Válogatott: Semmit sem szeretnék jobban, mint ott lenni az Eb-n – Callum Styles

– Szóval akkor mégis Szófia…
– Ideje volt, hogy kiderüljön – felelte lapunknak adott exkluzív interjújában Callum Styles, az angol Barnsley és a magyar válogatott 23 éves középpályása. – Mindenkinek rossz volt a bizonytalanság, még úgy is, ha mi, játékosok és a szakmai stáb végig úgy készültünk, lesz mérkőzés, a pályán kell megszereznünk az Eb-részvételhez szükséges – minimum – egy pontot. Lássuk be, ennek volt nagyobb esélye.

– Igen ám, de az elmúlt napokban egymást követték a hírek, lesz mérkőzés, nem lesz, ha igen, hol… Mennyire lehetett ezt kizárni?
– Próbáltam a lehető leginkább kizárni a külső tényezőket. Persze teljesen szinte képtelenség volt, hiszen kis túlzással óránként jöttek az újabb hírek, de tudatosan kezeltem ezt a szituációt is. Tudtam, mennyire fontos mérkőzés várhat ránk Bulgáriában, nagy hibát követtünk volna el, ha kicsit is elhisszük, játék nélkül megkapjuk a három pontot.

– Szófiában minimum döntetlen kell az Európa-bajnoki részvételhez. Hogy érzi, meglesz?
– Kellő önbizalommal készülünk az összecsapásra. Marco Rossi és stábja a szokásos alapossággal elemezte ki ellenfelünk játékát, a koncentráció fontosságáról is rengeteget beszélgettünk. Idegenben lépünk pályára, nagyon sajnáljuk, hogy a szurkolóink nem lehetnek ott velünk a Levszki-stadionban. Sem ők, sem mi, játékosok nem tehetünk erről, mégis mi isszuk meg a levét… Mindenhová elkísértek bennünket, rendre elképesztő buzdítást kapunk tőlük, de nem tudunk mást tenni, már csak miattuk is győznünk kell Bulgáriában.

– A válogatottban legtöbbször védekező középpályásként Nagy Ádám mellett jut szóhoz. Ismerik már egymás gondolatait is?
– Ádám remek játékos, és mérkőzésről mérkőzésre egyre inkább összeszoktunk. Hihetetlenül tehetséges ­futballista, ahogy mondani szokták, a labda jó helyen van nála, és úgy érzem, jól kiegészítjük egymást. Mostanra tudjuk, mire számíthatunk a másiktól, komolyan mondom, megtiszteltetés mellette játszani. Túl van hetvenöt válogatottságon, ezt sehol sem adják ingyen.

– Az ön játékát kellő agresszivitás jellemzi, piócaként tapad az ellenfélre. Mindig is ez volt a harcmodora?
– Érdekes, fiatalon egyáltalán nem voltam ennyire harcias. Kifejezetten nyugodt gyerek voltam, na és csatárt játszottam, esetleg támadó középpályást, így kemény belépőkre sem igen volt szükség tőlem. Viszonylag későn csúsztam hátrébb a pályán, és lettem védekező középpályás. Mostanra nagyon megkedveltem ezt a pozíciót. Élvezem a játékot, mélységből indulva átlátom a pályát, csatárként már nem sok hasznomat vennék.

– A külső személőnek úgy tűnik, nem szeret sokat beszélni, halk szavú, visszafogott személyiség. Valóban ilyen?
– Kétségtelen, hogy időre van szükségem, míg egy társaságban feloldódom. De nem mondanám magam visszahúzódónak, megvan a kellő önbizalmam, ám a hétköznapokban a mai napig valóban nyugodt, kiegyensúlyozott vagyok. Minden pillanatát élvezem, hogy itt lehetek a magyar válogatottban, nem tagadom, óriási utazás ez.

– Magyar nagymamája révén léphet pályára a válogatottban. Sikerült azóta felgöngyölítenie a család magyar vonaláról néhány ismeretlen szálat?
– A nagyszüleim közel laktak hozzánk gyerekkoromban, gyakran jártunk át hozzájuk. Sosem tanított nekem magyar szavakat, igazából csak annyit mesélt, hogy Magyarországon született, és később a jobb élet reményében költözött Angliába. Úgy gondolta, ott jobb színvonalon élhet ő is és a születendő gyermekei is.

– Családja járt már Budapesten?
– Persze, nem is egyszer. A válogatott összetartások után többször maradtam néhány napot a magyar fővárosban, fel akartam fedezni Budapestet. Nos, mondhatom, elképesztően gyönyörű hely, szeretek itt lenni, és a családom is örömmel jön. Mondani sem kell, a Montenegró elleni selejtezőn ők is itt lesznek.

– Ami a jövőjét illeti, a télen marad az angol harmadosztályú Barnsley együttesénél, vagy szóba jöhet a klubváltás?
– Nem rajtam múlik. Nem sürgetek semmit, csak olyan helyre megyek, ahol jobb körülmények fogadnak. Várom a megfelelő ajánlatot, a legfontosabb, hogy a nyári németországi Európa-bajnokságra tökéletes állapotba kerüljek.

– Álmodik az Eb-ről?
– Naná! Gyakran eszembe jut. Néhány éve még álmodni sem mertem volna, hogy egyszer Európa-bajnokságon futballozhatok, most pedig a magyar válogatottal karnyújtásnyira vagyok tőle. Semmit sem szeretnék jobban, mint ott lenni a tornán, csak ez lebeg a szemem előtt.

LABDARÚGÓ EB 2024
SELEJTEZŐ, G-CSOPORT
November 16., csütörtök
Montenegró–Litvánia
Bulgária–Magyarország
Szabadnapos: Szerbia

November 19., vasárnap
Szerbia–Bulgária
Magyarország–Montenegró
Szabadnapos: Litvánia