Jönnek a maratoni sprinterei

MARIK BALÁZSMARIK BALÁZS
Vágólapra másolva!
2003.10.01. 20:24
Címkék
A történet közismert. Krisztus előtt 490-ben, a görögök és a perzsák között Marathon városánál lezajlott csata után egy ismeretlen görög katona elfutott a teljes bizonytalanságban lévő Athénba, hogy megvigye a győzelem hírét. A legenda szerint megérkezésekor csak anynyit mondott: "Győztünk!, majd összeesett és meghalt.
Paul Tergat berlini eredménye is bizonyítja, hogy a jó hajrá maratonin is aranyat ér
Paul Tergat berlini eredménye is bizonyítja, hogy a jó hajrá maratonin is aranyat ér
Paul Tergat berlini eredménye is bizonyítja, hogy a jó hajrá maratonin is aranyat ér
Paul Tergat berlini eredménye is bizonyítja, hogy a jó hajrá maratonin is aranyat ér
Paul Tergat berlini eredménye is bizonyítja, hogy a jó hajrá maratonin is aranyat ér
Paul Tergat berlini eredménye is bizonyítja, hogy a jó hajrá maratonin is aranyat ér
A maratoni táv az újkori olimpiák műsorára Michel Bréal francia akadémikus ötlete nyomán került fel. Az 1896-os ötkarikás játékokon Szpiridon Luisz lett a maratoni futás győztese, igaz, akkor még néhány kilométerrel rövidebb volt a táv a mai 42 195 méternél – ettől függetlenül Luisz azonmód nemzeti hős lett Görögországban. Annyi bizonyos az évkönyvek tanúsága szerint, hogy az 1908-as olimpián már a mai, klasszikusnak számító távon rendezték a maratonit. Ez az első rekord is egyben, mely az amerikai John Hayes nevéhez fűződik. Az olimpiák történetében további három alkalommal jegyezhettek fel a krónikások "világcsúcsot” – pontosabban a világ legjobb eredményét, hiszen a pályák különbözősége miatt a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) korábban nem hitelesítette a legjobb időket. Éppen az idei világbajnokság előtti tanácsülésen született meg a változást elősegítő határozat, melynek értelmében 2004. január 1-jétől a férfiaknál az elmúlt hét végén Paul Tegrat által elért 2:04:55, a nőknél pedig Paula Radcliffe az idén áprilisban, a londoni maratonin futott 2:15:25-ös eredménye számít majd világcsúcsnak. (Már ha megélik január elsejét.)
De kanyarodjunk vissza a hőskorba, hiszen a finn Hannes Kolehmainen 1920-as antwerpeni ideje, a 2:32:36 is mérföldkő volt a táv történetében. Csakúgy, mint Jim Peters 1952 és 1954 közötti négy rekordjavítása. A brit legjobb eredménye 2:17:40 óra volt. Aztán jött az etióp császár testőre, Abebe Bikila, aki az 1960-as római olimpián 2:15:17-tel nyert, nem mellesleg mezítláb végigcsattogva a Via Appia macskakövein… Négy évvel később, bár közben háromszor is megjavították a legjobbját, az etióp ismét remekelt: Tokióban már futócipőt húzott a siker érdekében, és 2:12:12-vel diadalmaskodott. Csak összehasonlításképpen: a magyar férficsúcsot 2:12:10-zel tartja Szűcs Csaba 1993 óta…

Névjegy

Paul Tergat

Született: 1969. június 17., Lake Baringo
Állampolgársága: kenyai
Testsúlya, magassága: 59 kg/182 cm
Legjobb eredményei: 15x mezeifutó-világbajnok (5x egyéni, 10x csapat, 1993–2000), 2x olimpiai 2. (10 000 m, 1996, 2000), 2x vb-2. (10 000 m, 1997, 1999), vb-3. (10 000 m, 1995), a világ legjobb eredménye (félmaratoni, 59:17, 1998)
Bikila után az ausztrál Derek Clayton volt a következő duplázó (2:08:34 a legjobbja 1969-ből). Ezután hosszú szünet következett, holott a hetvenes- nyolcvanas években már kezdett nagyon divatossá válni a maratoni futás. Az egészséges életmód nyugati térnyerésével egyre többen vállalták el a nagy kihívást, és a sportszergyártók is megérezték a kiaknázható lehetőségeket. Utazási irodák specializálódtak erre, a tömegek élvezik, hogy egy mezőnyben futhatnak a világ legjobbjaival, az elitnek pedig az utána-hömpölygő, nemegyszer harmincezres tömeg adja meg a hangulatot. Ezzel együtt is az 1981-es fukuokai versenyig kellett várni a következő nagy lépésre. Akkor az ausztrál Rob De Castella remekelt 2:08:18-cal. A 2:08-as határt a portugál Carlos Lopes, a 2:07-est az etióp Belayneh Dinsamo, Abebe Bikila szakmai örököse törte át.

Tergat megmondta

Paul Tergat szavatartó ember. Két éve, amikor itt járt Budapesten, nagyjából megmondta, mire számíthatunk tôle. 2001 júliusában – elsô maratonija után néhány hónappal – úgy vélte, az ötödik vagy a hatodik versenyén fogja annyira megtanulni a távot, hogy esélye legyen a világcsúcs megdöntésére. Hatodik versenyén futotta 2:04:55-ös rekordját! Az elérhetô idôvel is tisztában volt, hiszen két éve azt mondta, a szakemberek többsége képesnek tartja ôt a 2:04 órás idôre, bár néhányan már 2:02-rôl beszélnek. „Ez utóbbi utópiának tűnik a számomra – gondolkodott el akkor. – De az a bizonyos 2:04 elérhetô. Aztán hogy én leszek-e az, akinek sikerül, tulajdonképpen mindegy. Mert nem az a lényeg, hogy mindent megnyerjek, és én legyek a világcsúcstartó. Természetesen törekszem erre, mint mindenki más, de ha jó és tiszta versenyben valaki legyôz, miközben én mindent kiadtam magamból, már elégedett vagyok. Így volt ez az olimpián is. Nekem van idôm a maratonin is, egyszer eljön az én napom.” Öt vesztes futás – három második és két negyedik hely után – Berlinben valóban eljött. Volt, hogy 41 (!) kilométeres edzést is végzett, ami be is jött neki, hiszen Sammy Korirt egy másodperccel hajrázta le a végén.

Tergat eddigi maratoni eredményei
London, 2. (2001, 2:08:15), Chicago, 2. (2001, 2:08:56), London, 2. (2002, 2:05:48), Chicago, 4. (2002, 2:06:18), London, 4. (2003, 2:07:59), Berlin, 1. (2003, 2:04:55, világcsúcs)
Legalábbis majdnem. Hiszen hősünk már nem olimpián vagy világbajnokságon, hanem a sokkal jobban fizető rotterdami maratonin javította 2:06:50-re a legjobb időt. Nem véletlen, hogy Bikila óta világversenyen nem futottak rekordot. Egyszerűen nem éri meg, no és azt sem szabad elfelejteni, hogy a nyári hőség nem kedvez a nagy eredményeknek, szemben a tavaszi, őszi nagy maratonik 10-15 fokos, ideális hőmérsékletével.
Nagy pénzek ide vagy oda, a legközelebbi javításra tíz évet kellett várni. Berlinben a brazil Ronaldo da Costa közelítette meg az akkor álomhatárnak számító 2:06 órát öt másodpercre. 1999-ben az akkor még marokkói Khalid Khannouchi Chicagóban 2:05:42-t futott, majd tavaly Londonban már amerikaiként ezen is képes volt faragni négy másodpercet. Csakhogy akkor már ott loholt a nyakában az egykori 10 000 méteres világcsúcstartó, Paul Tergat, no és a leghoszszabb pályaverseny igazi világcsúcstartója, Haile Gebrselassie. A "pályások” ugyanis rájöttek, mekkora pénz van ebben a műfajban, és a nyilvánvaló gyorsaságukat megpróbálják kitolni – egészen 42 195 méterig. Tergatnak, aki az elmúlt hét végi berlini csúcsjavításáig sohasem volt képes maratonit nyerni, holott övé volt minden idők második legjobb eredménye, mindig a finis lett a veszte. Csakhogy megtanult hajrázni a maratonin is! Állíthatjuk, hogy a rekordok tekintetében ez a jövő. A gyors emberek idővel áttérnek a maratonira, és ezen a távon is tökélyre fejlesztik a stílusukat. Gebrselassie például az athéni olimpia után próbálja meg újra a maratonit. Kíváncsian várjuk, mire megy majd!
A maratoni futás férfivilágcsúcsának fejlődése
2:58:50*Szpiridon Luisz (görög)1896, Athén
2:55:19John Hayes (amerikai)1908, London
2:52:46Robert Fowler (amerikai)1909, Yonkers
2:46:53James Clark (amerikai)1909, New York
2:46:05Albert Raines (amerikai)1909, New York
2:42:31Henry Barrett (brit)1909, London
2:40:35Thure Johansson (svéd)1909, Stockhom
2:38:17Harry Green (brit)1913, London
2:36:07Alexis Ahlgren (svéd)1913, London
2:32:36Hannes Kolehmainen (finn)1920, Antwerpen
2:29:02Albert R. Michelsen (amerikai)1925, Port Chester
2:27:49Szuzuki Fuszasige (japán)1935, Tokió
2:26:44Ikenaka Jaszuo (japán)1935, Tokió
2:26:42Szon Kitej (japán)1935, Tokió
2:25:39Suh Jun Bok (koreai)1947, Boston
2:20:43Jim Peters (brit)1952, Chiswick
2:18:41Jim Peters1953, Chiswick
2:18:35Jim Peters1953, Turku
2:17:40Jim Peters1954, Chiswick
2:15:17Szergej Popov (szovjet)1958, Stockholm
2:15:17Abebe Bikila (etióp)1960, Róma
2:15:16Teraszava Toru (japán)1963, Beppu
2:14:28Leonard Edelen (amerikai)1963, Chiswick
2:13:55Basil Heatley (brit)1964, Chiswick
2:12:12Abebe Bikila1964, Tokió
2:12:00Sigemacu Morio (japán)1965, Chiswick
2:09:37Derek Clayton (ausztrál)1967, Fukuoka
2:08:34Derek Clayton1969, Antwerpen
2:08.18Rob De Castella (ausztrál)1981, Fukuoka
2:08:05Steve Jones (brit)1984, Chicago
2:07:12Carlos Lopes (portugál)1985, Rotterdam
2:06:50Belayneh Dinsamo (etióp)1988, Rotterdam
2:06:05Ronaldo da Costa (brazil)1998, Berlin
2:05:42Khalid Khannouchi (marokkói)1999, Chicago
2:05:38Khalid Khannouchi (amerikai)2002, London
2:04:55Paul Tergat (kenyai)2003, Berlin
*a táv rövidebb volt, mint 42 195 méter
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik