A World Soccer díjazottai
Az év játékosa: 1. Ronaldo (brazil, Internazionale, majd Real Madrid) 26.17 százalék, 2. Michael Ballack (német, Bayer Leverkusen, majd Bayern München) 17.69, 3. Roberto Carlos (brazil, Real Madrid) 8.48, 4. Zinedine Zidane (francia, Real Madrid) 5.95, 5. Oliver Kahn (német, Bayern München) 4.87. Az év edzôje: 1. Guus Hiddink (holland, dél-koreai szövetségi kapitány, majd PSV) 28.33 százalék, 2. Luiz Felipe Scolari (brazil, brazil szövetségi kapitány) 16.78, 3. Arséne Wenger (francia, Arsenal) 14.26, 4. Klaus Toppmöller (német, Bayer Leverkusen) 8.84, 5. Rudi Völler (német, német szövetségi kapitány) 4.51. Az év csapata: 1. Brazília 24.36, 2. Real Madrid 14.44, 3. Arsenal 11.73, 4. Dél-Korea 10.46, 5. Törökország 8.64
A World Soccer díjazottai
Az év játékosa: 1. Ronaldo (brazil, Internazionale, majd Real Madrid) 26.17 százalék, 2. Michael Ballack (német, Bayer Leverkusen, majd Bayern München) 17.69, 3. Roberto Carlos (brazil, Real Madrid) 8.48, 4. Zinedine Zidane (francia, Real Madrid) 5.95, 5. Oliver Kahn (német, Bayern München) 4.87. Az év edzôje: 1. Guus Hiddink (holland, dél-koreai szövetségi kapitány, majd PSV) 28.33 százalék, 2. Luiz Felipe Scolari (brazil, brazil szövetségi kapitány) 16.78, 3. Arséne Wenger (francia, Arsenal) 14.26, 4. Klaus Toppmöller (német, Bayer Leverkusen) 8.84, 5. Rudi Völler (német, német szövetségi kapitány) 4.51. Az év csapata: 1. Brazília 24.36, 2. Real Madrid 14.44, 3. Arsenal 11.73, 4. Dél-Korea 10.46, 5. Törökország 8.64
Minthogy nem is olyan régen a kis brazil még futni sem tudott, az elismerés igazán méltó helyre került: az idei világbajnokságon zseniálisan futballozó, a döntőt két találatával eldöntő, összesen nyolc góllal záró brazil alighanem megérdemelte az Év játékosa címet. Ronaldo ezzel minitörténelmet írt, elvégre a WS-voksolás története során ő az első, aki harmadszor is az élre került: 1996 és 1997 után sikerült megint győznie az időközben kétszer is térdszalagszakadást szenvedő kopasz fenoménnek.
A tavaly a France Footballnál is befutott Michel Owen ezúttal a kilencedik helyen kötött ki, az élmezőnyben inkább a világbajnokságon és a Bajnokok Ligájában tündöklő labdarúgók végeztek. Michael Ballack gyaníthatóan nem csodálkozik azon, hogy a Bundesliga, a Német Kupa, a Bajnokok Ligája és a világbajnokság után ebben a versenyben is a második helyen végzett (kíváncsiak volnánk, találni-e még a közvetlen környezetében ezüstneműt…). Harmadikként az a Roberto Carlos zárt, aki 1974-et követően elsőként mondhatta el magáról, hogy volt tagja a legrangosabb európai trófeát elhódító klubnak, illetve az ugyanabban az évben vb-t nyerő nemzeti válogatottnak. Zinedine Zidane-nál inkább a BL-érdemek nyomhattak sokat a latban, legelébb is a Leverkusen elleni fináléban elért csodagól – a vb-n ugyanis csupán egy meccsre szállt be a csúnyán elszállt francia együttesbe.
A csapatkategóriában természetesen Brazília vitte el a pálmát a Real Madrid előtt, ám a harmadik műfajban kivételesen nem dél-amerikai siker született: Luiz Felipe Scolarit megelőzte Guus Hiddink. Nem véletlenül: a holland elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy a megelőző öt világbajnokságon meccset sem nyerő dél-koreaiak ezúttal a legjobb négy közé jutottak. Ami még akkor is nagy edzői teljesítmény, ha az abszolút értékből levonjuk a bírói segédpontokat.