A keddi eseményen részt vett Sárfalvi Péter, sportért felelős helyettes államtitkár, valamint az Aranycsapat Emlékév Testület képviseletében Lomnici Zoltán elnök és ifjabb Buzánszky Jenő.
Sárfalvi Péter kiemelte a középhátvéd Lóránt Gyula pályafutásának jelentős állomásait, különös tekintettel a válogatottban elért sikereket. Az 1952-es olimpiai aranyérmet, az 1953-as Évszázad mérkőzését – amikor az Aranycsapat a Wembleyben 6:3-ra nyert a házigazda angolok ellen –, illetve az 1954-es világbajnoki döntőt, amelyet az NSZK-val szemben 3:2-re elveszített a magyar válogatott.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy Lóránt erdélyi csapat, a Nagyváradi AC tagjaként lett magyar bajnok 1944-ben.
Játékos-pályafutásának befejezése után edzőként is sikeres volt, irányította többek között a Bayern Münchent, a PAOK-kal pedig görög bajnokságot nyert.
Lomnici Zoltán az MTI-nek elmondta: a koszorúzásra a tavaly áprilisban meghirdetett Aranycsapat Emlékév keretében került sor.
„Lóránt Gyula csapattársának, Grosics Gyulának az egyik gondolatát idézném, miszerint válogatott játékosként még véletlenül sem hitték el, hogy ők tisztelik meg a közönséget. Ez pont fordítva történt, számukra volt megtiszteltetés, hogy képviselhettek egy nemzetet” – fogalmazott az emléktestület vezetője.
Hozzátette: lassan már egy éve tart az emlékév, de azóta is folyamatosan érkeznek a meghívások.
„Vendéglátóink csupán egy dolgot kérnek tőlünk, hogy beszéljünk az Aranycsapatról” – mondta Lomnici Zoltán. Szerinte a magyar nemzet önbecsülésének és nemzetközi megítélésének is jót tesz az Aranycsapat emlékének ápolása.
Az Aranycsapat Emlékév Testület elnökének kezdeményezésére Szabó Tünde sportért felelős államtitkár tavaly április 1-jén, Puskás Ferenc születésének 90. évfordulóján hirdette meg az emlékévet, amely a tervek szerint az új Puskás Ferenc Stadion 2019-ben esedékes átadásáig tart.