A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) Grand Prix-sorozata második állomásának adott otthont szombaton Franciaország tengerentúli területe, Martinique. Számos klasszis kihasználta a lehetőséget, hogy rangos viadalon mutathassa meg tudását: közülük a 100 méter egykori világcsúcstartója, Maurice Greene szerepelt a legjobban.
Az egykori világcsúcstartó, Maurice Greene a világ idei legjobb eredményét (10.03) érte el 100 méteren
Az egykori világcsúcstartó, Maurice Greene a világ idei legjobb eredményét (10.03) érte el 100 méteren
A "Kansasi Ágyúgolyó", akit sokan már-már örökre leírtak, újfent megmutatta, hogy vele mindaddig számolni kell, amíg be nem jelenti visszavonulását. Márpedig egy sprinter esetében 31 év nem számít igazán élemedett kornak. Greene könnyed 10.24-es előfutammal melegített be a döntőre, amelyben a franciák fedett pályás, 60 méteres Európa-csúcs-tartója (6.45), Ronald Pognon, a szám - az utóbbi időben ugyancsak megtépázott tekintélyű - világcsúcstartója, Tim Montgomery, valamint a távolugrás tavalyi olimpiai bajnoka, Dwight Phillips várt rá. Lényegében mindannyian ugyanannyit adtak ki magukból elsőre, vagyis nem látszott jelentős különbség közöttük. Hanem a döntőben már csak Greene volt a pályán, a többiek némi túlzással csak a poros nyomát szagolhatták. A győztes ideje 10.03 másodperc, az idén még senki sem volt ilyen gyors.
Pognon sem panaszkodhat, hiszen, bár az elmúlt télen vitathatatlanul berobbant a világ élvonalába 60 méteren, ez még semmiféle garanciát nem jelentett arra, hogy 100-on is klasszis eredményt tud majd felmutatni. Habár a klasszikus távon 10 másodpercnél jobb eredményt jelöl e kifejezés, és a franciák 22 éves reménységének ehhez még kilenc század hiányzik, teljesítménye április legvégén több mint biztató.
A harmadik helyen célba érő Phillips 10.14-es eredménye egyéni csúcs. Ha a távolugrás jelenlegi legjobbja ezt a sebességet át tudja menteni az elugrásakor, közelebb kerülhet Mike Powell 895 centiméteres világcsúcsához. És ha már a távolugrásnál tartunk, szólnunk kell az egykori uralkodóról: Iván Pedroso hoszszú idő után önmagához méltó produkcióval rukkolt ki. A fenomén 822 centiméteres eredménye reménysugár is lehet a kubaiak számára, főleg, hogy Pedroso az elmúlt időszakban csak árnyéka volt egykori önmagának.
Mint ahogy Marion Jones most is az. Az egykori sprintkirálynő a THG-botrány kirobbanása idején tért volna vissza a gyermekszülést követően, ám ez 2003 szeptemberében furcsa módon elmaradt, mint ahogy azóta a régi, a legyőzhetetlenség mítoszával átitatott kép is szétmállott. No, nem mintha Jones nem lett volna első a Fort de France-i viadalon - de a 11.28 másodperces, kimondottan jó hátszélben elért eredményét az évekkel korábbi futásaihoz képest csak egyetlen szóval jellemezhetjük: szánalmas.
Ha Jones ezekkel az eredményekkel szeretné bizonyítani, hogy az ellene felhozott doppingvádak nem állják meg a helyüket, alighanem rossz úton jár. Hiszen ha a rá irányuló fokozott figyelem közepette - ne feledjük, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a doppinggyáros Victor Conte vádaskodásaira reagálva vizsgálatot indított a háromszoros ötkarikás bajnok ellen! - jó eredményekre volna képes, akkor joggal húzhatná ki magát. Így viszont egyre csak magyarázkodik, és megpróbálja elhitetni a világgal, hogy bár az eredményei nem ezt mutatják, ő igenis jó formában van. Kérdés, erre ki meddig kíváncsi.
Az egyesült államokbeli Des Moins-ben újfent alulmaradt a 400 méteres síkfutás olimpiai bajnoka, Jeremy Wariner. A Baylor Egyetem egykori diákja edzőpartnerétől, Darold Williamsontól kapott ki. Ez a tény meg sem rendítette az egyébként is végtelen nyugalmáról ismert futót - mint mondta, ellenfele mostanában sokkal többet edz, mint ő, így vereségén nincs mit csodálkozni. No, és persze lesz ez még másként is, fejezte be mondandóját Wariner, aki tudja, mit beszél. Az athéni olimpia döntőjében legalábbis tökéletesen tisztában volt saját képességeivel, és már-már mentorát, a szám világcsúcstartóját, Michael Johnsont idézve lett aranyérmes.
Grand Prix II-es sorozat, 2. állomás, Fort de France Férfiak. 100 m (+1.4): 1. Maurice Greene (amerikai) 10.03 (a világ idei legjobbja), 2. Pognon (francia) 10.09, 3. D. Phillips (amerikai) 10.14, 4. Montgomery (amerikai) 10.14, 5. Egbele (nigériai) 10.19. 200 m (+1.1): 1. Aaron Armstrong (amerikai) 20.58. 110 m gát (+2.6): 1. Allen Johnson (amerikai) 13.18, 2. Trammell (amerikai) 13.19, 3. D. Arnold (amerikai) 13.19, 4. R. dos Santos (brazil) 13.31, 5. Inocencio (brazil) 13.47. 400 m gát: 1. Kenneth Ferguson (amerikai) 48.69. Távol: 1. Iván Pedroso (kubai) 822 (+2.0) Nők. 100 m (+1.4): 1. Marion Jones (amerikai) 11.28. 200 m (+1.5): 1. Christine Amertil (bahamai) 22.88. 400 m: 1. Libania Grenot (kubai) 52.32, 2. J. Clay (amerikai) 52.65, 3. S. Reid (amerikai) 52.85. 100 m gát (-0.2): 1. Daneilla Carruthers (amerikai) 12.98. 400 m gát: 1. Tanisha Mills (amerikai) 56.24. Távol: 1. Richmond Rose (amerikai) 673 (+1.4), 2. Savigne (kubai) 658 (+1.0), 3. Molcsanova (ukrán) 652 (+1.7), …11. Miklós Éva (magyar) 598 (0.0)
Nemzetközi versenyek Hirosima. Férfiak. 100 m (+1.5): 1. Szuecugu Singo (japán) 10.15. 5000 m: 1. Josphat Ndambiri (kenyai) 13:11.03, 2. C. Kamathi (kenyai) 13:11.98, 3. J. Kariuki (kenyai) 13:12.12. 110 m gát (+1.2): 1. Dudley Dorival (haiti) 13.58, 2. Naito (japán) 13.59
Des Moins. Férfiak. 400 m: 1. Darold Williamson (amerikai) 45.24, 2. Wariner (amerikai) 45.42. 110 m gát: 1. Anwar Moore (amerikai) 13.39, 2. A. Watkins (amerikai) 13.41. Rúd: 1. Jacob Pauli (amerikai) 571. Súly: 1. Reese Hoffa (amerikai) 20.99, 2. Cantwell (amerikai) 20.97 Nők. 100 m gát: 1. Lolo Jones (amerikai) 12.93. 400 m gát: 1. Shauna Smith (amerikai) 55.45