A mexikói válogatott játékosai és vezetői a mérkőzés hajrájában mutatott viselkedésükkel ellentétben a találkozó másnapján roppant sportszerűen gratuláltak az amerikai együttesnek. Javier Aguirre, az aztékok szövetségi kapitánya szerint kollégája, Bruce Arena remek taktikát dolgozott ki a mérkőzésre, az amerikaiak ezúttal inkább a védekezésre ügyeltek, alaposan meglepték ellenfelüket.Egyetértett az edzővel Rafael Márquez, a hajrában magáról megfeledkező, és Cobi Jonest lefejelő védő is. "Ôk a saját stílusukat játszották, mi is megpróbáltuk, de nekünk nem sikerült – vallotta be a Monaco futballistája. – Sajnos, ők a hosszú labdáikkal alaposan megleptek bennünket, és ez döntött.” A közép-amerikai válogatottban ezen a mérkőzésen szerepelt utoljára a három világbajnokságot is megjárt Alberto García Aspe. "Az utolsó meccsemen futballoztam, itt az ideje, hogy befejezzem” – mondta a 35 éves játékos.Mexikóról lévén szó, feltétlenül említést kell tennünk a szurkolókról. Nos, a heves vérmérsékletükről ismert drukkerek Dél-Koreában és az Egyesült Államokban (majdnem) teljesen békésen vették tudomásul csapatuk búcsúját. Az Államokban élő népes mexikói kolóniából csak néhány motoros zaklatta az ünneplő hazaiakat, Mexikóban viszont elszabadultak az indulatok. Monterreyben, Guadalajarában és San Luis Potosíban több száz szurkolót kellett letartóztatniuk a rendőröknek, akik Mexikóvárosban sem tétlenkedtek, miután az azték rajongók megpróbáltak betörni az amerikai nagykövetségre. A fanatikusok előbb amerikai zászlókat égettek, majd a terrorizmust kezdték el éltetni, skandálva: "Éljen Bin Laden, aki, reméljük, elpusztítja majd az Egyesült Államokat!”Ez a vereség azt jelenti, hogy a mexikóiaknak tovább tart a rossz sorozatuk "idegenben”. Az otthon megrendezett két vb-n (1970, 1986) ugyanis negyeddöntősök voltak, de amint átlépték az országhatárt, legkésőbb a legjobb tizenhat között behúzták a féket.