A hullámvasútról a csúcsra

Nyolc év alatt mindössze másodszor fordult elő, hogy a Ba- yern München trófea nélkül fejezett be egy bajnoki idényt, aligha meglepő, hogy a sikerekhez szokott bajor klubnál több lényeges változásra is sor került a nyáron, elvégre még egy olyan szezont, mint a 2003-2004-es, nem szeretnének megélni Münchenben. Az évad második felében történtek ismeretében nem volt meglepő, hogy koronás fő is távozott, Ottmar Hitzfeld vezetőedző hat év után hagyta el a Bayernt. Mellette a közelmúlt kulcsemberei közül Bixente Lizarazu is odébbállt (Marseille-be költözött), lehet, hogy Willy Sagnol is távozik, többen pedig amolyan utolsó lehetőségként foghatják fel a pénteken kezdődő idényt.
Ugyanakkor az is biztosnak tűnik, hogy az új mester, Felix Magath mindenkinek megadja majd azt a bizonyos utolsó sanszot. Már ha túlélte a nyári, inkább kiképzésre, mintsem edzőtáborra hasonlító közös munkát. "Azért jöttem a Bayernhez, hogy bajnok legyek, és mindent megteszek ezért - mondta Magath. - Csak azt kívánom, hogy egy helylyel előrébb végezzünk, mint legutóbb. A fegyelem hozza az eredményeket, de az eredmények széttörik a fegyelmet. Az a művészet, ha ezt sikerül összhangba hozni. Egy eredményes csapatnak áttekinthető hierarchiára és vezéregyéniségekre van szüksége, akik magukkal húzzák a többieket, ha nem megy a szekér."
A vezéregyéniségek tekintetében aligha lesz vita, hiszen Magath többször is megemlítette, a Kahn - Lúcio - Ballack - Makaay tengelyre szeretné építeni a csapatát. A négyből hárman részesei voltak a tavalyi hullámvasutazásnak, egyedül Lúcio az, aki abszolút tiszta lappal nyithat Münchenben. A 12 millió euróért megvett brazil világbajnok stabilizálhatja a hátsó alakzatot, és ő lehet az, aki Lothar Matthäus, majd Patrik Andersson után igazi vezére lesz a Bayern-blokknak. El is kelne egy biztos bástya, hiszen akkor minden bizonnyal az előző szezonban sokat bizonytalankodó Kahn is visszanyerné a régi formáját.

Valami hasonlót remél minden illetékes Michael Ballacktól is, aki az első "aranyos" (bajnoki cím+kupagyőzelem) müncheni idényét követően a másodikban kevésbé villogott. A harmadikban újra lehet rá esélye, már csak azért is, mert segítőket kapott. Jóllehet Torsten Frings személyében csak egyetlen "márkás" ember érkezett ebbe a csapatrészbe, indokolt a többes szám használata, hiszen az előző idényben Sebastian Deisler különböző sérülései, majd betegségei miatt érdemben szinte semmit sem tudott hozzátenni a Bayern játékához. Hogy egy jó Deisler mennyit ér, megmutatta a Ligakupa döntője, amelyben a középpályás két góllal és egy gólpasszal segítette győzelemhez csapatát a Werder Bremen ellen.
A tengely negyedik alkotóeleme, Roy Makaay az egyetlen, akire legutóbb nem panaszkodhattak Münchenben. A klub történetének legdrágább játékosa (18.75 millió euró) első Bundesliga-idényében 23 gólig jutott, amivel a brazil Aílton mögött második lett a mesterlövészek versenyében. Az ő helye megkérdőjelezhetetlen elöl, a másik csatárposztért viszont vélhetően hatalmas lesz a verseny. A Bochumból érkező Vahid Hasemian 16 góllal, Roque Santa Cruz ötéves bajor múlttal, Claudio Pizarro pedig a hollanddal való kitűnő összhangjával nevezett be. Várhatóan váltakozva esnek majd latba a különböző érvek…
Mint ahogyan az is várható, hogy aki német bajnok akar lenni, annak a Bayern Münchent kell majd legyőznie. Még a jelenleg a legmagasabb csúcson ücsörgő Werder Bremennek is.
(Sorozatunk csütörtöki részében a Werder Brement mutatjuk be.) ---- Nem könnyű örökséget vett át Felix Magath a Bayern München kispadján, hiszen a klub történetének legeredményesebb edzőjét, a gárdával többek között négy bajnoki címet és egy-egy Bajnokok Ligáját, valamint Világkupát nyerő Ottmar Hitzfeldet kellene pótolnia. Ráadásul amíg Hitzfeld igazi sztáredzőként (BL-győztesként és német bajnokként) került a Säbener Strasséra, addig Magath edzői praxisában még semmiféle serleg sem szerepel.
Ugyanakkor az kétségtelen, hogy játékosként Magath tett le sokkal többet az asztalra. Az élvonalban csak a Hamburgban (1976-86) futballozott, 306 Bundesliga-mérkőzésen 46 gólt szerzett. A legemlékezetesebb pillanata azonban a nemzetközi porondon jött el. Az 1983-as Hamburg-Juventus BEK-döntőben ugyanis ő lőtte Zoffnak azt a gólt, amellyel a HSV mindmáig az utolsó nemzetközi trófeáját begyűjtötte.
Edzői pályáját a Saarbrückennél kezdte, majd az Uerdingen, a Bremerhaven, a Hamburg, a Nürnberg és az Eintracht Frankfurt következett. Ezen állomáshelyek egyikén sem töltött el kettőnél több évet! A VfB Stuttgartnál aztán sikerült megállapodnia, igaz, ott sem töltötte ki a szerződését, de azt már egy csábító ajánlat miatt… A 17. helyen álló "svábokat" 2001. február 24-én vette kézbe, a szezon végén megmentette őket a kieséstől, a következő idényben pedig a Bajnokok Ligája-indulást érő második helyre kormányozta a csapatot. Ezután még belefért egy negyedik hely, majd úgy döntött, belevág egy új kalandba.
Csak nem árt tudnia: Münchenben már az ezüstérem is kudarcnak számít. Az út, amin elindult, mindenesetre jónak tűnik, hiszen az idei Ligakupa megnyerése jelentette az első edzői sikerét. ---- Hansa Rostock (9.)
A skandináv részlegre építő Rostock, mint az 1995-ös felkerülése óta mindig, a biztos bentmaradás kiharcolását tűzte zászlajára, és alighanem sorozatban tizedszer is sikerül elérnie a célját (a Hansánál hosszabb ideje folyamatosan csak hét klub tagja az élvonalnak). Ennek egyik legfontosabb feltétele, hogy valaki a klub történetének legeredményesebb góllövője, a visszavonuló Martin Max örökébe lépjen. Erre a jelek szerint két svéd futballistának, Magnus Arvidssonnak és Rade Pricának van a legtöbb esélye.

Wolfsburg (10.)
A be nem váltott ígéretek idénye (még csak esélye sem volt a csapatnak a nemzetközi kupaszereplés kiharcolására) után mindenképpen szeretne feljebb lépni a gárda, de erre azért fogadni nem mernénk. Ugyanakkor az kedvező lehet az április óta hivatalban lévő Eric Gerets vezetőedző számára, hogy elődeivel, Wolfgang Wolffal és Jürgen Röberrel ellentétben neki nem kell okvetlenül az európai porondra vezetnie az együttest. A bevásárlásnál inkább a posztokra, mintsem a nevekre mentek rá, így lett tagja a keretnek többek között Marian Hrisztov, Óscra Ahumada, Kevin Hofland és Facundo Quiroga.

Mönchengladbach (11.)
A zöld-fehérek 85 év után kezdenek új életet, és a Bökelberg helyett immár a 85 millió euróért felhúzott Borussia-parkban várják vendégeiket. A környezet mellett a csapat is új lesz, három kiszolgált veterán (Arie van Lent, Sladan Asanin, Jörg Stiel) távozott, a helyükre pedig olyan rutinos játékosok érkeztek, mint Christian Ziege, Oliver Neuville, Nico van Kerckhoven vagy Milan Fukal. Közülük elsősorban a vb-ezüstérmes Ziegétől vár sokat Holger Fach edző, szerinte az Angliából hazatérő bal oldali védőnek (középpályásnak) kell összefognia a társulatot.

Hertha BSC (12.)
Az előző szezonban Marcelinhón állt vagy bukott a Hertha BSC eredményessége, mögötte nem volt megfelelő irányító a keretben. Ezt elkerülendő, az immár csak egy magyar játékost, Dárdai Pált foglalkoztató berliniek még két karmesterre csaptak le: a brazil Gilberto és a török Yildiray Bastürk is képes mozgatni a csapatot. De még velük is aligha teljesül Dieter Hoeness menedzser 2001-ben megfogalmazott óhaja, amely szerint a Herthának 2006-ra a Bundesligában a legjobb három, Európában pedig a legjobb húsz gárda közé kell tartoznia.

Freiburg (13.)
Volker Finke vezetőedző szerint az SCF a költségvetés és a fizetések tekintetében kiesőhelyen állna a Bundesligában, de meglepő lenne, ha ugyanez háromnegyed év múlva a pályán is így történne. A ligában a leghosszabb ideje ugyanannál a klubnál dolgozó Finke egy-egy kivételtől eltekintve mindig ütőképes csapatot gyúrt az ismeretlen légiósokból, illetve a klub sportiskolájából kikerülő fiatalokból. A Freiburg elsősorban otthon gyűjtheti majd a pontokat, a ligában 2001. október 21. óta (!) képtelen idegenben diadalmaskodni.