Ugyan már hét évvel ezelőtt meghívót kapott az U16-os válogatottba, és végig is járta a különböző korosztályos válogatottakat, itthon, szakmai berkekben Szalai Attilát sokáig nem emlegették a kiemelkedő tehetségek között.

 JÓL SIKERÜLT AZ ELSŐ MECCS
 

Hétfőn bemutatkozott új csapatában, a Fenerbahcéban Szalai Attila. Habár nem volt biztos, hogy a védő játékengedélye idejében megérkezik, végül megjött, és Erol Bulut azonnal kezdőként számolt vele, és végig a pályán hagyta. A csapat 3–0-s győzelmet aratott a Kayserispor ellen, az érintetlenül maradt kapu fényében nyugodtan mondhatjuk, hogy kívánni sem lehetett volna jobb első mérkőzést. Ezt az InStat statisztikai elemzőrendszer adatai is megerősítik. Szalai Attila a mezőnyjátékosok között a harmadik legjobb értéket kapta, a gólt szerző görög középpályás, Pelkasz és a gólja mellett gólpasszt is jegyző szenegáli balszélső, Thiam volt jobb nála. A magyar játékos neve mellett 86 passz szerepel a rendszerben, ezek 91 százaléka volt pontos. Kiemelkedő adatnak számít, hogy párharcai száz százalékát megnyerte, tehát egyszer sem tudták átjátszani az ellenfél támadói, valamint bal oldali belső védő létére csapata két góljában is szerepet vállalt. Az elsőnél lefülelt egy előreívelt labdát, és indította a támadást, amelyet társai sikeresen fejeztek be, a másodiknál az ellenfél térfelére előrehúzódva vette ki a részét az összjátékból.

„Nagyon örülök a győzelemnek, jól játszott a csapat – értékelt a lefújást követően a Fenerbahce Tv kamerái előtt Szalai Attila.  – Nagyon jól éreztem magam a pályán, fantasztikus a stadion hangulata, még üresen is. Azt hiszem, mindenki ilyen bemutatkozásról álmodik. Remélem, a folytatásban is hasonlóan eredményesen szerepelünk.”

Szalai kitért arra, hogy a klubnál és a városban is szívélyesen fogadták, s annak ellenére, hogy rövid ideje érkezett a klubhoz, rengeteg szeretetet és biztatást kapott a szurkolóktól.

„Nagyon felvillanyozott, amikor először hallottam róla, hogy a Fenerbahce érdeklődik irántam – folytatta Szalai Attila.  – Egyértelműen pozitív visszajelzésnek tekintettem, hiszen ha egy ilyen nagy klub figyelmét felkeltettem, akkor biztosan jó úton járok. Boldog vagyok, hogy sikerült ide igazolnom. Keményen edzek, és mindent megteszek, hogy sikerekhez segítsem a klubot.”

A biztos bajnoki győzelem után Erol Bulut, az isztambuliak vezetőedzője is kitért új játékosa teljesítményére. A mérkőzést követő sajtótájékoztatón elmondottak alapján elégedettebb nehezen lehetett volna a látottakkal.

„Szalai Attila úgy játszott, mintha már öt éve a csapatban futballozna  – nyilatkozta a Fenerbahce szakvezetője. – Tetszett, hogy a mérkőzésen végig remekül kommunikált társaival. Kivette a részét a győzelemből, nagyon bízunk benne, hogy hasonlóan jó játékot láthatunk tőle a folytatásban is.”

A mérkőzés után az egyik Fener-drukker egyenesen kormányzati pozícióba emelte teljesítménye alapján: „Mostantól az új védelmi miniszter neve: Attila!”
N. ZS.

„Azt mondták rá, hogy nyeklik-csuklik a pályán, mert nyurga volt, s a magasságához fiatalabb korában még hiányzott a megfelelő izomzat – ismerte el a Nemzeti Sport Online megkeresésére idősebb Szalai Attila, a kétszeres válogatott védő, aki utánpótlásedzőként is dolgozott, tudta mire van szüksége a fiának, aki a válogatottságai számában tavaly már túl is szárnyalta édesapját. Rengeteget kellett dolgoznunk a mozgáskoordinációján, fejlesztettük a gyorsaságát, az erő-állóképességét, nagyon sok labda nélküli feladatot végeztünk, amellett, hogy természetesen a technikáját is folyamatosan csiszoltuk. A szobájában még most is ott van a fejelő és a függő labda, amibe mindig belefejelt vagy belerúgott egyet, amikor arra járt. Amolyan személyi edzője voltam, minden gyakorlatot közösen végeztünk, személyre szabott, komplett edzéstervet állítottunk össze. Ez napi szinten, gyerekkorától kezdve, a klubedzések mellett legalább harminc-negyven perc plusz munkát jelentett – minden nap. A magam példájából tanulva már tudtam, mire van szüksége, ami az esetemben esetleg hiányzott, egyszerre voltam az erőnléti edzője, a sportpszichológusa, a dietetikusa. Minden szempontból rengeteg munka és gyakorlás van abban, hogy erre a szintre eljuthatott. ”

Fentieket hallva, és tudva azt, hogy az Eb-szereplést kiharcoló válogatottunk legnagyobb ígéretei közül Sallai Rolandnak és Szoboszlai Dominiknak is élvonalbeli labdarúgó volt az édesapja, adja magát a kérdés – csak így lehet? Ha valakinek nem labdarúgó az édesapja, akkor nincs esély? – Ezt a kérdést nem rég Szoboszlai Dominik menedzserének, Esterházy Mátyásnak is feltettük, és idősebb Szalai Attila most ugyanonnan indította válaszát, mint a játékosügynök.

„Az én időmben még voltak grundok, sokat tanultunk egymástól és ott gyakoroltuk azt, amit az edzésen láttunk. Grundok ma már nincsenek, ezért Attilának én voltam az edzőpartnere. Az a fontos, hogy olyan szakemberek dolgozzanak a klubokban, akik segíteni tudják a komplex fejlesztést, azt, hogy milyen területen, milyen plusz munkát kell végeznie a gyereknek a fejlődése érdekében. A másik nagyon fontos tényező a megfelelő versenyhelyzet. Attila a Vasas utánpótlásában szerepelt, amikor tizenhárom éves korában egy nemzetközi tornán felfigyeltek rá a Rapid Wiennél, ahogy sokan mondják, a bécsi Fradinál. Akkoriban már itthonról is hívta a Ferencváros, de mivel én Ausztriában fejeztem be a pályafutásomat, ismertem a viszonyokat, tisztában voltam vele, mennyire nagy a versenyhelyzet a Rapid utánpótlásában, hogy fizikailag mennyire erős gyerekek alkotják ott a korosztályos csapatokat, ezért döntöttünk az osztrák főváros mellett. A családdal Sopronba költöztünk, Attila onnan járt minden nap busszal edzésre.”           

Az osztrák utánpótlás-nevelésről ősszel az élvonalbeli Hartberg kapusedzője, Varga Zoltán mesélt hosszasan az NSO-nak. Azt mondta, az albán, török, szerb és más nemzetiségű fiatalok a családjukban azt látják, hogy a szüleiknek Ausztriában nagyon meg kell küzdeniük a létfenntartásért, a mindennapi érvényesülésért, és ezt a mentalitást a gyerekek is kiviszik a pályára.  

Szalai Attila remekül mutatkozott be a Fenerbahcéban (Fotó: Instagram)

 

„Ez így van – értett egyet idősebb Szalai Attila.Bécsben a fiamnak is meg kellett tapasztalnia, milyen az, amikor el akarják nyomni, amikor szándékosan odapakolnak neki edzésen, de ő erős karakter, igazi harcos típus, nem hagyta magát. Az edzőtáborokban török szobatársa volt, de csapattársa volt a Rapid utánpótlásában az olasz Sassuolo török válogatott védője, Mert Müldür is. Soknemzetiségű csapatban nőtt fel, ahol már gyerekként meg kellett harcolnia, hogy helye lehessen a csapatban.”

Az édesapa elmondta, öt és fél év után a fiának profi szerződést is ajánlott a Rapid, ám az osztrákok vázolták, hogy az első csapatba két-három éven belül tudnák beépíteni.

Szalai Attila és édesapja

„Ekkor kereste meg Mezőkövesdről – ahol én is dolgoztam edzőként – a klub elnöke, Tállai András,  hogy az első csapatban tudnának játéklehetőséget biztosítani a számára. Az NB I tizenkilenc évesen újabb kiváló lépcsőfokot jelentett Attilának. Két év alatt több mint ötven tétmeccsen lépett pályára előbb Radványi Miklósnál, majd Kuttor Attilánál. Amikor érkezett a limassoli lehetőség, az elnök úr sem gördített akadályt a távozása elé, mert tisztában volt vele, hogy ez az átigazolás is csak a további fejlődését szolgálja. Cipruson olyan csapattársai, illetve ellenfelei voltak Attilának, akik korábban számos nyugat-európai élvonalbeli bajnokságban megfordultak, akár a spanyol első osztályban vagy az angol Premier League-ben, és ahogy Mezőkövesd, úgy Ciprus is jó döntésnek bizonyult, mert tovább tudott fejlődni. Attila olyan, mint egy jó iparostanonc, aki sok műhelyben megfordul, mire kitanulja a szakmát, de mindenhol tanul valamit, ami hozzájárul ahhoz, hogy minél jobb, minél érettebb labdarúgóvá váljon. Göd, ahol futballozni kezdett, majd Vác, a Vasas, a Rapid, Mezőkövesd, az Apollon és most a Fenerbahce is kiváló állomást jelent a karrierjében. Úgy vélem, hogy a török csapatban is meghatározó játékossá tud válni, stabil helye lesz a védelemben, tovább tud fejlődni. Csak egészség legyen, az a legfontosabb, hiszek abban, hogy a fiam jó úton jár.”