Csend, nyugalom – és unalom

Felemás érzések kavarogtak a tudósítóban a Dél-Afrika–Szlovénia mérkőzés előtt. A tegui stadion környékén roppant jó hangulat uralkodott – tekintsünk el a mindenért okvetetlenkedő rendőrök okozta kellemetlenségektől! –, együtt táncolt-énekelt afrikai és európai, ám amikor az ember belépett a talán kagylót formázó arénába, rögtön megdöbbent. Jó, ha fél ház volt, az is elsősorban a szervezők jóindulatának köszönhetően. A helyi lakosokból toborzott dél-afrikai és szlovén drukkerekről talán meg sem kellene emlékeznünk, mellettük azonban rengeteg önkéntest lehetett felfedezni, olyanokat, akiknek elméletileg semmi keresnivalójuk sincs ezen az összecsapáson, de ez most nem számított. Csak az, hogy minél többen legyenek a lelátókon, és lehessen bizonyítani: itt igenis érdekli az embereket a futball.A rendezők még illúziókba is megpróbálták beleringatni a látogatókat. Abba az illúzióba, hogy legalább háromnegyedig megtelt a létesítmény. Valaki kitalálta, hogy az alsó szektorokban terítsenek ki a világbajnokságot népszerűsítő lepedőket. Leplezendő a döbbenetesen sok üres széket.A mérkőzés eleje aztán azokat igazolta, akik kilátogattak a találkozóra. Sajnos, mint később kiderült, tényleg csak az eleje… Milinovic már a 3. percben megszerezhette volna a vezetést a szlovénoknak, de fejesét követően a labda a léc fölé szállt. Egy perccel később a középhátvédnek már a saját kapuja előtt lett volna tennivalója. De csak lett volna. A teljes szlovén védelem lelkesen végignézte, amint Fortune balról középre kanyarított szabadrúgásból. Ez ugye még rendben lenne, mert szabadrúgás elvégzését mégsem lehet meggátolni, ám a következő mozzanatokért minden bizonnyal alapos dorgálást kaptak Srecko Katanec szövetségi kapitánytól. Nomvethe ugyanis berobbant közéjük, majd a hálóba tessékelte a labdát. Az már más lapra tartozik, hogy az Udinese dél-afrikaija fejelni akart, de nem találta el a labdát, amely a combjáról pattant a hálóba.Tudatosság? Nem hinnénk. Véletlen? Sokkal inkább!De ez a kispad mellett örömtáncot – na jó, a méreteit látva ez picit túlzás – lejtő Jomo Sonót cseppet sem zavarta. Dél-Afrika ezzel a góllal hatalmasat lépett fennállása első világbajnoki győzelme és a nyolcaddöntő felé.És ettől kezdve 41 percen keresztül futballt körülbelül annyit láttunk, mint egy magyar bajnokin. Szinte semenynyit. Csak az a baj, hogy a Dél-Afrika–Szlovénia találkozó világbajnoki csoportmérkőzés volt, nem pedig a Borsodi Liga valamelyik meccse. Egymást érték a szabálytalanságok – a dél-afrikaiak itt is vezettek, méghozzá 13–10-re –, az elképzeléseknek, a tudatosan megkomponált támadásoknak a jelét alig lehetett felfedezni. Különösen a szlovénok játékán érződött a zavarodottság, látszott, hogy szomszédaink nem tudnak mit kezdeni Zahovic hiányával. A kapitányával összevesző karmestert példamutató módon azonnal hazaküldte a szövetség vezérkara, ám a helyettesítésére kijelölt Acimovic – az első játékrészben ő hagyta ki a legnagyobb szlovén lehetőséget, miután a lövéssel túl sokat kiváró Novak visszagurításából a léc fölé bombázott – nem tudott fazont adni a csapat játékának.Egy biztos: a második félidő elején az említett vita másik résztvevője számára is befejeződött a találkozó. Srecko Katanec addig reklamált a csapatát ért vélt vagy valós sérelmek miatt, amíg Angel Sánchez játékvezető megunta a szövegelést, és a nézőtérre küldte a kapitányt. A VfB Stuttgart hajdani középpályása eleinte nem akart tudomást venni a döntésről, a padról nézte végig, amint McCarthy lefordult Knavsról, majd pazar tornamutatványra kényszerítette Simeunovicot, utána azonban már nem volt mese. Jan Wegereef, a negyedik játékvezető ostroma eredményre, Katanec útja pedig a tribünre vezetett. Ettől kezdve Danilo Popivoda másodedző viselte közvetlenül gondját a gárdának.A főnök azonban továbbra is Katanec volt, aki hírnökök segítségével nem engedte ki a kezéből a tényleges irányítást. Megpróbálkozott a kettős cserével, a szerkezeti átalakítással, mindennel, mégis egy ideig csak a dél-afrikaiaknak voltak helyzeteik. McCarthy például a félidő derekán egy percen belül kétszer is gólt szerezhetett volna, kiesésre ítélve ezzel a vb-újonc szlovénokat, a Porto légiósa azonban irgalmas volt. Előbb Fortune jó beadása után a léc és a kapufa találkozására bólintott, majd egy jobbról kapott labdát fordulásból küldött kapura – éppen Simeunovic kezébe.A 69. percben megtört a jég! Helyzetet, méghozzá majdnem egyenlítést eredményező helyzetet dolgoztak ki a szlovénok. A csereként beállt Osterc jobbról pontosan kanyarított középre, ahol a másik csere, Nastja Ceh felemelkedett, bólintott, a szlovénok már ünnepeltek, amikor Arendse kitenyerelte a kapu jobb oldalába tartó labdát.Legalább annak örülhettek a semleges nézők, hogy a csapatok megpróbáltak szépen búcsúzni. A szlovénok zárszavát Osterc "mondta ki”, a támadó a 82. percben húsz méterről araszszal lőtt a léc fölé, majd a dél-afrikaiaktól Buckley villant. Egy szlovén szögletből induló kontra végén a cserecsatár Simeunoviccsal párbajozhatott, lőtt, a kapus valahogyan beledobta magát a labda útjába, így maradt az egygólos Bafana Bafana-diadal.Az immár négy vb-csoportmeccs óta veretlen, a szlovénokat ezzel a sikerrel kiejtő dél-afrikaiaknak az utolsó fordulóban egy pontra van szükségük ahhoz, hogy a paraguayiak kárára biztosan a nyolcaddöntőbe jussanak (esetleges vereségnél és paraguayi sikernél a gólkülönbség dönt, melyikük lesz a második a spanyolok mögött). Azt az egy pontot a paraguayiaknak továbbra is adós hispánok ellen kell begyűjteniük…