Az őszi meccsek megmutatták, Marco Rossinak van kiből válogatnia

A magyar válogatott idei eddigi öt mérkőzése, amelyen összesen 23 játékos lépett pályára, arra mindenképp jó volt – a bolgárok elleni Eb-pótselejtezős továbbjutás mellett –, hogy Marco Rossi szövetségi kapitány előtt is tisztuljon a kép. Lássa, hogy a számításba vehető játékosok közül kikre és milyen szerepkörben számíthat az új, és eddig többé-kevésbé jól is működő három belső védős játékrendszerben.

Mielőtt végigvesszük a lehetőségeket azt azért érdemes leszögezni, hogy ebben a két szélső akkor helyezkedik egy sorral a belső védők előtt, amikor a mieinknél van a labda. Amikor az ellenfél támad és próbálja nyomás alá helyezni a magyar kaput, akkor az egyik szélsőnk visszazár a védelembe. Eddig az őszi meccseken általában a jobb szélső zárt vissza a három belső védővel egy vonalba, ezt láthattuk már Bese Barnabástól és Fiola Attilától is. Ilyenkor a bal oldali belső védőnk – jelen állás szerint ez a poszt Szalai Attiláé lesz – tolódik ki a bal oldali védő pozíciójába és így váltunk vissza védekezésben a 3–5–2-ről 4–4–2-re, amikor nincs nálunk a labda és az ellenfél próbálja irányítani a játékot. Eddig általában úgy állt fel ebben a rendszerben a csapat, hogy Holender Filip, aki eredetileg inkább támadó játékos, futballozott a bal oldalon, a másik szélen pedig egy olyan játékos, aki eredeti posztját tekintve inkább jobb oldali védő (az idei öt meccsből négyszer kezdtünk úgy, hogy Holender játszott a bal szélen).

Ez a felállás azonban úgy is variálható, hogy a bal szélre egy balhátvéd kerül, például a szerbek ellen kezdő, de megsérülő Hangya Szilveszter és a jobb oldalra egy támadóbb felfogású játékos, mondjuk Loic Nego. Ebben az esetben a középső védők nem balra, hanem jobbra tolódnak védekezésben és a jobb oldali belső védőből lesz jobbhátvéd, ezt a szerepet Fiola Attila és Botka Endre is képes ellátni, de négy évvel ezelőtt az Eb-n Lang Ádámtól is láthattuk, hogy adott esetben jobbhátvédet is tud játszani. Fiola igazi jolly joker a védelemben, ugyanis klubjában és a válogatottban jobb oldalt, középen, de balhátvédként is szerepelt már. Középen a Wiili Orbán, Lang Ádám, Szalai Attila trió lehet az alap, de Botka, Fiola vagy akár Kecskés Ákos is alternatívát jelenthet. A bal szélen a támadóbb felfogású Holender helyett elsősorban Hangya, ha ő sérült, akkor Fiola jöhet szóba, utóbbi szerdán az oroszok ellen éppen Holender helyére állt be csereként a bal oldalra. Esetleg még képbe kerülhet a keretben korábban már szereplők közül a Honvédból Tamás Krisztián. A jobb szélen a mostani kerethez képest Lovrencsics Gergő jöhet még szóba, aki korábbi sérülése miatt maradt ezúttal ki, de Marco Rossi a kerethirdetés előtt beszélt a Ferencváros játékosával, aki eddig alapemberek számított nála, és minden esélye meglesz, hogy novemberre vissza is kerüljön a csapatba.

Áttérve a belső középpályásokra, azt látni kell, hogy egy sérülés, ne adj' isten betegség ebben a csapatrészben, kiváltképp a védekező szekcióban tudná a legnagyobb fejtörést okozni Marco Rossi számára, mert klasszikus labdaszerzőből, védekező középpályásból Nagy Ádámon és Sigér Dávidon kívül mást nem igazán találunk a keretben. De még az NB I élcsapataiban is inkább légiósok töltik be ezt a szerepet (a ferencvárosi Sigér a kivétel). Schäfer András és Gazdag Dániel persze lehet opció belső középpályásként, de ők inkább összekötő, szervező szerepet tölthetnek be, egyikük sem a labdaszerzésben és a védekező párharcokban erős. Az „ütköző” szerepében esetleg Kleinheisler Lászlót tudnánk még elképzelni, de az eszéki légiós a legutóbbi két alkalommal lemondta a szereplést, mert nem érezte megfelelő állapotban magát, kérdés, ezek után hívja-e még őt Marco Rossi… Persze, ha minden kötél szakad, Fiola Attila akár ezen a poszton is szóba jöhet, még ha a válogatottban nem is szerepelt eddig a középpályán, és vészhelyzetben a szintén nagyon sokoldalú Loic Nego is játszhat szűrőt, de bízzunk benne, hogy Nagy Ádám és az addig várhatóan BL-rutint is szerző Sigér Dávid is bevethető lesz Izland ellen.

Szerbia ellen jól működött az a felállás, melyben a három belső középpályás – akkor Gazdag Dániel, Nagy Ádám és Kalmár Zsolt – nagyjából egymás mellett játszott, stabilabbnak tűnt a csapat, mint a bolgárok ellen, amikor Kalmár többnyire egy sorral előrébb helyezkedett. Ez, a két védekezőbb középpályás melletti, nevezzük úgy, támadóbb középpályás poszt alapesetben Szoboszlai Dominiké lehet, aki Salzburgban is játszott már hasonló szerepben, kissé a bal szélről indulva. Ha pedig Szoboszlait esetleg megint nem engedné el a klubja a válogatotthoz, akkor Kalmár Zsolt képes lehet őt helyettesíteni, ezt Bulgária ellen szabadrúgásból szerzett góllal (ez volt az első találata a nemzeti csapatban) és gólpasszal is bizonyította a DAC középpályása.

A center mögötti támadó szerepére Sallai Roland lehet az első számú választás, aki egyértelműen kulcsemberré nőtte ki magát a támadósorban, de az elmúlt mérkőzéseken láthattuk, hogy a válogatottba való visszatérése óta két gólt is szerző, a legutóbbi két mérkőzésen egyaránt kezdő Nikolics Nemanja vagy a Szerbiában góllal debütáló Könyves Norbert is alternatívát jelenthet a poszton. Sőt, akár még Nego is, aki a bolgárok ellen a támadósorba állt be, és egyértelműen lendületet tudott adni a játékunknak, de az oroszok ellen csereként jól szállt be Varga Kevin is.

Persze Nikolics és Könyves legelöl, Szalai Ádám helyett is opció lehet (a szerbek ellen Szalai állt be Könyves helyére, Moszkvában Könyves váltotta Szalait), de tekintve, hogy Rossinál a tétmérkőzéseken 2018 óta egy kivétellel mindig a Mainz csatára kezdett (csak Belgrádban nem), várhatóan Izland ellen is rá vár majd a feladat, hogy megbirkózzon a magas, jó kötésű északiakkal, hogy meg tudja tartani a labdát az ellenfél tizenhatosának előterében. Akkor is, ha addig klubjában nem tudja visszaverekedni magát a csapatba az elmúlt hetek konfliktusai után (a keretbe már visszakerült).

Mindent egybevetve megállapítható, most szinte minden poszton több variációs lehetősége van Marco Rossinak annál, mint mondjuk tavaly ősszel, Wales ellen volt. Azzal, hogy védekezésben rendszert váltottunk, melyben a szélen Holender Filip, belső védőként pedig Szalai Attila is remekül helytállt (a ciprusi Apollon légiósa egyedüliként a magyar válogatott mind az öt idei meccsén kezdő volt, és mind az ötöt végig is játszotta), új lehetőségek nyíltak, ráadásul Nego, Schäfer és Könyves személyében olyan játékosok tudtak debütálni a nemzeti csapatban, akik szintén növelik a lehetőségek tárházát (nem most debütált, de ide sorolhatjuk Varga Kevint is). Ebben a rendszerben Dzsudzsák Balázs (aki az NB II-es DVSC-ből várhatóan később sem fog meghívót kapni) hiánya sem tűnik fel, mert a szélsőknek most sokkal több a védekező feladatuk (éppen ezért például ebbe a rendszerbe Cseri Tamás sem illik bele igazán, nem véletlen, hogy októberben már egyik meccsen sem állt be), míg támadásban Sallai Roland tökéletes megoldásnak tűnik a csatár mögötti pozícióban.

Izland más felfogásban játszik, mint az eddigi, idei ellenfeleink, várhatóan jóval mélyebben védekezik majd. Sok párharcra kell számítani ellene, és rengeteg futásra, na meg gyorsaságra lesz szükség, de ha Gylfi Sigurdsson semlegesítését a középpályán meg tudjuk oldani, akkor, elnézve a fenti opciókat – ha mindenki bevethető – elöl megvannak azok a játékosok a magyar csapatban, akik képesek lehetnek eldönteni a továbbjutást, az Eb-kvalifikációt.

A VARIÁCIÓS LEHETŐSÉGEK*

*A három középső védő szinte bárhogy variálható (ezt nem jelöltük külön), míg zárójelben azok szerepelnek, akikre ősszel nem számított Marco Rossi, de a novemberi kerethirdetésnél szóba kerülhetnek. A felállást illetően a belső középpályások elhelyezésében több variáció is szóba jöhet, alapvetően az új, 3–5–2-es játékrendszerben írtuk fel a csapatot. És olyan játékosok eleve nem szerepelnek a felsorolásban, akik Rossi jelen válogatási elvei miatt várhatóan nem kerülnek képbe.

A LEGUTÓBBI KERET ÉS AZ EDDIGI, IDEI PÁLYÁRA LÉPŐK

Kapusok:Gulácsi Péter (RB Leipzig – Németország) idén 4 meccs (4-szer kezdőként) , Dibusz Dénes(Ferencváros) 1 (1),Hegedüs Lajos(Paksi FC) 0
Védők:Bese Barnabás(Oud-Heverlee Leuven – Belgium) 2 (2), Botka Endre(Ferencváros) 2 (2),Fiola Attila(Mol Fehérvár FC) 3 (2), Hangya Szilveszter (Mol Fehérvár) 2 (1), Kecskés Ákos(FC Lugano – Svájc) 0,LangÁdám(Omonia Nicosia – Ciprus) 4 (4),Loic Nego(Mol Fehérvár) 3 (1),Willi Orbán(RB Leipzig – Németország) 5 (4),Szalai Attila(Apollon – Ciprus) 5 (5)
Középpályások:Cseri Tamás(Mezőkövesd) 1 (0),Gazdag Dániel(Budapest Honvéd) 3 (2),Holender Filip(Partizan Beograd – Szerbia) 5 (4),Kalmár Zsolt(Dunaszerdahelyi AC – Szlovákia) 5 (3),Nagy Ádám(Bristol City – Anglia) 5 (4),Schäfer András(Dunaszerdahelyi AC – Szlovákia) 3 (0),Sigér Dávid(Ferencváros) 4 (4), Szoboszlai Dominik (Red Bull Salzburg – Ausztria) 2 (2)
Támadók:Könyves Norbert(Zalaegerszegi TE FC) 2 (1),Nikolics Nemanja(Mol Fehérvár FC) 5 (2), Sallai Roland (Freiburg) 3 (3),Szalai Ádám(Mainz – Németország) 5 (4),Szőke Adrián(Heracles Almelo – Hollandia) 0,Varga Kevin(Kasimpasa – Törökország) 1 (0)

A MAGYAR VÁLOGATOTT ŐSZI PROGRAMJA
NEMZETEK LIGÁJA (2020–2021)
Szeptember 3., Törökország–Magyarország 0–1
Szeptember 6., Magyarország–Oroszország 2–3
Október 11.: Szerbia–Magyarország 0–1
Október 14.: Oroszország–Magyarország 0–0
November 15., 20.45: Magyarország–Szerbia
November 18., 20.45: Magyarország–Törökország

GRAFIKA: MAROSI GERGELY