A menedzserguru elárulta – ők lehetnek a legkeresettebb magyarok

– Mennyire érte váratlanul a magyar válogatott Ausztria elleni magabiztos játéka?
– Magyar részről kellemes meglepetés ért, az osztrákoktól viszont egyértelműen többet vártam – válaszolta a Nemzeti Sport Online kérdésére Csontó Károly. – Ugyanakkor láttam a magyar válogatott felkészülési meccseit. Tudom, hogy a magyar csapat mennyire koncentrált, egységes együttest alkot. Ezzel szemben Zlatko Junuzovicékon azt éreztem, hogy kicsit könnyedén vették ezt a mérkőzést, Magyarország meglepte őket is.

– Általánosságban elmondható, hogy a nemzetközi szinten piacképes labdarúgókkal már az Eb előtt szerződést kötnek a csapatok, a magyar válogatottban azonban többen is vannak, akik kimondottan az Eb-n nyújtott teljesítményüknek köszönhetőn igazolhatnak a jelenleginél magasabb szintre.

– Kikre lehet ez a leginkább érvényes?
– Először is azt kell látni, hogy igazán nagy összegeket már csak a nagyon fiatal, tehetséges játékosokért fizetik ki a klubok, de nem csak a talentum számít. Nem tagadom, Nagy Ádám egyik szurkolója vagyok, mert ő amellett, hogy tehetséges, kiváló karakter is. Ez alatt nem csak a futballtudást értem, hanem a játékhoz való hozzáállását, mentalitását, csapatba illeszthetőségét. Nagyszerű játékosnak tartom továbbá Kádár Tamást, aki a lengyel élvonalban felnőtt a nemzetközi szinthez. Aztán Fiola Attila is nagy lehetőség előtt áll, és nem csupán az osztrákok elleni teljesítménye, hanem a legutóbbi négy-öt válogatott meccsen mutatott játéka alapján mondom ezt. Kleinheisler László esetében az a nagy kérdés, milyen szerepet szán neki a Werder Bremen: amennyiben Junuzovic távozik, amire van esély, akkor a magyar középpályás több lehetőséghez juthat. Az általunk képviselt futballisták közül pedig mondhatom Dzsudzsák Balázst, Pintér Ádámot vagy Priskin Tamást. Jó eséllyel mindhármuknak lesz lehetősége klubot váltani. Priskin iránt már volt is konkrét érdeklődés a Lokerentől, de a belga klub ajánlata nem volt minden szempontból megfelelő. Tamás nem akar mindenáron váltani, mert jól érzi magát a Slovannál.

– Ha már Dzsudzsák Balázs szóba került: a múlt héten arab érdeklődésről olvashattunk vele kapcsolatban, neki lehet még esélye topligás szerződésre, vagy a jól fizető ázsiai piacra kerül?
– Dzsudzsák Balázs igazi egyéniség, aki magával tudja ragadni a társakat. Rá és a többi magyar játékosra is érvényes ugyanakkor, hogy a soron következő Eb-meccsek kihatással lehetnek a jövőjére. Igaz, hogy van arab érdeklődés is, de spanyol és német ajánlatra is látok esélyt az esetében, az ugyanis valószínűsíthető, hogy klubot vált a nyáron, távozik a török Bursasportól. Az átigazolását természetesen a kivásárlási ára is meghatározza. A szélső azonban egyelőre nem kíván a jövőjét érintő kérdéssel foglalkozni, erre az Európa-bajnokság után térhetünk vissza. Azt viszont meg kell érteni, hogy számos szempontot mérlegelnie kell egy játékosnak, mielőtt döntést hoz a jövőjéről. Ahogy korábban, az oroszországi szerződése esetében, most is el kell döntenie Balázsnak, hogy mi az a pénz, amelytől kezdve már érdemes lemondani egy topligás lehetőségről. Tudomásul kell venni, nem mindegy, hogy Németországban vagy Spanyolországban keres mondjuk egymillió eurót egy játékos vagy például Oroszországban három és fél milliót ugyancsak egy év alatt.

– Mennyire nehéz működtetni egy kelet-közép-európai, pozsonyi székhelyű nemzetközi menedzserirodát, amikor a topfutball Nyugat-Európára koncentrálódik?
– Ha most kellene elkezdenem, sokkal nehezebb lenne a dolgom, mint tizenöt évvel ezelőtt, nem is biztos, hogy belevágnék. Mindig is nemzetközi ügynökségben gondolkodtam. Ennek eredménye, hogy ma már kilenc országban is van képviseletünk, Magyarországon Vörösbaranyi Józsefék révén. Az a célunk, hogy olyan játékosokat válasszunk ki, olyanokkal dolgozzunk, akik nemcsak a lokális, hanem a nemzetközi piacon is értéket képviselnek, mert ha külföldre kerülnek, akkor jobb teljesítményre képesek, mint a helyiek. Az elmúlt években sokat invesztáltunk a megfigyelőrendszerünk kiépítésébe, az úgynevezett scoutok képzésébe, hogy ki tudjuk választani, kik azok a labdarúgók, akik nemzetközileg is helytállhatnak. Összesen százhúsz munkatársunk van Európa különböző országaiban.

– Magyarországon különösen nehéz a dolguk. Nagyon kevés magyar futballista tudott az elmúlt években erősebb bajnokságba igazolni…
– Magyarország szerencsés helyzetben van, mert az állam támogatja a futballfejlesztést. Viszont ez visszaüt a játékosok eladásánál, mert a klubok nincsenek ráutalva a labdarúgók értékesítésére, szeretnék minél tovább megtartani értékeiket, akik így nem tudnak nagyon fiatalon külföldre szerződni, mert ha van is kereslet irántuk, millió eurós árakat szabnak értük, amennyiért általában nem kelnek el.

– Miért van az, hogy a kevesebb pénzből működő szlovák futballnak vannak nemzetközi szinten elismert játékosai?
– Azért, mert a szlovák klubok néhány százezer eurós áron már hajlandóak továbbadni a fiatal játékosokat, és olyan szerződéseket kötnek, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén később a vételáron túl nagyobb összegeket kapnak még a futballistákért. Martin Skrtel, Marek Hamsík vagy éppen a cseh Petr Cech egyaránt 20 éves kora előtt igazolt külföldre. Ez azért fontos, mert külföldre kerülve már fiatalon is kipróbálhatják magukat nemzetközi szinten, illetve a jobb képességű vetélytársak között gyorsabban is fejlődhetnek. Nézzük csak meg a szlovák utánpótlás-válogatottakat. Az U21-es csapatban hat légióst találunk, olyan csapatokban játszanak a fiatalok, mint az olasz Sampdoria, a holland Groningen vagy a belga Lokeren.

– Hány év kell ahhoz, hogy Magyarország behozza a lemaradását, és legalább annyi légiósunk legyen magasabban jegyzett bajnokságban, mint Szlovákiának?
– Ha a most megkezdődött pozitív folyamatok folytatódnak, a magyar futball kamatoztatni tudja az Eb-szereplésből fakadó előnyöket, és a klubok változtatnak a fiatalokkal kapcsolatos politikájukon, akkor öt-hat év alatt eljuthat oda a magyar labdarúgás, hogy tartós változásról, nagyobb számban külföldön szereplő magyar tehetségekről beszélhessünk.