Így festett a hely, ahol megalapították az MLSZ-t 1901 januárjában – V. kerület, Akadémia utca 1.

 

You can read the story in English here!

Érdemes alaposabban is elmerülni az ifjabb Zitterbarth Mátyás tervezte, 1835-ben elkészült klasszicista épület történetében, amely alapján a magyar futballszövetség ugyanott indult útjára, ahol egykor Petőfi Sándor katonai pályája. A szellemi folytonosság persze anakronisztikus játék csupán, mégis, a szabadságharcban odaveszett költő tudtán kívül a későbbi futballisták lelkesedését is megénekelte, amikor így írt: „S ti kedves helyek, ahol számt'lanszor mulatoztunk / Vagy nagy körbe' leülve, vagy a labdát veregetve”. Ahogyan magáénak érezhette a tribünök népe a következő Petőfi-verssort is: „Gyönyör nekem e játék láthatása...”

Az MLSZ alakuló ülését 1901. január 8-án hívta össze az előkészítő bizottság nevében Iszer Károly elnök és Horváth Ferenc titkár.

Magyar futballúttörők, avagy a BTC ősfutballistái

„Meghívó a Magyar Labdarúgók Szövetségének Budapesten 1901. évi január hó 19-én (szombaton) este 8 órakor az István főherceg szálloda különtermében (V. ker., Akadémia-utca 1. szám alatt) tartandó alakuló közgyűlésére.”

„1897-ben még csak kettő, 1900-ban már több mint kilencven nyilvános mérkőzést játszottak a fővárosban. Ezek még barátságos mérkőzések voltak, viszont felvetődött az igény arra, hogy a klubok szervezettebb formában játsszák ezeket a találkozókat, vagy kupasorozatot, vagy bajnokságot írjanak ki, így mérjék össze a csapatok a tudásukat, ne csak ad hoc jelleggel. Ez az igény készítette elő a szövetség megalakulását, amely az 1900-as év végén fogalmazódott meg, amikor december 22-ére összehívtak az egyesületek egy megbeszélést a Ferencvárosi Polgári Körbe, ahol az aktív futballklubok delegáltjai egyeztettek arról, hogy miként lépjenek tovább” – árulta el Laszip Gábor sporttörténész.

A sorozat korábbi darabjai:
• 13. rész – „A Népsportnál meg lehetett tanulni az újságírást” – laptörténeti időutazás
• 12. rész – Magával végzett a háború után a fővárosi labdarúgás első vezére
• 11. rész – A budai lakás, ahová Alberttől Mészölyig a fél NB I feljárt fröccsözni
• 10. rész – Lehetett-e Csoszogi, az öreg suszter ihletője Sebes Gusztáv édesapja?
• 9. rész – Egy meghökkentő terv nyomában, nemzeti stadion az Arany-hegybe vájva
• 8. rész – A tornaterem égői bánták az első magyarországi futballedzést
 
7. rész – A mámoros reggel, amelyen tízezrek felejtettek el munkába, iskolába menni
 6. rész – Ádám és Éva paradicsomi rangadója a Gellért-hegy tetején
 5. rész – IX. kerület, Springer dinasztia – zöld-fehér vér az erekben
 4. rész – Felkerestük a helyet, ahol a magyar labdarúgás született
 3. rész – Zsebben talált szemüveg és óra segített azonosítani az edzőmártírokat
 2. rész – Filmgyári ködgéppel varázsoltak Puskáséknak Londont a Nagyréten
 1. rész – Ahol Krúdy Gyula meccstudósítást írt a világháború után