Rengeteg értetlenkedő arcot lehetett látni a csondzsui stadion lelátóján a SpanyolországParaguay mérkőzés kezdete előtt. Amikor a helyi műsorközlő az öszszeállításokat sorolta, a hispánok már értesültek a rossz hírről: annak ellenére, hogy felépült a sérüléséből, Fernando Morientes nem lesz ott a kezdőcsapatban.
Eltelt az első félidő, a Real Madrid csatára helyén futballozó Diego Tristánnak momentuma sem volt, nem meglepő, hogy a 25. perctől melegítő Morientes beszállt a második játékrészre. Még tíz perc telt el, amikor az egyik spanyol vezető körülbelül fél centire José Antonio Camacho szövetségi kapitány arcától valami olyasmit ordíthatott, hogy: "Látod, ezért kellett betenni Fernandót!” A csatár ugyanis egyenlített, röviddel később pedig a vezető gólt is besodorta, oroszlánrészt vállalva ezzel csapata 3–1-es diadalából.
Fernando Morientes szó szerint a mezôny fölé nôtt, amikor gyönyörû fejessel egyenlített
Fernando Morientes szó szerint a mezôny fölé nôtt, amikor gyönyörû fejessel egyenlített
Fernando Morientes szó szerint a mezôny fölé nôtt, amikor gyönyörû fejessel egyenlített
Fernando Morientes szó szerint a mezôny fölé nôtt, amikor gyönyörû fejessel egyenlített
A válogatottban való duplázást egyébként már megszokhatta a Toledóhoz közeli Sonsecában született játékos. Elég csak megemlíteni, hogy a selecciónban játszott első és második mérkőzésén is kétszer köszönt be az aktuális ellenfélnek, Svédországnak, illetve Észak-Írországnak. Különösen a svédek elleni, 1998. március 25-én bemutatott produkciója volt szenzációs: a debütáló támadó az első és az ötödik percben is gólt szerzett. Még egyszer hangsúlyozzuk: újoncként! Javier Clemente természetesen elvitte magával az 1998-as világbajnokságra, és ha már Morientes ott járt, tüsténkedett is. Tudják mit csinált, ugye? Duplázott. A Bulgária elleni 6–1 ugyan semmit sem ért – Paraguay és Nigéria közös erővel kiejtette a Clemente-társulatot –, de a lexikonokban örökké ott lesz, hogy egy spanyol ifjú kettőt vágott az előző világbajnokság negyedik helyezettjének.
Az 1997–98-as idény egyébként sem sikerült rosszul neki, a Real Madriddal megnyerte a Bajnokok Ligáját, ráadásul tizenkét találatával ő lett a csapat házi gólkirálya a Primera Divisiónban, és mint már említettük, bemutatkozhatott a nemzeti tizenegyben is. És ha már a klubsikereknél tartunk, említsük meg, hogy az első spanyol bajnoki címét akkor szerezte meg (2001), amikor már kétszeres BL-győztesnek vallhatta magát. Ma már 3:1 a BL-sikerek javára… Élete egyik legnagyobb csalódása is egy Bajnokok Ligája-diadalt követett. 2000-ben egy jó idényre tette fel a koronát a Valencia elleni BL-fináléban szerzett góljával, majd várta az Európa-bajnokságra szóló meghívót. Minden bizonnyal meg is kapta volna, ha egy súlyos sérülés miatt nem kellett volna saját magának lemondania a részvételt.
Azóta persze bőven kárpótolta magát. Az első spanyol bajnoki címéről már szóltunk, az idén megszerezte a harmadik BL-serlegét, mindemellett beállított egy klubcsúcsot is a Realban. A Las Palmas elleni bajnokin mesterötöst ért el, és ezzel belépett egy nagyon szűk elitbe, amelyben többek között Puskás Ferenc is ott van. Érdemeire való tekintettel belefoglalták a szerződésébe, hogy amíg a királyi gárda kötelékébe tartozik, csakis ő viselheti a kilences számú mezt. Királyi gesztus egy gólkirály felé! Aki pénteken bebizonyította: szavatartó ember. Olvassák csak! "Csütörtökön volt a feleségem születésnapja. Személyesen nem adhattam át az ajándékaimat, csak telefonon tudtam kifejezni a jókívánságaimat. Ô annyit kért, hogy gólokkal kedveskedjek neki. Mit tehettem, megígértem neki. Most tökéletesen elégedett vagyok, mert megtartottam a szavam” – fogalmazott a mérkőzés hőse.
