Az olasz csereként is sztár

– Signori megsértődött?
– Miért sértődött volna meg? – kérdez vissza a soproniak szakvezetője, Selymes Tibor.

– Tudja, idejön egy világsztár, egy világbajnoki ezüstérmes, s mindjárt a második meccsén a kispadra szorul…
– Ön szerint így játszik egy sértett ember?

– Ki tudja? Talán munkálkodott benne a "csakazértis". Miért, nem ez történt?
– Ugyan már. Kevés nála profibb gondolkodású labdarúgóval találkoztam eddig, pedig higgye el, volt már szerencsém néhányhoz… Megbeszéltük, hogy számára is elsősorban a csapat érdekei a legfontosabbak, és ha ő úgy tud hozzátenni a játékhoz, hogy a kispadról beszáll, akkor ezt teszi. Szerdán, a zalaegerszegiek ellen pontosan ez történt.
– Hát igen. A Magyar Kupa nyolcaddöntőjének első mecs-csén Beppe Signori mindössze fél órát volt a pályán, ezalatt lőtt két gólt, adott két gólpasszt. Ugye, nem azt akarja mondani, hogy erre számított, ezért küldte be?
– Nem, persze hogy nem, ilyet legfeljebb csak remélhet az ember. De, mint már mondtam, rendkívül profi gondolkodású játékosról van szó, ezért biztos voltam benne, hogy segíthet a pályán. Attól a pillanattól kezdve, hogy beállt, érezni lehetett a csapaton a nyugodtságot, a játékosok tudták, nála biztosan jó helyen van a labda. Hihetetlen a rutinja.

– Ez ugyebár a korral is jár. Legyen őszinte: a szerződtetése pillanatában nem félt attól, hogy harminchét évesen már nem sokat várhatnak tőle?
– Higgye el, hogy a kor nem minden. Én már csak tudom, hiszen nem is olyan régen még magam is játszottam, harmincöt éves fejjel. Nem mondom, erőnlétileg talán már nem olyan, mint egy huszonkét éves, de senki nem várja tőle, hogy le-fel robotoljon a pályán, hogy a védekezésből vegye ki a részét, azután pedig odaérjen a támadások befejezéséhez is. Remekül lát a pályán, technikás, oda rúgja a labdát, ahová akarja. Nekünk elsősorban ezeket az erényeit kell kihasználnunk. Meg kell mondanom, nagyon bizakodva vártam, de a hozzáállása még a várakozásaimat is felülmúlta. Sokat nyerünk vele.

– Milyen a viszonya a csapathoz? Sztárként viselkedik?
– Nincsenek sztárallűrjei. Pontosan érkezik az edzésre, mindent megtesz, amit kérek tőle, nem igényel különleges bánásmódot. Hogy a magánéletben mit csinál – de ez másra is igaz – azzal egészen addig nem foglalkozom, amíg nem befolyásolja negatívan a teljesítményét.

– Tehát minden csupa szép és jó…
– Miért ne lenne az? Amióta itt van, megvertük a Vasast és a Zalaegerszeget, Giuseppe Signori megjelenése érezhetően lendített a csapat teljesítményén, a szurkolóink és a médiumok is sokkal jobban érdeklődnek irántunk, mint korábban.

– A szerdai produkciója után mostantól a kezdőben kap helyet az olasz, vagy esetleg jól bevált receptként mindig a hajrára dobja be?
– Nem szeretném egyik megoldás mellett sem elkötelezni magam, ez az adott helyzettől függ majd: csakis azt tartom szem előtt, hogy a csapatnak mi az érdeke. Egyébként ez már téma volt közöttünk, és abban maradtunk, hogy mindig megbeszéljük, ő pedig profi játékosként elfogadja majd a döntésemet. Eddig maximálisan elégedett vagyok vele, s biztos, hogy ez az érzés a REAC elleni szombati összecsapás után még tovább erősödhet bennem.

Az NSO ajánlja: ---- I ---- &