Ádám Martin lesz az új Szalai Ádám? Nem, és nem is várható el tőle!

„Alaptermészetében megfelel Szalai Ádám adottságainak, aki egyébként továbbra is a csapatkapitányunk, de remélem, Martin a válogatott mezében is azt nyújtja majd, amit a Paksban. Más szinten kell teljesítenie, de olyan srácról van szó, aki már az első kapcsolatfelvételtől bizonyította, hogy nagyon motivált” – nyilatkozta Marco Rossi a hétfői kerethirdetéskor Ádám Martinról.

Alábbi elemzésünkben egyrészt megnézzük, hogyan jutott el a Paks csatára a válogatott meghívóig, másrészt megvizsgáljuk, reálisan mit várhatunk el tőle a nemzeti együttesben Szalai Ádám mellett, illetve hozzá képest

(Megjegyzés: a cikkben szereplő összehasonlításoknál Szalai Ádám esetében a válogatottban lejátszott összes meccsének statisztikáit, míg Ádám Martin esetében az ebben a bajnoki idényben elért számait vettük figyelembe.)

NEM LEHETETT NEM MEGHÍVNI

Amikor Ádám Martinról tárgyalunk, egy adatot semmiféleképpen sem lehet figyelmen kívül hagyni. Ez az adat a szerzett góljainak a száma: ebben a bajnoki idényben már 23 találatnál jár a Paksi FC támadója, és még kilenc forduló hátravan. A korábbi évadok gólkirályi terméseinek viszonylatában ez a szám már most igencsak kiemelkedőnek számít, hiszen legutóbb 11 éve, André Alves (Videoton) szerzett több gólt egy idényben, 24-et. Viszont reálisan nézve, ha nem jön közbe sérülés, Ádám Tököli Attila 21 évvel ezelőtti (2000–2001, Dunaferr SE) 28 gólját is elérheti, de Nyilasi Tibor (Ferencváros, 1980–1981) 41 évvel ezelőtti 30 gólja sincs elérhetetlen messzeségben – azzal a Ferencváros legendája európai ezüstcipős lett.

Abban a magyar válogatottban, amelyben jelenleg már egyetlen elitkategóriás bajnokságban futballozó csatár sincsen (miután Szalai Ádám a német élvonalból Svájcba szerződött), és amelyben a csatárok góljainak száma elenyészőnek mondható (2021-ben 23 gólt ért el a magyar válogatott, a legtöbbet Szalai Ádám, négyet, viszont rajta kívül egyetlen kimondott csatár szerzett csupán gólt, Nikolics Nemanja, 11-esből), meg kell becsülni minden olyan futballistát, aki csúcsformában játszva képes folyamatosan gólokat szerezni. Azt is mondhatjuk, egy ennyire gólerős csatárt egy magára valami is adó szövetségi kapitánynak nem lehet figyelmen kívül hagynia. Már csak azért sem, mert a magyar válogatott játékelképzeléséből adódóan a támadók előtt amúgy is kevés gólszerzési lehetőség adódik. Ebből kiindulva egy olyan csatár behívása, aki képes a helyzeteivel jól sáfárkodni, prémium érték.

Ádám Martin ilyen játékosnak számít. A WyScout adatai szerint Ádám ebben az idényben 0.94 xG-nyi helyzetéből meccsenként 1.04 gólt szerzett. Ez azt jelenti, hogy nagyjából pont annyi (vagy legalábbis általam hibahatáron belülinek értékelt mennyiségű) gólt szerez, amennyi helyzet a rendelkezésére áll. Ez például Szalai Ádám esetében is megfigyelhető a magyar válogatottban nyújtott teljesítménye kapcsán. Szalai a válogatottbeli szerepléseit tekintve 0.31 xG-nyi helyzetéből 0.44 gólig jutott, ami ráerősít arra a tényre, hogy Szalai és Ádám is, ha helyzetbe kerül, akkor nagy százalékban képes azokat gólra váltani.

ÁDÁM MARTIN HELYZETKIHASZNÁLÁSAI AZ ŐSZI SZEZONBAN

Másodsorban azért is érthető Marco Rossi döntése, mivel Ádám Martin „ránézésre” hasonló karakterprofillal rendelkezik, mint Szalai Ádám. Mindketten erős testfelépítésű, jól fejelő, magas, és erőszakos játékosnak mondhatók, illetve mind a két labdarúgó az előretolt csatár pozíciójában érzi leginkább jól magát. Marco Rossinak van egy szilárd játékelképzelése, amelyből kihagyhatatlan elemnek számít az előrevágott labdákat megtartani képes középcsatár. Nem titok: Rossi kapitányi időszakában ezt a szerepet eddig egyedül Szalai Ádám tudta sikeresen betölteni. Most Ádám Martinon a sor, hogy bebizonyítsa, képes beilleszkedni ebbe a játékelképzelésbe, egyelőre akár csak mellékszereplőként is, a 34 éves Szalai Ádám mellett.

Ezzel a kérdéskörrel még foglalkozunk, annyit azonban érdemes rögtön leszögeznünk, hogy a túlzott elvárások a paksi csatárral szemben jelentősen visszaüthetnek. Ádám Martin egy 27 éves, későn érő típus, aki nemzetközi szinten még nem futballozott (leszámítva 41 percet, amit a Vasasban, 2017-ben az Európa-liga selejtezőjében töltött a pályán), még utánpótlásszinten sem volt stabil válogatott (bár 2015-ben bemutatkozhatott az U21-eseknél). Ez nem azt jelenti, hogy ne tudná megugrani a lécet, de azt biztosan állíthatjuk, szüksége lesz egy alkalmazkodó szakaszra ahhoz, hogy hosszabb távon hasznos tagja lehessen a magyar válogatottnak.

Ádám Martin nem egyenlő Szalai Ádámmal, sem minőségben, sem személyiségben, sem tehetségben – nemzeti együttesünk csapatkapitánya 27 évesen már 29 válogatott meccsnél, 137 német élvonalbeli bajnokinál és 32 Bundesliga-gólnál tartott. Ugyanakkor a magyar válogatott szintjén Ádám is értékes futballista lehet, de időre, türelemre van szüksége, hogy ebben az évben a cserecsatár szerepét betöltő játékost nyerhessen vele Marco Rossi.

MIT VÁRHATUNK ÁDÁM MARTINTÓL?

Azt most még nem lehet megjósolni, hosszú távon mennyire jelenthet ő megoldást a válogatott csatárproblémáira. Lehet, hogy úgy jár, mint az egy évvel korábbi, karakterében teljesen más típusú paksi gólkirály, Hahn János, aki tavaly a válogatottban hét meccsen kapott 96 percet, de gólt nem szerzett és az idei első keretbe nem is került be.

Másrészt az is lehetséges, hogy a Nikolics Nemanjakimaradásával (Hahnhoz hasonlóan a Fehérvár csatára sem kapott meghívót hétfőn) keletkező űrt Ádám Martin fogja betölteni, vagyis a már említett cserecsatár, illetve Szalai esetleges hiányában (tavaly négy meccset hagyott ki) a fix beugró szerepét. Ádámnak ehhez a szerephez is alkalmazkodnia kell, túl azon, hogy a válogatott szint is egy új kihívás számára, hiszen Pakson ahhoz szokhatott hozzá, hogy minden mérkőzésen kezdő és abszolút kiszolgálják a társak, neki „csak” gólra kell váltania a tőlük kapott passzokat. Viszont pályafutása korábbi időszakában, például a Vasasban, amikor nem volt ennyire meghatározó a csapaton belüli szerepe, nem élvezte ilyen mértékben az edző bizalmát, nem volt képes ennyire kimagasló teljesítményre.

Felületesen vizsgálva Ádám valóban hasonló típusú csatárnak tűnhet, mint Szalai, ám elmerülve a részletekben ez az összehasonlítás nem olyan egyértelmű, mint amilyennek első nekifutásra tűnik. Ezt bizonyítandó, először vizsgáljuk meg, milyen karakterre van szüksége csatárposzton Marco Rossinak.

A magyar csapat második szándékból, dupla ütemű kontrákkal próbálkozik. Ez nagyrészt úgy írható le, hogy a megszerzett labdát először a csatárra kellene fellőni, majd az általa visszatett vagy továbbcsúsztatott labdából lehetséges a kontratámadás indítása. Ezért elsősorban olyan játékosra van szükség elöl, aki képes az előrevágott labdákat megtartani, küzdeni az őt szorosan őrző védővel, esetleg szabálytalanságokat kiharcolni annak érdekében, hogy a folyamatosan védekező magyar csapat pihenőidőhöz juthasson (no meg azért is, mert támadásban a rögzített játékhelyzetek jelentik a válogatott erősségét, a vb-selejtezőkön a góljaink 47 százaléka ilyen szituációkból született).

Ebből a szempontból Szalai Ádám válogatottbeli mutatói vegyesek Ádám Martin NB I-es számaival összehasonlítva. Fontos kiemelni, hogy ezeket a számokat kontextusukban szabad csak értelmezni, hiszen Ádám Martin élete legjobb szezonját futja jelenleg és teszi mindezt a magyar első osztályban, míg Szalai Ádám mutatóit a futball egyik legmagasabb fokán, a válogatottság szintjén vettem számításba. A magyar első osztály színvonala természetesen nem éppen egyenlő a nemzetközi mérkőzések színvonalával, így, bár iránymutatásnak fontos, de végérvényes tanulságokat levonni a statisztikai mutatókból helytelen lenne.

Szalai majdnem tíz százalékkal sikeresebb a légi párharcok megvívásában (48%–40%), mint Ádám (aki egyébként az NB I szintjén jól fejelő csatárnak számít), és meccsenként több labdát is szerez (1.57 labdalopás–1.28), ez a válogatottban Szalaival szemben sokkal inkább elvárás is, mint Pakson Ádám esetében. Az összjáték mutatói tekintetében is jobb adatokkal rendelkezik Szalai Ádám, pedig a magyar válogatottban az összjáték minősége általában alaposan elmarad a várttól. Az elvárt viselkedésmódokat figyelembe véve a magyar válogatott előretolt támadója háttal a kapunak és védővel a nyakán kénytelen futballozni. Ezért, bár érdekes adat a passz-százalék kérdése a csatároknál (egyébként összességében ebben is veri Ádámot Szalai), még érdekesebb a visszafelé irányuló passzok teljesítésének százaléka.Ádám Martin a magyar bajnokikon 80 százalékos pontossággal teljesíti a visszafelé passzait, viszont Szalai Ádámnál ez a szám 90 százalék, ráadásul úgy, hogy a magyar válogatott csapatkapitánya majdnem duplaannyiszor próbálkozik ilyen megmozdulásokkal, ami a magasabb passz-százalék elérését egyértelműen nehezebbé teszi.

Jól látható, Szalai mutatói jól illeszkednek a Marco Rossi-féle játékelképzeléshez.

Persze van olyan aspektus is, amely szerint Ádám Martin hatékonyabb Szalai Ádámnál. A Paksi FC csatára például – bár párharcaikat összességében elemezve egyenlően teljesítenek – a támadó párharcokat tekintve az idénybeli teljesítményével sikeresebbnek bizonyul az FC Basel csatárának válogatottbeli produkciójánál (32% –28%). Viszont a védekező párharcokban Szalai teljesít jobban (21%–17%), és Rossi játékfelfogásában, mint ahogy arra már a labdaszerzéseknél is utaltunk, a középcsatárral szemben is elvárás, hogy kivegye a részét a védekezésből, már az ellenfél térfelén is.

PÁRHARCOK ÁDÁM MARTINTÓL

Viszont amit még érdemes kiemelni Ádám javára, hogy bátran és kimondottan jól lő a tizenhatoson kívülről is (elég csak a Ferencváros elleni bombagóljára gondolnunk). Ez a válogatott szintjén nagy erény lehet, tekintve, hogy általában kevés helyzetet tudunk kialakítani a kapu közvetlen előterében.

A FERENCVÁROSNAK LŐTT BOMBAGÓL

Ádám Martin játékstílusa tehát, ha ránézésre hasonló is Szalai Ádáméhoz, a gyakorlatban vannak fontos eltérések közöttük. A nagy kérdés az, Ádám Martin a válogatott szintjén képes lesz-e ugyanolyan hatékony, gólveszélyes játékra, mint a magyar bajnokságban, egy olyan szerepkörben, ami a nemzeti csapatban jóval sokrétűbb, mint amit Pakson megszokott. Tehát a góllövésen kívül várhatóan neki is több pluszfeladata lesz, sokkal inkább részt kell vállalnia a játék felépítésében, a labda megtartásában és a labdavesztést követő védekezésben is.

Ádám Martin válogatottbeli sikeressége elsősorban azon múlik, mennyire gyorsan képes alkalmazkodni az együttes játékelképzeléséhez, a pluszfeladatokhoz. Amikor beáll, erőszakosan és határozottan, a felrúgott labdákat magas százalékban megtartva, azokat pontosan megjátszva, a kapu előtt pedig hatékonyan kell majd futballoznia. Ha ezen szempontok közül egy párat sikerül megvalósítania a márciusi meccseken, a szerbek és az északírek ellen, akkor már jó esélye lehet újabb behívóra.

Azzal kapcsolatban, hogy Ádám Martintól elvárhatjuk-e, hosszú távon átvegye Szalai Ádám vezérszerepét a jövő válogatottjában, továbbra is egyértelmű nem a válasz a kifejtett okok miatt (és arról még nem is szóltunk, hogy Szalai csapatkapitányként hogyan tud hatni a többiekre – gondoljunk csak az Izland elleni öltözői beszédére). Ugyanakkor egyértelműen ő a legjobb formában futballozó magyar csatár, és ha a korából adódóan nem is várhatunk tőle topligás karriert, a válogatottban az alacsonyabban jegyzett ellenfelekkel szemben, ha beváltja a hozzá fűzött reményeket, akkor – akár a kispadról is beállva – képes lehet egy-egy meccset eldönteni (például megszerezni azt a találatot, ami nagyon hiányzott az albánok ellen, vagy mondjuk ahhoz, hogy idejében lezárjuk az Andorra elleni hazai mérkőzést).

A MAGYAR VÁLOGATOTT IDEI PROGRAMJA – SZEPTEMBERIG

FELKÉSZÜLÉSI MÉRKŐZÉS
Március 24.
19.30: MAGYARORSZÁG–Szerbia (Puskás Aréna)
Március 29.
20.45: Észak–Írország–MAGYARORSZÁG (Belfast, Windsor Park)

NEMZETEK LIGÁJA, CSOPORTKÖR
A-LIGA, 3. CSOPORT
A MAGYAR VÁLOGATOTT PROGRAMJA
Június 4., 18.00: MAGYARORSZÁG–Anglia
Június 7., 20.45: Olaszország–MAGYARORSZÁG
Június 11., 20.45: MAGYARORSZÁG–Németország
Június 14., 20.45: Anglia–MAGYARORSZÁG
Szeptember 23., 20.45: Németország–MAGYARORSZÁG
Szeptember 26., 20.45: MAGYARORSZÁG–Olaszország

A MAGYAR KERET A MÁRCIUSI FELKÉSZÜLÉSI MÉRKŐZÉSEKRE
Kapusok: Dibusz Dénes (FTC), Gulácsi Péter (RB Leipzig – Németország), Szappanos Péter (Budapest Honvéd)
Védők: Bolla Bendegúz (Grasshoppers – Svájc), Botka Endre (FTC), Fiola Attila (Mol Fehérvár FC), Kecskés Ákos (FK Nyizsnyij Novgorod – Oroszország), Lang Ádám (Omonia Nicosia – Ciprus), Nagy Zsolt (Puskás Akadémia FC), Loic Nego (Mol Fehérvár FC), Willi Orbán (RB Leipzig – Németország), Szalai Attila (Fenerbahce – Törökország)
Középpályások: Baráth Péter (Debreceni VSC), Gazdag Dániel (Philadelphia Union – Egyesült Államok), Nagy Ádám (Pisa – Olaszország), Schäfer András (Union Berlin – Németország), Callum Styles (Barnsley – Anglia), Szoboszlai Dominik (RB Leipzig – Németország), Vécsei Bálint (FTC)
Támadók: Ádám Martin (Paksi FC), Sallai Roland (Freiburg – Németország), Schön Szabolcs (FC Dallas – Egyesült Államok), Szalai Ádám (Basel – Svájc), Varga Kevin (Young Boys – Svájc)