Hármasugró volt az első bajnok

GALLOV REZSŐGALLOV REZSŐ
Vágólapra másolva!
2004.08.10. 22:10
Címkék
Tévedés ne essék, jóllehet a római szám azt sejteti, hogy a múltban huszonhét nyári játékokat rendeztek már, tudjuk, három alkalommal - az első, illetve második világháború miatt - elmaradtak: 1916-ban, illetve 1940-ben és 1944-ben. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság a számozási sorrenden azonban ettől függetlenül nem változtat. Az ötkarikás játékok visszatérnek ókori - egyben újkori - eredetük színhelyére, Hellászba, ahol 1896-ban az első modern olimpiát rendezték. Azóta a világ első számú sporteseményévé, egyben a barátság és a béke ünnepévé vált, s históriája telis-tele van színes, felemelő, izgalmas, érdekes történésekkel.
Athén - 1896

A görögöknek és elsősorban is sportkedvelő milliomos alexandriai kereskedőjüknek, Georgiosz Averoffnak köszönhetően valóra váltak az újkori olimpia apostolának, a francia Pierre de Coubertin bárónak álmai. Az első bajnokságot (még ezüstéremmel jutalmazták) hármasugrásban a 27 éves amerikai James B. Connolly nyerte meg. Később Pulitzer-díjas íróként lett népszerű. Az úszóversenyeket a Zea-öböl dermesztő vizében rendezték. Hajós Alfréd - későbbi jeles építőművészünk 1924-ben a szellemi olimpián sem talált legyőzőre - diadalmaskodott a 100 és az 1200 méteres számban is. A német Carl Schuh-mann a sokoldalúságával kápráztatta el a nézőket: bajnokságot nyert tornában és birkózásban, harmadik lett súlyemelésben. A vendéglátók szemében a maratoni futás győztese magasztosult hőssé, a görög birkapásztor Szpiridon Luisz.

Részt vevő nemzetek 14
Részt vevő sportolók 245
Magyar aranyérmek 2

Bővebben az athéni olimpiáról

Párizs - 1900

Coubertin báró és a szervezők gyönyörű játékokról, új stadionról álmodoztak. A valóságban támogatás nélkül végül a világkiállítás mellékeseményeként rendezhették meg a versenyeket, amelyeken néhány számban már rajthoz állhattak hölgyek is (tenisz, golf, vitorlázás, croquet). Az olimpiai program túl hosszúra nyúlt, májustól októberig tartott, és gyér érdeklődést váltott ki. A játékok kiemelkedő egyéniségének az osztrák származású amerikai csodaatléta, a 23 éves Alvin Kraenzlein bizonyult. Az atlétikai viadalok királya három nap alatt nyolcszor állt rajthoz, és az eredmény négy győzelem: 60 m síkfutás, 110, majd 200 m gátfutás, és végül a magasugrás is. Egyetlen aranyérmünket a sokoldalú Bauer Rudolf szerezte diszkoszvetésben, 36.04 méteres eredménnyel.

Részt vevő nemzetek 19
Részt vevő sportolók 1078
Magyar aranyérmek 1

Bővebben a párizsi olimpiáról

St. Louis - 1904

Nem tanultak a párizsi kudarcból, a világkiállítással együtt járó mellőzöttség megismétlődött. Coubertin NOB-elnök el sem ment. A nagy távolság miatt az európaiak igen szerény számban jelentek meg: a csaknem 300 versenyszámból utólag a NOB 89-et fogadott el, és ezekben mindössze 42 nem Amerikában született versenyző állt rajthoz. Az úszódöntők furcsa esete bennünket érintett. Ötven yardon Halmay Zoltán elsőnek csapott a célba, a versenybíró mégis holtversenyt ítélt, újraúszást rendelt el. Halmay másodszor is győzött - immár végérvényesen. 100 yardon duplázott. Az első botrányosan nagy csalás a maratoni számban történt: az élen befutó amerikai Fred Lorz az első tíz kilométer után úgy elfáradt, hogy beült egy kocsiba, és mintegy tizenöt kilométert így tett meg, majd pihenten folytatva futott be elsőnek. A díjkiosztás előtt derült ki a csalás, és a győztes végül az amerikai Thomas Hicks lett.

Részt vevő nemzetek 13
Részt vevő sportolók 687
Magyar aranyérmek 2

Bővebben a st. louisi olimpiáról ---- London - 1908

Kitört a Vezúv, óriási károkat okozott, az olasz kormány lemondott a rendezésről, London ugrott be Róma helyére. Remek létesítményekben a versenyeket végre önállóan rendezték. Itt vonultak fel első alkalommal a megnyitón nemzetenként a résztvevők. A sorozatos botrányok, viták miatt - elsősorban az amerikaiak és a britek között - utoljára bízták a versenybírói teendőket a rendező országra. Az amerikai Ray Ewry itt is megnyerte a helyből távol-, illetve a magasugrást, az előző két játékokon szerzett érmeivel együtt nyolc aranyból álló egyedülálló gyűjteményt mondhatott magáénak. A mieink közül a kardvívók arattak: Fuchs Jenő nyert, a legjobb hatban öt magyar végzett, a csapat is győzött, továbbá a birkózó Weisz Richárd is első lett.

Részt vevő nemzetek 22
Részt vevő sportolók 2035
Magyar aranyérmek 3

Bővebben a londoni olimpiáról

Stockholm - 1912

A svédek remekül felkészültek és rendezték meg a küzdelmeket: az atlétikában tesztelték az elektromos időmérést, bevezették a hangosbemondót. Coubertin ötletére itt szerepelt első alkalommal az öttusázás. Engedélyezték hölgyek részvételét az úszásban, műugrásban, nem rendeztek viszont ökölvívóversenyeket a svédek tiltakozása miatt. Ezzel szemben minden idők leghosszabb országúti kerékpáros-küzdelmét bonyolították le (320 km), és a kötöttfogású birkózás nagyközépsúlyú döntőjét kilencórás küzdelem után fújták le döntetlennel: a svéd Ahlgren és a finn Böhling egyaránt ezüstérmet kapott. Az amerikai indián, Jim Thorpe olyan világcsúccsal nyerte meg a tízpróbát, hogy azzal még 1948-ban is dobogón végezhetett volna. Övé az ötpróba aranya, negyedik magasugrásban, hetedik távolban. Népes a küldöttségünk (119), de halovány. Becsületünket megint a kardozók - egyéni (Fuchs Jenő) és csapatarany -, valamint a sportlövő Prokopp Sándor mentette meg.

Részt vevő nemzetek 28
Részt vevő sportolók 243
Magyar aranyérmek 3

Bővebben a stockholmi olimpiáról

Antwerpen - 1920

Az első világháború vesztesei - közöttük Magyarország - nem vehettek részt a küzdelmekben. A játékokon első alkalommal vonták fel az olimpiai lobogót, és hangzott el az ötkarikás eskü, amelyet a belga vízilabdázó, Victor Boin mondott (1908: ezüst; 1912: bronz), aki ezúttal is ezüstérmes lett csapatban - párbajtőrvívásban. Néhány különlegesség: az amerikai Eddie Eagan kisnehézsúlyú ökölvívásban bajnok lett, 1932-ben Lake Placidben, a téli olimpián szintén - a négyes bob tagjaként. A svéd sportlövő, Oscar Swahn 73 évesen két érmet nyert - ő minden idők legidősebb ötkarikás érmese. Nyári játékokon szerepelt a jégkorong - itt utoljára. A kis Finnország 15 aranyérmet szerzett! Az olasz vívózseni, Nedo Nadi - igaz, a mieink nem voltak jelen - a megrendezett hat számból ötben lett bajnok!



Részt vevő nemzetek 29
Részt vevő sportolók 2607
Magyar aranyérmek -

Bővebben az antwerpeni olimpiáról ---- Párizs - 1924

Ez a Párizs nem az a Párizs, amelyik 24 évvel korábban mostohaként bánt a játékokkal. Újdonság az olimpiai falu. Coubertin javaslatára a NOB bevezette a ötkarikás mottót: Citius, Altius, Fortius (Gyorsabban, Magasabbra, Erősebben). Hatvanezer férőhelyes stadion épült (Colombes), és nagy érdeklődés kísérte a versenyeket. A finn futógép, Paavo Nurmi folytatja, amit Antwerpenben elkezdett három arannyal, most hozzáfut ötöt, és négy évvel később szerez még egy kilencediket is. Fantasztikus! És a magyar származású amerikai Johnny Weissmüller, a majdani Tarzan is az: egy napon két aranyat nyer úszásban (összesen hármat), majd még egy bronzot hozzá - vízilabdában. Apropó, vízilabda: Komjádi Béla legendás csapata bemutatkozik: a játékok történetének leghosszabb összecsapásán győz - több mint két óra, kétszeri hosszabbítás, hét játékrész után - a négyszeres olimpiai bajnok Nagy-Britannia ellen 7-6-ra. A kimerült társaság végül csak ötödik, de a diadalúton elindultunk. Aranyat nyer ellenben a kardvívó Pósta Sándor és a agyaggalamblövő Halasy Gyula.

Részt vevő nemzetek 44
Részt vevő sportolók 3072
Magyar aranyérmek 2

Bővebben a párizsi olimpiáról

Amszterdam - 1928

A hölgyek ismét tettek egy lépést előbbre, a NOB engedélyezte részvételüket az atlétikai és a tornaversenyeken. Coubertin báró súlyos beteg, üzenetben üdvözli az olimpiát. Királyi érdekességek: Olav norvég trónörökös vitorlázásban győzedelmeskedik. A második világháború idején a nácikkal szembeni ellenállás vezéralakja, majd harmincnégy éven át, 1991-ben bekövetkezett haláláig, népszerű királya országának. Az angol királyi család tagja, Exeter hercege, Lord Burghley négyszáz gáton nyer aranyérmet. A magyar kard ismét ragyog: egyéni és csapatarany. A csapatversenyek során Petschauer Attila húsz győzelmet aratott - enynyiszer lépett pástra. Az egyéniben - a holtverseny utáni asszóban Terstyánszky Ödön győzte le.

Részt vevő nemzetek 46
Részt vevő sportolók 2884
Magyar aranyérmek 5

Bővebben az amszerdami olimpiáról

Los Angeles - 1932

A gazdasági világválság hatásai ellentmondásossá tették a játékokat is, a vártnál kevesebb ország, kevesebb sportoló érkezett Los Angelesbe. Foghíjas mezőnyök álltak rajthoz, a labdarúgótornáról le is kellett mondaniuk a rendezőknek. A hazai érdeklődés viszont óriási volt, megtelt a 100 ezres stadion, és általában magas volt a küzdelmek színvonala (18 világcsúcs). A varázslatos, sportra született, 19 éves, csinos Mildred "Babe" Didrikson elképesztő sokoldalúságról tett bizonyságot: megnyerte a 80 méteres gátfutást és a gerelyhajítást, második lett magasugrásban. De remekül kosarazott, profiszinten baseballozott is, és golfban 1948-ban, 1950-ben és 1954-ben US Opent nyert. Itt kezdődött a magyar vízilabdázás egyedülálló sorozata, az első olimpiai bajnokság megnyerésével, amelyet Sydneyvel bezárólag még további hat győzelem követett.

Részt vevő nemzetek 37
Részt vevő sportolók 1333
Magyar aranyérmek száma 6

Bővebben a los angelesi olimpiáról ---- Berlin - 1936

Amikor a NOB odaítélte a rendezés jogát, Hitler még nem volt hatalmon, senki sem sejtette, hogy az esemény a nácik politikai törekvéseit is szolgálja majd. Ettől eltekintve remekül szervezett versenyek zajlottak a német fővárosban, amelyről a rendezőnagyság, Leni Riefenstahl "A stadion istenei" címmel káprázatos filmet készített. Első alkalommal kelt útra váltófutás formájában Olümpiából az olimpiai láng, és úgyszintén először közvetített, még kísérleti jelleggel, a televízió. Az amerikai színes bőrű atlétaszupersztár, Jesse Owens brillírozott, négy aranyérmet szerzett. A németek is kitettek magukért 33 aranyat nyertek. Mi is felülmúltuk minden korábbi sikerünket a tíz arannyal és a nem hivatalos pontversenyben elért harmadik helyünkkel.

Részt vevő nemzetek 49
Részt vevő sportolók 3936
Magyar aranyérmek 10

Bővebben a berlini olimpiáról

London - 1948

A háborúban vesztes Németország nem kapott meghívót, Japán nem fogadta el, a szovjetek pedig még kitartottak izoláltságuk mellett. A játékok vitathatatlan királynője a "Repülő háziasszony" holland Fanny Blankers-Koen. Az akkor már kétgyermekes, harmincéves mama 18 évesen kijutott ugyan az előző, berlini játékokra, de magasugrásban csak 6. lett. Most négy aranyat nyert (100 és 200 m sík, 80 m gátfutás, valamint a 4x100-as váltó tagjaként). A mieink kitettek magukért, itt indult nagyszerű ökölvívónk, Papp László kimagasló, három egymást követő bajnoksággal ékesített olimpiai pályafutása, s ugyanúgy tíz aranyat szereztünk, mint Berlinben.

Részt vevő nemzetek 59
Részt vevő sportolók 4092
Magyar aranyérmek 10

Bővebben a londoni olimpiáról

Helsinki - 1952

A játékok órási színpadán ezúttal jelentek meg első alkalommal a szovjetek, és nyomban remekeltek. A kialakult hidegháború kétpólusú politikai megfontolásai ettől kezdve jutottak hosszú időn, csaknem fél évszázadon át kifejezésre az ötkarikás küzdelmekben is. Helsinki hőse egyértelműen a rendezők élő legendáját, Paavo Nurmit idéző csehszlovák Emil Zátopek volt (már Londonban bajnokságot nyert 10 000 méteren). Megvédte 1948-as címét, négy nappal később győzött 5000 méteren, és újabb három nap elteltével - életében először - nekivágott a maratoni távnak, és itt is diadalmaskodott. A magyar küldöttség szenzációsan szerepelt, 16 arannyal minden idők legkiválóbb eredményét érte el, a pontversenyben harmadik. A legkülönlegesebbek sikerek egyike a sportpisztolyos Takács Károlyé. Jobb kezét gránát szakította le 1938-ban, de egy év alatt megtanult ballal is lőni. Londonban már "új" kezével nyert, Helsinkiben pedig ismételt, úgy, hogy mögötte tanítványa, Kun Szilárd végzett a második helyen.

Részt vevő nemzetek 69
Részt vevő sportolók 5429
Magyar aranyérmek 16

Bővebben a helsinki olimpiáról ---- Melbourne - 1956

Ez volt az első ötkarikás találkozó a déli féltekén, és ennek következtében a legkésőbb - november 22.-december 8. - rendezett olimpia. A szigorú ausztrál állatbehozatali törvények miatt a lovasversenyeket Stockholmban a svédek bonyolították le, már június közepén. A nemzetközi fegyveres konfliktusok miatt számos ország tiltakozásul nem küldte el sportolóit a játékokra. Egyiptom, Irak, Libanon azért bojkottált, mert Izrael elfoglalta a Szuezi-csatorna övezetet, Európából Hollandia, Spanyolország és Svájc pedig azért, mert a szovjet fegyveres erők vérbe fojtották októberi forradalmunkat. A tornaversenyeken két csillag tündökölt, Keleti Ágnes és a szovjet Viktor Csukarin. Mindketten megkezdték az éremgyűjtést már Helsinkiben. Csukarin a két olimpián összesen tizenegy érmet szerzett (köztük hét arany), Keleti tíz érméből öt arany, továbbá három ezüstöt és két bronzot gyűjtött.

Részt vevő nemzetek 83
Részt vevő sportolók 3337
Magyar aranyérmek 9

Bővebben a melbourne-i olimpiáról

Róma - 1960

Bámulatos történelmi díszletek alkották a versenyek hátterét: a tornászok Caracalla i. e. 200 körül épült fürdőjében, a birkózók a Maxentius-bazilikában küzdöttek, a maratoni futás céljának pedig Constantinus diadalíve szolgált. Rendkívüli jelentőségű az olimpiai mozgalom későbbi fejlesztéséhez szükséges források szempontjából a tévéközvetítések nyitánya. A játékokra XXIII. János pápa személyesen adta áldását. Melbourne óta számos korábbi gyarmat vált függetlenné Afrikában. Megszületett a fekete kontinens első aranya, a legendás mezítlábas maratoni futó, az etióp Abebe Bikila jóvoltából. Egy dicsőséges magyar finálé: minden idők legsikeresebb magyar kardozója, Gerevich Aladár sorozatban hatodik csapataranyát szerezte. A hetedik bajnokságát egyéniben aratta még 1948-ban.

Részt vevő nemzetek 83
Részt vevő sportolók 5313
Magyar aranyérmek 6

Bővebben a római olimpiáról

Tokió - 1964

Az Ázsiában először rendezett olimpiai játékokat Hirohito császár nyitotta meg, aki 1926 óta uralkodott, tehát már 1936-ban is, amikor a japán főváros első ízben megkapta a rendezés jogát 1940-re. A második világháború miatt ez elmaradt, és akkor is ő ült a trónon, amikor a világégés végső óráiban atombomba hullott Hirosimára. Az olimpiai lángot egy ott, éppen a végzetes napon született fiatalember, Josinori Szakai gyújtotta meg a stadionban. A japánok mindent feledtetni akartak, pazar létesítményeket alkottak, és csodálatosan rendezték a versenyeket, csak a közönség maradt mindvégig tartózkodó. Kína, a Koreai NDK és Indonézia maradt távol. Az utolérhetetlen szovjet tornásznő, Lárisza Latinyina két-két érmet nyert minden fajtából, és ezzel összteljesítménye a játékokon 18-ra emelkedett, kilenc belőlük az arany. Akik sorrendben a harmadik olimpiai bajnokságukat nyerték: az ausztrál úszónő Dawn Fraser 100 m gyorson, a szovjet Vjacseszlav Ivanov evezős egyesben, és ha nem is egymást követően, de szintén harmadszor a vízilabdázó Gyarmati Dezső és Kárpáti György is.

Részt vevő nemzetek 93
Részt vevő sportolók 5133
Magyar aranyérmek 10 ---- Mexikóváros - 1968

Később tudta meg a világ: tíz nappal a megnyitó előtt lezajlott diáktüntetés során a rendőrség tüzet nyitott a fiatalokra - 260 halott. Forrongott a világ abban az évben: dühöng Kínában a kulturális forradalom, tüntetések az Egyesült Államokban, Németországban, Brazíliában, a "Prágai tavaszt" tankok söprik el… A győzelmi dobogón a két amerikai 200-as futó, Tommie Smith és John Carlos fekete kesztyűs kezét magasba emelve tüntet a fajüldözés ellen… A színhely rendhagyó - 2250 méterre a tengerszint felett, ráadásul időnként erős szélben. Lee Evans 400 méteren elért csúcsa két hónap híján húsz, Bob Beamon távolugrórekordja majdnem huszonhárom, az amerikaiak 4x400 m-es váltójának szédületes világrekordja huszonnégy évig élt. Itt vezették be a hölgyek számára a szexvizsgálatot, bekövetkezett az első dopping miatti kizárás, miután Hans-Gustav Lilienval svéd öttusázó alkoholos delírium állapotába került. A legcsodálatosabb attrakció a csehszlová-kok tüneményes tornásznője, Vera Cáslavská - négy arannyal és két ezüsttel.

Részt vevő nemzetek 112
Részt vevő sportolók 5498
Magyar aranyérmek 10

Bővebben a mexikóvárosi olimpiáról

München - 1972

Békésen, kifogástalan körülmények között zajlottak a küzdelmek - tíz napon át. A tizenegyediken pokollá változott minden: a Fekete Szeptember palesztin terroristacsoport betört az izraeliek szállására, meggyilkolt két sportembert, további kilencet túszul ejtett, s követelte német börtönökben lévő társaik szabadon bocsátását. A repülőtéren a biztonságiak elhamarkodottan rohamoztak. A következmény: a kilenc túsz, egy német rendőr és öt terrorista veszti életét. A NOB gyászszertartása után döntött: a játékoknak folytatódniuk kell! A legkiemelkedőbb főszereplő az amerikaiak csodaúszója, Mark Spitz - hét aranyat nyert. Kettőt már korábban Mexikóvárosban is szerzett, a kilenc bajnoki éremmel minden idők legsikeresebb versenyzői közé emelkedett (mellette még hárman vannak kilenc-kilenc bajnoki címmel: Lárisza Latinyina, Paavo Nurmi és - 1996 óta - Carl Lewis). Itt nyerte birkózónk, Hegedüs Csaba a századik magyar olimpiai aranyat, valamint koronázta meg egyéni győzelmével felejthetetlen sikerekben gazdag pályáját az öttusázó Balczó András.

Részt vevő nemzetek 121
Részt vevő sportolók 7121
Magyar aranyérmek 6


Montreal - 1976

Jean Drapeau, Montreal becsvágyó polgármestere a világkiállítás után egy nagyvonalúan előkészített olimpiával is meg akarta lepni a világot. A sztrájkok, egyéb gondok miatt a rendezés költsége az eredeti kétszeresére nőtt. A stadion fölé tervezett tető nem készült el időre. Politikai okokból 22 afrikai ország bojkottálta a játékokat. A biztonságról 16 000 rendőr gondoskodott. A játékok szenzációját a 15 esztendős román tornászlány, Nadia Comaneci jelentette, aki felemáskorlát-gyakorlatára a maximális 10-es pontszámot kapta - a sportág történetében először. Három aranya mellé egy-egy ezüst- és bronzérmet is szerzett. Némi csalódást okozott a szereplésünk a szerény aranytermés miatt (4). London kalapácsvető győztesének, Németh Imrének a fia, Miklós világrekorddal nyerte meg a gerelyhajítást, és még egy családi vonatkozás: olimpiai bajnok lett vízilabdázásban ifjabb Szívós István, akinek édesapja Helsinkiben és Melbourne-ben is bajnokságot nyert.

Részt vevő nemzetek 92
Részt vevő sportolók 6043
Magyar aranyérmek 4

Bővebben a montreali olimpiáról ---- Moszkva - 1980

A Szovjetunió 1979 decemberében megindította az Afganisztán elleni inváziót. A nagypolitika nem vette figyelembe az olimpiát is veszélyeztető lépés kockázatát. Jimmy Carter, az Egyesült Államok elnöke nemzetközi bojkottot hirdetett, s ennek következményeként végül 65 ország maradt távol Moszkva ötkarikás eseményétől. A megosztott olimpiai családból az amerikaiak, japánok, nyugatnémetek például otthon maradtak, a spanyolok, britek, ausztrálok, franciák és olaszok viszont rajthoz álltak, természetesen a szocialista tábor valamennyi tagjával együtt. A maximális állami támogatással, fennakadás nélkül megrendezett versenyek során így is 34 világ- és 62 olimpiai rekord született. Különleges sportcsemegének számított a két brit középtávfutó-világnagyság, Sebastian Coe és Steve Ovett párharca. Mindketten riválisuk számában nyertek: Coe 1500-on, Ovett pedig 800-on. A kubai ökölvívó, Teófilo Stevenson csatlakozott a halhatatlan Papp Lászlóhoz, sorozatban harmadik aranyát szerezte meg.

Részt vevő nemzetek 80
Részt vevő sportolók 5283
Magyar aranyérmek 7

Bővebben a moszkvai olimpiáról

Los Angeles - 1984

Várható volt, hogy az amerikaiak által kezdeményzett moszkvai bojkott nem marad válasz nélkül. Ennek áldozatává váltunk mi is. A szovjet befolyás alatt álló szocialista tábor országai közül egyedül Románia vett részt a játékokon. A szovjet vezette bojkott ellenére is részvételi rekord született - 140 ország küldöttei találkoztak Los Angelesben, amely az anyagilag totális csőddel záruló montreali olimpia ijesztő hatására annak idején ellenfél nélkül, egyedüli jelentkezőként vállalta a rendezést. Lényegében állami segítség nélkül, a vállalkozói szféra mozgósításával a zseniális szervező, a hajdani vízilabdázó Peter Ueberroth nagyszerű munkát végzett, és mintegy 250 milliós nyereséggel zárta az eseményt, példát szolgáltatva a jövő játékok szervezőinek is. A XX. század atlétája, az amerikai Carl Lewis megismételte honfitársa, Jesse Owens 1936-os berlini bravúrját: aranyérem 100, 200 méteren, távolugrásban és a 4x100 m-es váltóban.

Részt vevő nemzetek 140
Részt vevő sportolók 6802
Magyar aranyérmek -

Bővebben a los angelesi olimpiáról
Bővebben a los angelesi olimpia magyar vonatkoztatásairól


Szöul -1988

Tény, Észak- és Dél-Korea között a háború, 1953 óta mind a mai napig nem született fegyverszünet, s a nemzetközi politika az odaítélés idején - 1981 - semmi jóval sem biztatott egyébként sem. A szovjet rendszerre azonban 1985 tavaszán - Mihail Gorbacsovot választják meg a kommunista párt főtitkárának - ráköszönt a peresztrojka és a glasznoszty, s a hidegháború enyhülése egyben előre szavatolja Szöul sikerét is. A Nyugodt Reggel országában hosszú idő után lényegében ismét teljes az olimpiai család: 159-re emelkedik a résztvevő országok száma, s ötvenkettőnek sikerül érmet is szereznie (az aranyakon 31 nemzet versenyzői osztoznak). Az NDK beli Christa Luding-Rothenburger a calgaryi téli játékokon tavasszal gyorskorcsolyázásban aranyat és ezüstérmet is nyert, Szöulban a kerékpárpályán gyűjtött be újabb ezüstöt. Ô az egyetlen, aki ugyanabban az esztendőben képes volt mindkét olimpián érmet szerezni. Világraszóló doppingbotrányt váltott ki a 100 m síkfutásban győztes kanadai Ben Johnson, akinek a vizeletében szteroidot találtak, s megfosztották aranyérmétől.

Részt vevő nemzetek 159
Részt vevő sportolók 8473
Magyar aranyérmek 11

Bővebben a szöuli olimpiáról ---- Barcelona - 1992

A világban végbement korszakos változásokat tükrözik a játékok. A Szovjetunió felbomlása után létrejött önálló államok, Észtország, Lettország, Litvánia és a többiek, igaz, a Független Államok Közösségének zászlaja alatt, de lényegében már saját nemzetükért küzdve léptek színre. Több évtizedes távollét után jelentek meg ismét a faji megkülönböztetés miatt a mozgalomból kirekesztett Dél-Afrika legjobbjai is, továbbá az újra egyesült egységes Németország, hasonlóképpen Jemen sportolói, s bár még dúl Jugoszláviában a háború, itt vannak a horvátok, szlovénok, bosnyákok, szerbek. A NOB elnöke, a katalán Juan Antonio Samaranch joggal lehetett büszke, mert a színfalak mögött elsősorban neki köszönhette Barcelona a rendezés lehetőségét. Különleges jelenség a csupa profi csillagokból verbuvált amerikai kosárlabda Dream Team - jelezve az ötkarika világában bekövetkezett modernizációt. A megszerzett érmek minőségében és számában a mieink Heksinki után minden idők második legeredményesebb olimpiai szereplése után térhettek haza.

Részt vevő nemzetek: 169
Részt vevő sportolók: 9368
Magyar aranyérmek: 11

Bővebben a barcelonai olimpiáról

Atlanta - 1996

A nemzetközi sportközvélemény azt várta, hogy a NOB Athénnak ítéli a jubileumi aranyolimpiát. Vaskos meglepetésként végül Atlantának szavaztak bizalmat a tagok. A pazar megnyitó kifogástalan rendezést ígért, és ami magukat a versenyszínhelyeket és a nemzetközi tisztségviselőket, versenybírákat illeti, panaszmentesen zajlottak le az események. A rendezőket is meglephette viszont, hogy éppen a számítógépek hazájában omlott össze az információs rendszer, hosszú napokig súlyos gondokat okozott a közlekedés, s nem működött zökkenő nélkül a biztonsági szolgálat sem. Az Olimpiai Parkban, két ember halálát okozva, bomba robbant, s a tettes kilétét azóta sem sikerült felderíteni. Számunkra szinte mesébe illő volt a kalapácsvetésben Kiss Balázs győzelme - az ötkarikás történelemben a negyedik magyaré - Németh Imre (1948), Csermák József (1952), Zsivótzky Gyula (1968) után. Itt fejezte be csodálatos pályafutását az atléta Carl Lewis, valamint ötszörös olim-piai bajnok úszónagyságunk, Egerszegi Krisztina - természetesen aranyéremmel a 200 m-es hátúszásban.

Részt vevő nemzetek 197
Részt vevő sportolók 10 306
Magyar aranyérmek 7

Bővebben az atlantai olimpiáról

Sydney - 2000

Méltóképpen búcsúztak az olimpiai játékok az évszázadtól - sőt az évezredtől. A kenguruk földjén a derűs ausztrálok alaposan kitettek magukért a remek létesítményekkel, a megközelítőleg 50 ezer önkéntes szervezővel-rendezővel, s a mintaszerű lebonyolítással. Csúcsszámok jellemezték minden idők legnagyszerűbb játékait, s rekordszámban működött az írott és elektronikus sajtó is - 16 ezer akkreditált munkatárssal. Mindenekelőtt a brit evezős, Steven Redgrave teljesítményét emeljük ki: ötödik olimpiáján - ezúttal kormányos nélküli négyesben - ötödik aranyérmét nyerte. A kubai öklöző, Félix Savón a harmadikat. És a triplázó hölgyek: az amerikai atléta, Marion Jones, a hollandok delfinlánya, Inge de Bruijn és honfitársa, a zseniális kerékpárosnő, Leontien van Moorsel-Zijlaard. Nekünk persze a gyűrű mestere, Csollány Szilveszter, a parádézó párbajtőrvívónő, Nagy Tímea, a 24 évi szünet után újra diadalmas vízilabda-válogatott, mellúszó-specialistánk, Kovács Ágnes és a négy aranyat szerző kajak-kenusok tetszettek a legjobban.

Részt vevő nemzetek 199
Részt vevő sportolók 11 084
Magyar aranyérmek 8

Bővebben a sydney olimpiáról
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik