A végtelen háború kirobbantója

Mely szerint a beteg kérdezi az orvosát, hogy: – Ennyi rossz hír után nem tudna valami pozitívat is mondani? – Dehogynem az AIDS-tesztjét. Ha AIDS nem is, de azon kívül gyakorlatilag minden más nyavalya gyötri azóta is a szocialista világ egykori bajnokait. – Vitamin kisfiam, nyeld le gyorsan! – mondták az Ewald irányítása alatt dolgozó orvosok a tíz (!!!) éves gyereknek, aki nem kérdezte meg hogy: – Na jó, doktor bácsi, de naponta harmincat? Aztán tizennégy évesen már világcsúcsot javított, olimpiai aranyakat nyert, mint Carole Nitschke mellúszásban. Az NDK-sok 1976-ban robbantak be a sportvilág elitjébe – robbantottak. A montreali olimpia női úszóversenyszámai közül kapásból tizenegyet megnyertek a tizenháromból, addig egyet se. Elindítva ezzel egy máig hömpölygő doppingháborút, mint a lavinát. Becsületes sportemberek százezreit késztetve a versenyszerű sport feladására késztetve, merthogy dopping nélkül nem megy. És közben csak szólt az NDK himnusza, máig itt zeng a fülünkben, még ha nem is vagyunk kénytelenek újra hallgatni, mint a szovjetet. A sport területén is megharcolták a hidegháborút, meg is nyerték, meg is nyerte a keleti tömb, de az áldozatokat is a "mieink” adták. – Úgy kísérleteztek a sportolóikon, mintha a tárgyak lennének – mondja Werner Frenke, a Német Rákkutató Intézet molekuláris biológus a keletiekről. – Ilyet állatokkal nem csinál az ember – teszi hozzá.
Nézzük a mellékhatásokat.
– Hétszer vetéltem – vádolja Catherine Menschner, egy másik NDK-s bajnok Ewaldot és társait.
– Májdaganatom van, és a hangom olyan, mint egy férfié – ezek már Birgit Meineke, kétszeres világbajnok tünetei, aki retteg, hogy már sosem lehet anyuka és nagymama.
– Folyamatosan a nőgyógyászatra járok, a szívem pedig teljesen tönkre ment – halljuk Rica Reinisch úszó fenoméntól.
Inkább ne folytassuk. Reinisch, Moszkva háromszoros győztese vallja, nem is testében tett károk a legfájdalmasabb: – Már sosem tudom meg, dopping nélkül olimpiai bajnok lettem volna-e. Ez a legmélyebb szomorúság.
Nem tudták ők se, a szüleik sem, mit művelnek velük. Nitschke önként visszaadta az összes aranyát, amikor megmondták neki. – Meg akarok győződni róla, hogy ilyen sosem fordul elő újra – mondja utódai nevében. Nem fog. Mármint nem fog róla meggyőződni.
Manfred Höppner, az keletnémet orvosi különítmény egykori vezetője szerint csak azért buktak le, mert mindent rendesen dokumentáltak. Nem várták, hogy egyszer majd lebontják a berlini falat. – A média középpontjában vagyunk, mintha mi lennénk az egyetlenek – mondja Höppner.
És ebben igaza van. Nem ők az egyetlenek. És ennek a háborúnak sosem lesz vége. Nem maradna hely a börtönökben, ha minden tettest elkapnának, aki azóta is a sportolókon kísérletezik. Tán nem is keresik őket.