Egy siker, amely nagyot szólt a világban

Komáromi Tibor szakágvezető ezúttal inkább a szép pillanatokra emlékezik.
- Amikor Pisti lecsavarta az oroszt a földre, és megszerezte az aranyérmet jelentő harmadik pontot, nem törődtünk semmivel, berohantunk Bódi Jenővel a szőnyegre. Csodás pillanatok voltak, nem tagadom, még sírtunk is. Gondolom, az itthon értünk szorító szurkolók is ujjongtak, elérzékenyültek, képzeljék csak el akkor, hogy mi, akik belülről éltük meg a történéseket, micsoda feszültségtől szabadultunk meg, mennyire örültünk. Tudjuk mindnyájan, mennyi munka van Pista sikerében, és hihetetlenül örülünk, hogy felért a csúcsra.
- Az igaz, hogy egy számítógépes csodaguru megjósolta Majoros sikerét?
- Igen, Vígh Péternek hívják, a Ferencváros egykori szabadfogású birkózója az utóbbi tíz-tizenöt évben bevezeti a számítógépébe a magyarok eredményeit a versenyeken, az edzőtáborban a felmérések, fizikai tesztek eredményeit, mentális kérdőívek válaszait. Az olimpia előtt is elvégzett egy ilyen tesztet a fiúkon, s azzal hívott fel, hogy Majoros annyira egyben van fizikailag és fejben, hogy szerinte tuti megnyeri az olimpiát. Mondtam neki, hogy ez nagyszerű hír, csak el ne áruljuk Pistának, nehogy megzavarjuk a felkészülését, szegénynek volt éppen elég baja nélkülünk is a fogyasztásával meg a fájós könyökével.
- És a többiek?
- Deák Bárdos Mihály és Berzicza Tamás további menetelése egy hajszálon múlt. Misi egy rizikós akcióba fogott az összekapaszkodás során, és nem jól kivitelezte, az iráni meg tudta kontrázni, és végül az elődöntőig menetelt. Berzicza ugyanúgy járt: már szinte megcsinálta a győztes pontot, amikor szétcsúszott a keze pörgetés közben és visszafogott rá az üzbég, aki végül olimpiai bajnok lett. Tamás is simán odaérhetett volna az elődöntőbe. Füredy Levente élete első olimpiáján visszafogott teljesítményt nyújtott, az első öldöklő iramú mérkőzés elvesztése után a másodikra már nem tudott megújulni lelkileg.
- Ezért is volt "életmentő" Majoros győzelme, nehogy pont nélkül térjen haza a csapat.
- Igen. Az a tény, hogy amikor Deák Bárdos vagy Füredy kiesik, akkor felnő a feladathoz valaki más, bizonyítja, hogy vannak még tartalékok a magyar birkózásban, még akkor is, ha a mi felkészülési körülményeink irreálisak a világ birkózónagyhatalmainak feltételeihez képest.
- Akkor tehát jól sikerült ez az olimpia?
- Az aranyéremmel nagyon elégedett vagyok. Tudja, sokat gondolkodtam, hogy mi a jobb a magyar birkózásnak, ha nyerünk egy bronzérmet és jön még mellé két pontszerző hely, vagy ha van egy aranyunk és más semmi. Szerintem ez az aranyérem sokkal többet ér, sokkal nagyobbat szólt a világban. Ha az exszovjeteket nem számítjuk, a kötött- és szabadfogást is figyelembe véve, Európából csak Magyarország nyert aranyat Athénban! Látni kellett volna, hogy a nagy birkózónemzetek, a törökök, a lengyelek, a svédek mennyire irigykedtek ránk!
- Számomra még két dolog marad emlékezetes a birkózóversenyek során. Az egyik, hogy a többi versenyző mennyire tudott örülni Majoros sikerének. Ahogy Deák Bárdos és Virág magasba dobálták Majorost, az sokáig emlékezetes marad…
- Igen, ezen az olimpián sikerült igazi csapattá kovácsolódnunk. Egy négyszobás apartmanban laktunk, edzők és sportolók együtt, közös társalgóval. Együtt éltünk, együtt keltünk és feküdtünk. Vittünk itthonról videót, amin szakmai elemzéseket végeztünk esténként, utána meg következhetett a DVD jó kis filmekkel. Jól összejött a társaság. Ezúton szeretném megköszönni a fiúk négyévi munkáját, nemcsak azét, aki olimpiai bajnok lett, hanem azokét is, akik két vereséggel búcsúztak, mert ők is mindent megtettek, csak most ennyi volt bennük. Majorosnak nem sikerült volna révbe érnie a többiek nélkül.
- A másik momentum, ami nagyon tetszett, az az volt, hogy a szabadfogásúak meccsein, Gulyás István szárnysegédjeként ugyanolyan vehemenesen kiabált a szőnyeg szélén, mint saját tanítványai esetében.
- Magyarországon alig van élvonalbeli birkózó, kicsi ez a család. Felajánlottam, hogy ha kell, bármiben segítek Gulyás Pistának, így rám hárult a versenyzők bemelegítésének ellenőrzése.
- Hogyan tovább?
- Szerződésem az olimpia után lejár, ha továbbra is engem szeretne a szövetség szakágvezetőnek, akkor a következő nagy cél a jövő évi budapesti világbajnokság, ott szeretnénk igazán helytállni. Habár most még nagyon frissek az athéni élmények, még nem értem rá a jövővel foglalkozni, hadd ízlelgessem még egy kicsit a közelmúlt pillanatait!