Sportrádió

Nemzeti Sportrádió

Keresés
Menü

Videó: Petőfi Sándor ott jelentkezett honvédnak, ahol később az MLSZ született

Vágólapra másolva!
2021.01.14. 10:22
null
Így festett a hely, ahol megalapították az MLSZ-t 1901 januárjában – V. kerület, Akadémia utca 1.
Címkék
futballtörténelem Budapesti futballmesék MLSZ magyar labdarúgás
Számos emléktábla díszíti az Akadémia utca 1. szám alatti épületet, amely valamikor az István főherceg Szállónak adott otthont. Egyet mégis hiányolunk a Wesselényi Miklós-, Klapka György-, Bem József-, Gundel János-márványplakettek mellől, mégpedig azt, amely arról emlékezne meg, hogy itt alapították a Magyar Labdarúgók Szövetségét 1901 januárjában. Erről a történetről beszélgettünk Laszip Gábor sporttörténésszel és Bozóky Imrével, az MLSZ korábbi elnökével.

You can read the story in English here!

Érdemes alaposabban is elmerülni az ifjabb Zitterbarth Mátyás tervezte, 1835-ben elkészült klasszicista épület történetében, amely alapján a magyar futballszövetség ugyanott indult útjára, ahol egykorPetőfi Sándor katonai pályája. A szellemi folytonosság persze anakronisztikus játék csupán, mégis, a szabadságharcban odaveszett költő tudtán kívül a későbbi futballisták lelkesedését is megénekelte, amikor így írt: „S ti kedves helyek, ahol számt'lanszor mulatoztunk / Vagy nagy körbe' leülve, vagy a labdát veregetve”. Ahogyan magáénak érezhette a tribünök népe a következő Petőfi-verssort is: „Gyönyör nekem e játék láthatása...”

Az MLSZ alakuló ülését 1901. január 8-án hívta össze az előkészítő bizottság nevében Iszer Károly elnök és Horváth Ferenc titkár.

Magyar futballúttörők, avagy a BTC ősfutballistái
Magyar futballúttörők, avagy a BTC ősfutballistái

„Meghívó a Magyar Labdarúgók Szövetségének Budapesten 1901. évi január hó 19-én (szombaton) este 8 órakor az István főherceg szálloda különtermében (V. ker., Akadémia-utca 1. szám alatt) tartandó alakuló közgyűlésére.”

„1897-ben még csak kettő, 1900-ban már több mint kilencven nyilvános mérkőzést játszottak a fővárosban. Ezek még barátságos mérkőzések voltak, viszont felvetődött az igény arra, hogy a klubok szervezettebb formában játsszák ezeket a találkozókat, vagy kupasorozatot, vagy bajnokságot írjanak ki, így mérjék össze a csapatok a tudásukat, ne csak ad hoc jelleggel. Ez az igény készítette elő a szövetség megalakulását, amely az 1900-as év végén fogalmazódott meg, amikor december 22-ére összehívtak az egyesületek egy megbeszélést a Ferencvárosi Polgári Körbe, ahol az aktív futballklubok delegáltjai egyeztettek arról, hogy miként lépjenek tovább” – árulta elLaszip Gábor sporttörténész.

A sorozat korábbi darabjai:
•13. rész–„A Népsportnál meg lehetett tanulni az újságírást” – laptörténeti időutazás
•12. rész– Magával végzett a háború után a fővárosi labdarúgás első vezére
•11. rész–A budai lakás, ahová Alberttől Mészölyig a fél NB I feljárt fröccsözni
•10. rész– Lehetett-e Csoszogi, az öreg suszter ihletője Sebes Gusztáv édesapja?
•9. rész – Egy meghökkentő terv nyomában, nemzeti stadion az Arany-hegybe vájva
•8. rész – A tornaterem égői bánták az első magyarországi futballedzést
•7. rész – A mámoros reggel, amelyen tízezrek felejtettek el munkába, iskolába menni
•6. rész – Ádám és Éva paradicsomi rangadója a Gellért-hegy tetején
•5. rész–IX. kerület, Springer dinasztia – zöld-fehér vér az erekben
•4. rész – Felkerestük a helyet, ahol a magyar labdarúgás született
•3. rész – Zsebben talált szemüveg és óra segített azonosítani az edzőmártírokat
•2. rész – Filmgyári ködgéppel varázsoltak Puskáséknak Londont a Nagyréten
•1. rész – Ahol Krúdy Gyula meccstudósítást írt a világháború után
futballtörténelem Budapesti futballmesék MLSZ magyar labdarúgás
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik