Szellemi olimpiai bajnokunknak köszönhetjük a totót is.Minden újkori nyári olimpiának megvannak a különlegességei. Az 1928. évi amszterdami játékok jócskán elhúzódtak, az események májusban kezdődtek, és csak augusztusban zárultak. A mieink nem remekeltek, ezért is szerzett nagy örömöt az első magyar arany augusztus 12-én, amelyet "Az olimpiai játékok története" című munkájával dr. Mező Ferenc budapesti reálgimnáziumi tanár nyert meg az irodalom (epika) kategóriájában.
A krónikások feljegyezték, hogy gondot okozott a mű túlméretezett terjedelme, ugyanis a kiírás szigorúan húszezer szóban korlátozta a pályamunkákat, a három külön fejezetben foglalt pályázat azonban a megengedett háromszorosára sikerült. A legfelsőbb hazai sporttanács (OTT) ezért úgy döntött, csupán az első részt nevezi be, bár mellékelt kiegészítésként a teljes alkotást elküldte a bíráló bizottságnak. A zsűri tagjai végül nagyvonalúan kezelték a rendkívüli forrásmunkát, s egészében díjazták arannyal a 15 beérkezett pályázat közül.A következő évtizedekben az életét mindenestül az olimpizmusnak szentelő pedagógus és tudós számos további kötetével szerzett magának és a magyar olimpiai mozgalomnak is világhírnevet. (Győztes alkotását először 1929-ben adták ki hazánkban, később 16 nyelven számos kiadást ért meg).Mező Ferenc 1885. március 13-án született Pölöskefőn, s már kora gyermekkorában megszállott híve volt a sportnak, különösen az atlétika, a birkózás és a sportlövészet érdekelte, de remekül sakkozott is. A Budapesti Tudományegyetem bölcsészkarán latin és görög nyelvből szerzett diplomát. A második világháborút követően a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium igazgatója lett, majd a Vallás- és Közoktatási Minisztérium Testnevelési Ügyosztályát vezette (1945-48 között a TF-en sporttörténetet is tanított). Elévülhetetlen érdemeket szerzett a totó magyarországi bevezetésében is. 1948-ban választották be a NOB-ba, amelynek tekintélyes tagja maradt 1961-ben bekövetkezett haláláig.