vívhattak a Bologna együttesével – mégpedig Beppe Signori tiszteletére. A jeles alkalomra a soproniak még új mezt is kaptak vendéglátóiktól, és a zord, ködös időjárás ellenére ha lassan is, de gyülekeztek a nézők, akik a háromszoros olasz gólkirály minden jól sikerült megmozdulását vastapssal honorálták. Igaz, Giuseppe Signori csupán az első félidőben szerepelt, azonban a Sopron ekkor jobban tartotta magát, és az olasz légiós egy lövéssel a kapufát is megremegtette.

BOLOGNA (olasz) - FC SOPRON 3–1 (1–0)
Bologna, 500 néző. V: Stefani (olasz)

BOLOGNA: Manitta – Daino (Tedeschi), Terzi (D’Aniello), Torrisi (Mezzano), Smit (Costa) – Mingazzini (Colomba), Pecchia, Loviso (Vincenzi) – Bellucci (Monti), Marazzina (L. Della Rocca), Nervo (Antonazzo)

SOPRON: Rabóczki – Kiss Z. (Csontos), Radu, Costisor, László A. – Demjén, Czinege (Lázár), Munteanu (Birtalan) – Cigan, Signori (Cotan), Feczesin
G: L. Della Rocca (2), Marazzina, ill. László A. ---- Détári Lajos eldönthette, akar-e a Sopron edzője lenni vagy sem. Mindössze annyit kellett volna tennie, hogy néhány órán belül összepakol, és elutazik az olaszországi edzőtáborba.

„Még az elmúlt hét szombatján keresett meg Vízer László Máriusz, hogy érdekelne-e a feladat – mondta Détári Lajos. – Természetesen érdekelt, ám a tulajdonos azt szerette volna, ha szombaton vagy legkésőbb vasárnap elrepülök Bolognába, de mivel nagyon hirtelen jött ez a felkérés, hétfő előtt nem tudtam volna utazni. Gondoltam, ezt ő is megérti, ha már én elfogadom, hogy telefonon akart velem mindenben megállapodni. Nem így történt, engem azóta nem kerestek, ugyanakkor bejelentették, hogy László Csaba az edző. Ha még valóban ő az.”

No igen, soproni edzőkérdésben mostanság nem szabad másfél napnál hosszabb távra tervezni – Détári Lajos mégis amondó, a meglehetősen furcsa szokások dacára is szívesen edzősködött volna (vagy edzősködne is) Sopronban. Sőt még a tulajdonosi önkénytől sem kellene félnie.

„Nemrégiben, ugye, elég kellemetlenségem volt Görögországban, mert a Panszerraikosz tulajdonosa mindenbe bele akart szólni – elevenítette fel a szakításhoz vezető élményeit Détári Lajos. – Azóta okosabb vagyok: az ügyvédemmel huszonöt oldalas szerződéstervezetet állítottam össze, amelyben szerepel például az is, ki léphet be az öltözőbe, ki jöhet edzésre, ki szállhat fel a buszra. Manapság ugyanis nem az dönt, ki milyen jó edző, hanem az, hogy kinek, milyen indokkal lehet belekötni a szerződésébe. Úgyhogy tanultam a hibámból, most már bármely tulajdonos alaposan megfontolná, milyen indokkal akar kirúgni.”