Az amerikai bajnokság harmadik napjának legfőbb eseménye a férfi 100-asok döntője volt. No meg az előzményei. Ugyanis még az első előfutamban történt, hogy a szám athéni olimpiai bajnokát kizárták rossz rajt miatt. Justin Gatlin azonban fellebbezett a döntés ellen, mondván: ő csak egy másik atléta bemozdulására reagált. A zsűri igazat adott neki, így futhatott az elődöntőben. Ez persze óriási ellentmondás, mivel a jegyzőkönyvek tanúsága szerint Gatlin eredmény, valós teljesítmény nélkül jutott tovább.
Justin Gatlin Helsinkiben is nyerni szeretne, csakúgy, mint Athénban
Justin Gatlin Helsinkiben is nyerni szeretne, csakúgy, mint Athénban
De ilyen kicsinységeken ne akadjunk fenn, az elődöntőben Shawn Crawford 9.99 másodperces eredménye után ő következett egy századdal lemaradva! A harmadik futamban Maurice Greene volt a legjobb 10.01-gyel. Vagyis óriási csatára volt kilátás. A nézők pedig meg is kapták ezt. Greene rajtolt a legjobban, és féltávig vezetett a 200-as olimpiai bajnok Shawn Crawford, valamint Leonard Scott és Justin Gatlin előtt. Hanem utóbbi ott begyújtotta a rakétákat, és Carl Lewis 1991-es tokiói vb-döntőn bemutatott futására emlékeztető módon állva hagyta ellenfeleit. 10.08 másodperces győztes ideje önmagában nem nagy szám, ám ha figyelembe vesszük a 2.3-es ellenszelet is, akkor ez bizony világklasszis futás a javából! Az öreg harcos, Greene 60-nál a combjához kapott, és összeesett, majd szomorúan állapította meg, hogy egy ilyen húzódás ellen semmit sem tehetett az adott pillanatban.
A férfi 400-asok döntőjében Jeremy Wariner, az olimpiai bajnoki cím védője csapott össze edzőpartnerével, az őt ebben az esztendőben többször is legyőző Darold Williamsonnal. A döntőben aztán minden Athén egyéni bajnokának kedve szerint alakult. Edzője, Clyde Hart úgy véli, Wariner egykori tanítványához, Michael Johnsonhoz hasonlóan képes betartani a taktikai utasításokat. A mester 21.5 másodperces első 200 métert kért, Wariner ettől mindössze egy tizeddel elmaradva ért féltávhoz. Majd rendkívül agresszíven megfutott kanyar következett, a célegyenesbe fölényesen vezetve érkezett, a többiek már hiába üldözték. Természetesen az idény legjobb eredményével, 44.20 másodperccel nyert, és várhatóan Helsinkiben még ennél is jobb lesz. Darold Williamson és Andrew Rock csak annak örülhetett, hogy egyéniben kiharcolta a világbajnoki indulás jogát.
Női 400-on a korábban nagy ígéretnek tartott Sanya Richards végérvényesen bebizonyította, hogy a táv nagyjai közé tartozik. Wariner taktikájához hasonlóan futott, és óriási egyéni csúccsal, 49.28 másodperccel lett első a szintén 50 másodpercen belül célba érő DeDe Trotter és Monique Henderson előtt. "Hárman ötven másodpercen belül. Kell ennél több?" - tette fel a kérdést a sajtó munkatársainak az eredményhirdetést követően. A 4x400-as váltó világbajnoki győzelméhez feltehetően ennyi elég is lesz. Az egyéni versenyben viszont számolnia kell a tavaly a Golden League-fődíjat megnyerő bahamai Tonique Williams-Darlinggal és a mexikói Ana Guevarával. Hiszen mindkét ellenfelének 49 másodpercen belüli az egyéni csúcsa.
Két atlétanő teljesítménye érdemel még említést: Erin Gilreath a világ idei legjobb eredményével nyerte meg a kalapácsvetést, míg Stacy Dragila kilencedik bajnoki címét gyűjtötte be rúdugrásban. ---- E ---- &