A Fradi-szív lesz a megmentő

– A felületes futballszurkoló ma már alig egy-két embert ismer a Fradiból, úgy tűnik, ők néhányan viszik a hátukon a csapatot, már amennyire tudják. Meddig mehet ez így?
– A folyamat a kétezer-négyes bajnoki címünk óta tart – mondta Szűcs Lajos a Ferencváros szombati tréningje után, amelyen a társai ellen játszva egy amatőrcsapat, a Tabán FC kapuját védte, így volt dolga bőven. – Azóta tíz meghatározó tudású játékos hagyta el a klubot, a sok fiatalnak a folyamatos kudarcok okozta lelki nyomást is el kellett viselnie. Az ősszel a Tatabánya elleni meccs előtt már azzal kellett szembenéznünk, hogy ha kikapunk, kieső helyre csúszunk viszsza. Akkor a Fradi-szív megmentette a csapatot, majd újra nyertünk, s a klubhoz méltó tavaszt várok magunktól.

– Ez milyen helyezést jelenthet?
– Nem tartom lehetetlennek, hogy a dobogóra is fellépjünk, még akkor is, ha tudom, szörnyen nehéz lesz. Most megérkezett Leandro, és remélem, még további erősítésekre is futja majd.

– Vagy tovább gyengülnek. Nem fordulhat elő, hogy ön lesz a következő távozó?
– Csak a jelenben tudok gondolkodni, az év végéig szerződésem van, itt a helyem, csak azzal foglalkozom, hogy a Ferencvárossal előrelépjünk.

– Nagy nemzetközi csatákon védett, játszott a válogatottban, szerepelt külföldön, mi motiválja még olyan csapatban, amely az újoncok ellen is szenved?
– Önmagában az, hogy a Ferencváros kapusa lehetek; hogy Zsiborás Gábor óta én lehettem az, aki a leghosszabb ideig szerepel ezen a poszton – aki ezt nem érti, annak úgysem tudom elmagyarázni. Emellett szeretnék egyszer Szuperkupát nyerni a csapattal, mert abban az évben, amikor a bajnokságot és a kupát is megnyertük, valamiért nem adták ki a díjat, noha megérdemeltük volna.

– Hogy érzi magát a mai Fradiban?
– Az eredményekre nem lehetünk büszkék, de a jó hangulat, a mai csapatszellem meg a kemény munka a sikereket is meghozhatja. A jó közérzetemet persze a családomnak, Lali és Dani fiamnak, valamint Vikinek is köszönhetem, a nyolc és fél éves Lajos már maga is szenvedélyes kapus, az RTK-val éppen edzőtáborba készül.

– A Ferencvárosnál mindig roppant fontos a közönség. Tart még a szurkolók türelme?
– Nem is a tizenkettedik, hanem az első számú játékosunk a közönség, amely nagyon sokat segített eddig is. Igyekszünk a drukkereknek örömet szerezni, s akkor talán még többen buzdítják majd a csapatot. A szurkolóknak, s ez természetes, nem az eredmény a legfontosabb, hanem az, hogy lássák, meghalunk a sikerért, értük. Erre készülünk a tavasszal.

– Amikor a szurkolói botrány miatt rettenetes emlékű FTC–Debrecen meccs okozta sokk miatt lemondta a válogatott szereplést, Gellei Imre volt a kapitány, aki többé nem is hívta a keretébe. A korábbi kapitány most az edzője: tisztázták már azt az ügyet?
– Hogyne, megbeszéltük, lezártuk. Akkor a történtek és következmények úgy megviseltek, hogy nem tudtam a válogatottra koncentrálni, de végleg sohasem mondtam le a címeres mezről. A soron következő kapitánynál sem, bármit is mondanak, most is azon vagyok, hogy a leendő új szövetségi kapitánynak bebizonyítsam, Szűcs Lajosnak ott a helye a nemzeti csapatban. Erről a témáról nem is akarok mást mondani. Azt viszont hozzáteszem: azelőtt sok hülyeséget csináltam, de kezd megjönni az eszem. Ahogy öregszem, úgy leszek egyre higgadtabb. ---- A ---- A