F1 75: Schumacher, a legjobb kettes számú pilóta
Noha Michael Schumacher júliusi lábtörése után azt gondolhattuk, az 1999-es bajnokság második felében Mika Häkkinennek fél kézzel vezetve is összejön majd a címvédés, végül Eddie Irvine teljesen váratlanul méltó vb-riválisává vált a finn klasszisnak. A helyzetet bonyolította, hogy közben a nagyszerűen teljesítő Heinz-Harald Frentzen és David Coulthard is szorgosan gyűjtötte a pontokat, így mire az utolsó előtti futamra Schumacher felépült, Häkkinen előnye mindössze két egység volt Irvine előtt.
A történelem első F1-es Malajziai Nagydíja előtt a sportág teljes közössége azt találgatta, vajon Schumacher visszanyeri-e régi formáját, vagy a súlyos lábsérülés rányomja bélyegét pályafutása további részére. Nos, a diskurzusnak az időmérő egyszer és mindenkorra véget vetett, a német klasszis ugyanis majd’ egy másodperccel (!) jobb köridővel szerezte meg a pole pozíciót ferraris csapattársa, Irvine előtt, akit Häkkinen és Coulthard követett a rajtrácson.
Az idényre alaposan rányomta a bélyegét Michael Schumacher technikai hibából fakadó júliusi silverstone-i balesete, a német klasszis ugyanis lábtörése miatt a következő hat futamot kihagyta. Ezután négyen is esélyesek voltak az egyéni vb-címre: három versennyel a vége előtt 12 ponton belül állt egymáshoz képest Mika Häkkinen, Eddie Irvine, Heinz-Harald Frentzen és David Coulthard. Bár az utolsó két nagydíjra visszatérő Schumacher hatékonyan segítette ferraris csapattársát, az idényzáró szuzukai versenyen Häkkinen érinthetetlen volt, így összejött neki a címvédés. A vb végeredménye: 1. Mika Häkkinen (finn, McLaren-Mercedes) 76 pont, 2. Eddie Irvine (brit, Ferrari) 74, 3. Heinz-Harald Frentzen (német, Jordan-Mugen Honda) 54. Konstruktőrök: 1. Ferrari 128 pont, 2. McLaren-Mercedes 124, 3. Jordan-Mugen Honda 61 |
Schumacher a versenyen is kirobbanó formában vezetett, az első helyet azonban már a negyedik körben átadta Irvine-nak, hogy aztán a McLaren-pilóták feltartására koncentrálhasson. Bár Coulthardnak sikerült hamar megelőznie, a skót nem sokkal azután technikai hiba miatt kiesett, Schumacher pedig Häkkinennek már nem kegyelmezett: úgy is sikerült feltartania ellenfelét, hogy a sepangi pályán több kiváló előzési pont is található.
Az újratankolások után a német versenyző másodszor is maga elé engedte Irvine-t, aki így nagyon fontos futamgyőzelmet aratott, négy pontos előnyre szert téve a vb-finálé előtt a harmadikként befutó Häkkinennel szemben. Az F1-es világsajtó természetesen Schumachert éltette, és csapattársa sem fukarkodott a dicséretekkel. A friss bajnoki éllovas így fogalmazott: „Mit is mondhatnék Michaelről? Az eddig is tudtuk, hogy ő a legjobb egyes számú pilóta, most pedig már azt is, hogy ő a legjobb kettes számú is. Elvégezte nekem a kemény munkát.”
A Ferrari öröme ugyanakkor nem tartott sokáig, mert a verseny után az autók barge boardjának (kerék mögötti légterelőelem) méretbeli szabálytalansága miatt mindkét pilótát kizárták. Ezzel úgy tűnt, Irvine elbukta a bajnokságot, ám az olasz csapat néhány nappal később az FIA fellebbviteli bírósága előtt sikeresen megfellebbezte az ítéletet, ezzel pedig visszaállt az eredeti végeredmény. Egész hétvégi teljesítményével Schumacher bebizonyította, hogy lábtörése után sem kopott meg fenomenális tempója, és az elszalasztott 1999-es bajnoki lehetőséget a következő öt évben már egyaránt meg is ragadta.
MALAJZIAI NAGYDÍJ
1999. október 17., Sepang
56 kör, 310.352 km
1. Eddie Irvine (brit, Ferrari) 1:36:38.494
2. Michael Schumacher (német, Ferrari) 1.040 másodperc hátrány
3. Mika Häkkinen (finn, McLaren-Mercedes) 9.743 mp h.
A TELJES VERSENY
