– A válogatott meccsek számát tekintve előbb Puskás Ferencet, legutóbb Grosics Gyulát és Szalai Ádámot előzte meg a magyar örökrangsorban. Amikor odahaza lehuppan a kanapéra, eszébe jut, hogy a Goldball-pályától meddig jutott el?
– Amikor a top tíz–tizenöt magyar játékos közé bekerültem, akarva-akaratlanul is eljutottak hozzám a hírek, és odahaza a családdal, esetleg a barátokkal beszélgettünk róla – válaszolta lapunknak adott interjújában Nagy Ádám, az olasz másodosztályban szereplő Spezia 29 éves középpályása, aki szombaton Amszterdamban a 88. meccsén szerepelhet a válogatottban. – Szép eredmény idáig eljutni, de túl hosszan még nem gondolkodtam el rajta. Tisztában vagyok vele, fiatalabb már én sem leszek, de a nosztalgiázást megtartom későbbre. Klubszinten és a válogatottban is vannak ambícióim, de ha majd a pályafutásom végéhez érek, lesz mire visszaemlékezni. A goldballos évekre vagy akár a Gazdagréten eltöltött időre, amikor még óvodásként jártam le a labdát rúgni.
– A kilencvenkétszeres válogatott Fazekas László beérhető a következő évben?
– A kilencvenkettő belátható távolságban van. Úgy készülök, hogy a következő idényben meglehet ez is. Aztán meglátjuk, mit hoz a sors.
– Még mindig csupán huszonkilenc esztendős. Nem érzi úgy időnként, mintha száz éve lenne a válogatott tagja?
– Megy az idő… Azért különös, mert még messze nem leszálló ágában vagyok a pályafutásomnak. Erőm teljében vagyok, középpályásként a legjobb korban, és kizárólag rajtam múlik, meddig jutok. Az én feladatom odafigyelni a legapróbb részletekre, hogy mentálisan és erőnlétileg is rendben legyek.
– Mióta figyel oda tudatosan az étkezésre, a pihenésre?
– Tizennyolc évesen nyilvánvalóan más az ember hozzáállása, mint rutinos játékosként. Bár ebből a szempontból mindig is tudatos voltam. De igazán nagyjából hat éve figyelek oda különösen az étkezésre, pihenésre. Mit eszem, hogy „tiszta” ételeket fogyasszak, mennyit alszom, s nálam legalább ilyen fontos az edzések előtti prevenció.
– A bemelegítésre céloz?
– Mindig az elsők között vagyok a pályán, már a bemelegítés előtt elvégzek néhány rávezető gyakorlatot. Ezek speciálisan a sérülés elkerülését szolgálják. Az emberek sokszor bele sem gondolnak, hogy a teljesítmény mögött mennyi háttérmunka, odafigyelés van. Tudatos háttérmunka nélkül nincs eredmény… A jelek szerint hatékonyak a módszereim. A mérkőzésen nyilván adódhat úgynevezett kontaktsérülés, amikor a csontok, izmok összekoccannak, de ezek a labdarúgással gyakorlatilag együtt járnak. Szerencsére engem az ilyenek is elkerültek az elmúlt években.
– A nyolcvanas-kilencvenes években edzés után nem biztos, hogy arra figyeltek oda a játékosok, milyen egészséges ételt vásárolnak maguknak a boltban…
– Más idők voltak, az akkori futball intenzitását össze sem lehet hasonlítani a mostaniéval. De igazából ma már minden más, nem csak a labdarúgás.
– Egyre többen lépnek fel a profi játékosok közül, hogy ideje korlátozni az évenkénti mérkőzések számát. Egyetért?
– Valamilyen szinten igen. Teljesen ki vagyunk facsarva. Más sportágakban nem ördögtől való, hogy másnap is pályára lépnek, gondoljunk a teniszre, kézilabdára, vízilabdára, de a futballban képtelenség két egymást követő napon kilencven percet játszani. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a labdarúgás jobb, mint a többi sport, a terhelés szintje szimpla tény.
– Első mérkőzését Észak-Írországban, a Windsor Parkban játszotta, Bernd Storck szövetségi kapitány dobta a mély vízbe. Nagyon megsértődik, ha megkérdezem, mennyi lett az eredmény?
– Ezt természetesen kívülről fújom, egy-egy. Azt is tudom, hogy a gólunkat Guzmics Richárd szerezte.
– És kinek a helyére állt be?
– Ha jól emlékszem, Elek Ákos sérült meg, az első félidőben már be is szálltam. Előzőleg a Groupama Arénában csatáztunk a románokkal, Dárdai Pált nem sokkal korábban váltotta Bernd Storck. Ott is elküldött melegíteni, de akkor nem léptem pályára.
– Olyan társai voltak abban a csapatban, mint Király Gábor, Leandro, Elek Ákos, Gera Zoltán, Szalai Ádám, Bódi Ádám, Márkvárt Dávid vagy éppen Bosnjak Predrag.
– Azóta jelentősen kicserélődött az együttes. Két érára bontanám a mögöttem hagyott éveket, a Storck-érát a Rossi-éra követte, és igazából már a Marco Rossi által eleinte összehívott együttest sem lehet összehasonlítani a mostanival. Valóban különös ebbe belegondolni, és igenis nagy eredmény, hogy még mindig itt vagyok.
– Habkönnyűnek véletlenül sem lehet nevezni a hátralévő idei két összecsapást, előbb idegenben Hollandia, majd itthon Németország vár a válogatottra. Mit lehet kihozni a két meccsből?
– A célunk egyértelmű, bennmaradni az A-ligában! Hogy milyen áron, az mindegy. Semmi kétség, a második hely abszolút bravúr lenne, ehhez a hollandok ellen kellene váratlant húzni Amszterdamban. Ez azért is fontos, mert egyáltalán nem mindegy, melyik kalapból várjuk a világbajnoki selejtező sorsolását, erről sok szó esett egymás között Telkiben. Ez lebeg a szemünk előtt.
– Mit lehetne kieszelni az amszterdami meccsre? Megismételni a budapesti találkozón nyújtott teljesítményt?
– Igen, mi is ezt beszéltük az edzőtáborban. Idegenben is azzal a felfogással kell játszanunk, mint az októberi mérkőzésen. Összeszedetten védekezni, bátrabbnak lenni és kicsivel talán többet birtokolni a labdát. No meg a szabadrúgásokra és a szögletekre nagyon oda kell figyelni, hiszen a Puskás Arénában ilyen helyzetet követően kaptuk a gólt a hollandoktól.
– Sallai Roland úgy fogalmazott, reméli, mindenki büszke rá, hogy egymás után kétszer is az A-ligában szerepelhet a csapat. Egyetért vele?
– Abszolút! Óriási lenne, ha továbbra is Európa legerősebb válogatottjaival mérkőzhetnénk meg. A szurkolók is élvezik ezeket a találkozókat, rendre megtelik a Puskás Aréna, ez fantasztikus érzés. Az elmúlt időszakban olykor önmagunkkal szemben is túlzottan nagyok voltak az elvárások, volt, hogy nem tudtuk átugrani azt a bizonyos lécet, de végül is összekaptuk magunkat, és az előttünk álló két mérkőzésen kell bizonyítani, hogy valóban itt a helyünk a legjobbak között.
– A Speziával nagyszerűen szerepelnek az olasz másodosztályban, az eddigi tizenhárom fordulóban egyszer sem kaptak ki. Meglehet a feljutás?
– Az olaszok nagyon babonásak, az elmúlt időszakban én voltam az egyetlen játékos a klubnál, aki kimondta: a Serie A-ért szállunk harcba. Kaptam is a fejemre másnap a többiektől az öltözőben. A rajt jól sikerült, tizenhárom mérkőzésen mindössze nyolc gólt kaptunk, és egyszer sem szenvedtünk vereséget. De hosszú még a bajnokság, a felénél sem járunk.
– Tegyük fel, a következő idényben a Serie A-ban futballozhat, a válogatottal pedig kijut a világbajnokságra. Lenne ennél feljebb?
– Számomra biztosan nem. Ez igazi álomforgatókönyv! Boldog és elégedett leszek, ha sikerül.
A MAGYAR LABDARÚGÓ-VÁLOGATOTT KERETE A NOVEMBERI NL-MÉRKŐZÉSEKRE
KAPUSOK: Dibusz Dénes (Ferencvárosi TC), Szappanos Péter (Al-Fateh – Szaúd-Arábia), Tóth Balázs (Blackburn Rovers – Anglia)
VÉDŐK: Balogh Botond (Parma – Olaszország), Botka Endre (Ferencvárosi TC), Dárdai Márton (Hertha Berlin – Németország), Fiola Attila (Újpest FC), Willi Orbán (RB Leipzig – Németország), Szűcs Kornél (Plymouth Argyle – Anglia)
KÖZÉPPÁLYÁSOK: Bolla Bendegúz (Rapid Wien – Ausztria), Gera Dániel (Diósgyőri VTK), Kata Mihály (MTK Budapest), Schön Szabolcs (Bolton Wanderers – Anglia), Nagy Ádám (Spezia – Olaszország), Nagy Zsolt (Puskás Akadémia FC), Loic Nego (Le Havre – Franciaország), Nikitscher Tamás (Kecskeméti TE), Schäfer András (Union Berlin – Németország)
TÁMADÓK: Csoboth Kevin (St. Gallen – Svájc), Gruber Zsombor (Ferencvárosi TC), Sallai Roland (Galatasaray – Törökország), Szabó Levente (Eintracht Braunschweig – Németország), Szoboszlai Dominik (Liverpool FC – Anglia), Varga Barnabás (Ferencvárosi TC)
Szövetségi kapitány: Marco Rossi
AZ A3-CSOPORT HÁTRALÉVŐ PROGRAMJA
November 16.
20.45: Németország–Bosznia-Hercegovina (Tv: Spíler2)
20.45: Hollandia–Magyarország(Tv: M4 Sport)
November 19.
20.45: Bosznia-Hercegovina–Hollandia (Tv: Spíler2)
20.45: Magyarország–Németország (Tv: M4 Sport)
1. Németország | 4 | 3 | 1 | – | 10–3 | +7 | 10 |
2. Hollandia | 4 | 1 | 2 | 1 | 8–6 | +2 | 5 |
3. Magyarország | 4 | 1 | 2 | 1 | 3–6 | –3 | 5 |
4. Bosznia-Hercegovina | 4 | – | 1 | 3 | 3–9 | –6 | 1 |