Túlzás lenne kijelenteni, hogy 2014 a magyar futball éve lenne, és nem kizárólag a válogatott szerdai, 2-1-es veresége miatt, de külföldi játékosaink sem alkottak sok maradandót idáig klubjaikban. Ilyen vészterhes időkben az ember kénytelen minden apró örömmorzsát megbecsülni, lássuk a legutóbbi hétvégén melyek voltak ezek!
Bevallom, kellemesen csalódtam az NB I mérkőzéseiben. Bár idő hiányában nem láttam mindet, amit szerencsém volt megnézni, arra nem igazán lehetett panasz. Így volt ez pénteken, a Pápa-Mezőkövesd (1-1) második félidejével, ami megfelelő mennyiségű izgalmat és drámaiságot tartalmazott. Bár tény, nem szívesen tartózkodtam volna a lefújás után a vendégek öltözőjében, mert amit Véber György előadhatott...
Külső szemlélőként kiváló napnak ítélem a szombatot is. Számomra a délután kezdetét a West Bromwich Albion - Manchester United találkozó jelentette, ami amellett, hogy sima vendéggyőzelmet hozott (0-3), számomra másról marad emlékezetes. Tudniillik, Gera Zoltán kezdőként végigjátszotta az összecsapást, méghozzá vitathatatlanul csapata egyik legjobbjaként! Néha igaz el-eltünedezett a mezőnyben, de bírta az iramot, passzainak 90%-a pontos volt és nem mellékesen, szinte elválaszthatatlan volt a labdától. Bevallom, nem is emlékszem arra, hogy szerelni tudták volna, annyira jól tartotta meg a labdát egy-két csellel vagy adta tovább társainak. A gólhoz sem hiányzott neki sok, egy ízben gyönyörű kényszerítő után tört be a tizenhatoson belülre, kiosztott egy kötényt, majd lőtt, ám de Gea résen volt.