Bogdán, Juhász remekelt, Dzsudzsák kevésbé

A LEGJOBBAK – JUHÁSZ ÉS BOGDÁN SZÁMÁRA BIZTOSAN EMLÉKEZETES MARAD A SZEZON

Az őszi-tavaszi rendszerű európai ligákban szereplő légiósaink közül kevesen mondhatják el, hogy mindent egybevetve jó szezont zártak. A saját teljesítményét, illetve az egész idényt figyelembe véve Juhász Rolandot, Bogdán Ádámot és Megyeri Balázst emelnénk ki.

Juhász Roland 36 meccsen lépett pályára az Anderlechtben, meghatározó szerepe volt abban, hogy klubja 31. alkalommal ünnepelhetett bajnoki címet. Nemcsak védőmunkájával tűnt ki, ugyanis négy góllal, illetve egy gólpasszal az egyik legeredményesebb szezonját zárta 2005 óta a belga élvonalban, és szerzett egy gólt az Európa-ligában. Ebben az idényben egyébként Juhász lejátszotta a 200. belga bajnokiját is.

Az előző néhány évben mindig volt egy-egy olyan meccse, amin a csapattal együtt neki is rosszul ment a játék. Ezúttal viszont nehéz lenne ilyet említeni, sőt, épp ellenkezőleg: sorsdöntő találkozókon, például az FC Bruges elleni bajnokikon kimondottan jó teljesítményt nyújtott. Most már valóban itt az ideje annak, hogy a júliusban 29. születésnapját ünneplő védő klubot váltson, és kipróbálja magát egy erősebb bajnokságban. Érdeklődőben mindenesetre nincs hiány, a hírek szerint Törökországban a Besiktasnál, Németországban a Mönchengladbachnál, Ukrajnában a Dnipro Dnipropetrovszknál került szóba a neve. A védő menedzsere, Filipovics Vladan az NSO-nak elmondta, az említett országokból és Angliából valóban van érdeklődés, de konkrét ajánlatot most még egyetlen klub sem tett a védőért.

Az angol élvonalbeli Boltonnál Bogdán Ádám karrierje talán legjobb idényében januártól alapemberré vált és a válogatottban is egyre több lehetőséget kap. Hiába azonban a jó teljesítmény, a számos elismerés – csapata szurkolói őt választották az idény legjobbjának, edzője, Owen Coyle és kapusedzője, Phil Hughes is gyakran méltatta –, együttesével kiesett a Premier League-ből.

Ez és a Tim Howardtól kapott „egész pályás″ gól örökre fájó emlék maradhat ebből az idényből a 24 éves kapus számára, de ami nem pusztít el, az megerősít – tartja a mondás, és ezek a momentumok hosszú távon értékes tapasztalatokkal szolgálhatnak. Amennyiben például Bogdán egy teljes szezont végigvéd a másodosztályban, majd egy év után, megfelelő meccsrutinnal felvértezve ismét a Premier League-ben bizonyíthatna, úgy még előnyére is válhatna a másodosztályú kirándulás. Más kérdés, hogy ha a Bolton Bogdánnal együtt hosszabb időre beragad a Championshipben, akkor akár meg is rekedhet a kapus fejlődése, ami az elmúlt években töretlen volt. A magyar játékos a most befejeződött évadban 20 bajnokin védte a Bolton kapuját, 40 gólt kapott, és egy olyan mérkőzése volt, amelyiken nem kapott gólt a csapata.

AZ ÉV FELFEDEZETTJE – MEGYERI BALÁZS

Egy évvel ezelőtt a nemzetközi futballporondon még nem sokan ismerték Megyeri Balázs nevét, aki az előző idényben sokáig csak harmadik számú kapus volt az Olympiakosznál. Októberben azonban bekerült a csapatba, és onnantól a bajnokságban és a Bajnokok Ligájában is vele kezdődött a csapat névsora, a héten a válogatottba is meghívót kapott, vagyis méltán nevezhetjük a szezon felfedezettjének.

A görög élvonalban ebben az idényben összesen 22 meccsen védett, és mindössze tíz gólt kapott, de 15 találkozón egyáltalán nem találtak a kapujába, bajnok és kupagyőztes lett az Olympiakosszal.

Az igaz, hogy sok olyan meccse volt, amikor nem sok dolga akadt a jól záró védelem mögött, de azért az mutatja a teljesítményét, hogy őt választották a szezon legjobb kapusának, bekerült az idény álomcsapatába.

Nem véletlen az sem, hogy többek között a német Wolfsburg és az angol Everton is szívesen látná, ám menedzsere, Hrutka János szerint a kapus hajlik a jövőre lejáró szerződése meghosszabbítására, mert a biztosnak tűnő játéklehetőség, illetve a nemzetközi kupaszereplés miatt ez szolgálhatja leginkább a fejlődését.

Rajta kívül kiemelnénk még a 17 éves Novothny Somát, aki télen szerződött Veszprémből a Napolihoz, és bár még csak a második csapatnál szerepel, a nyolc bajnokin szerzett hat gól nem rossz ajánlólevél a jövőre nézve.

Az említettek mellett alapvetően elégedett lehet az idényével a német Stuttgartban 33 meccsen pályára lépő, az Európa-liga szereplést érő hatodik hely kiharcolásában fontos szerepet játszó Hajnal Tamás, a másodosztályú 1860 München kapujából kirobbanthatatlan Király Gábor, a holland NEC-nél a csapat legjobbjának megválasztott, szerződést is hosszabbító Babos Gábor vagy két csapattársa, Szélesi Zoltán és Vadócz Krisztián, akikkel szintén hosszabbítanának a vezetők.

A spanyol élvonalbeli Real Zaragozában 17 meccsen pályára lépő Pintér Ádám sem lehet különösebben elégedetlen, hiszen Európa egyik legerősebb bajnokságában szerepelhet, és bár volt egy sérülése, edzőjétől több dicséretet is kapott az idény során, neki is része volt abban, hogy a csapat kiharcolta bennmaradást.

Ugyancsak sikerült bennmaradnia a Buzsáky Ákost foglalkoztató QPR-nak az angol élvonalban, a magyar középpályás első Premier League-es szezonjában 18 meccsen lépett pályára, két gólt és két gólpasszt jegyzett, és elégedettek a teljesítményével a vezetők, ugyanis egy évvel meghosszabbítanák lejáró szerződését (a középpályás még nem döntötte el, hogy elfogadja-e az ajánlatot).

Az egyéves sérülés után felépülő, 15 meccsen három gólt jegyző Szalai Ádámnak jól sikerült a visszatérés, bár a szezon első felét valószínűleg szívesen elfelejtené. A belga bajnok Genkben ősszel a Bajnokok Ligájában is kulcsembernek számító Tőzsér Dániel a tavaszi idényről gondolkodhat hasonlóan, de ő nem sérülés miatt, hanem azért, mert miután bejelentette, hogy nyáron a Genoához szerződik, kikerült az együttesből. Csapattársa, Köteles László sem lehet teljesen elégedett, hiszen bár ősszel a BL-be védte a csapatot a Partizan elleni tizenegyespárbajban, később megsérült, és hosszabb időre kikerült a csapatból. Ugyancsak sérülés hátráltatta a Hull Cityben kölcsönben szereplő Gulácsi Pétert, aki így is hasznos idényt zárt, ugyanis 15 meccsen védhette a másodosztályú gárda kapuját.

Vanczák Vilmos egyik legjobb svájci szezonját fogja zárni (hátra van még két forduló) a Sionban, hiszen kilenc találatával védő létére házi gólkirály, más kérdés, hogy a klubot többször is megbüntették, kizárták az Európa-ligából, a bajnokságban pedig 36 pontot levontak tőle, így osztályozót kell majd játszaniuk a bennmaradásért. Könnyen lehet, hogy kilenc góljával Vanczák lesz Európa leggólerősebb védője (ősszel hét találattal ő volt a leggólerősebb), ráadásul ő a legeredményesebb magyar légiós is ebben az idényben.

Huszti Szabolcs továbbra sem elégedett a neki jutó játéklehetőséggel a Zenitben, de ebben a szezonban többet játszott, mint az előzőben, és 26 találkozón négy gólt is szerzett. Ennek ellenére nem kívánja meghosszabbítani jövőre lejáró szerződését, így valószínűleg távozni fog.

A Sturm Graz válogatott csatára, Szabics Imre ebben az idényben nem volt annyira eredményes, mint a legutóbbiban, de az öt gól és három gólpassz még így is jobb mutatók közé tartozik a légiós csatáraink között.

A LEGPECHESEBBEK – GERA, RUDOLF, FÜLÖP

Arra már fentebb is utaltunk, hogy sokan meglehetősen peches szezont zártak, most lássuk a legbalszerencsésebbeket.

Gera Zoltán a nyáron annak ellenére tudott csapatot váltani, hogy utolsó meccsén a Fulhamben bokasérülést szenvedett. Régi-új csapatában, a West Bromban novemberben térhetett vissza a pályára, majd három meccsen lépett pályára, amikor a Tottenham ellen ismét megsérült, ezúttal térdszalag-szakadást szenvedett, amire ráment a szezonja. Nagy kérdés, hogyan alakul majd a pályafutása, hiszen idő közben távozott a klubtól Roy Hodgson menedzser (szövetségi kapitány lett), akinek Gera az egyik kedvence volt. A „mágikus magyar″ már többször bizonyította, feltalálja magát a legnehezebb helyzetekben is, de az biztos, ha 33 évesen, két ilyen súlyos sérülés után is vissza tud jönni, és meghatározó játékossá tud válni a Premier League-ben, akkor Anglia vagy akár a világ összes kalapját meg lehet emelni előtte.

Gerához hasonlóan nem sok sikerélményben volt része a Genoától kölcsönbe a görög Panathinaikoszhoz kerülő Rudolf Gergelynek sem, akit folyamatosan sérülések hátráltattak, jelenleg sem egészséges. Ehhez képest nem is rossz mérleg a nyolc meccs, illetve az egy gól.

A Haladástól Olaszországba igazoló Simon Ádám is sérüléssel kezdte palermói pályafutását, majd felépülése után sem került be a csapatba, így a Barihoz került, de ott sem tudta beverekedni magát az együttesbe, csak két meccs jutott neki. A Serie B-ben szereplő többi légiósunk – Feczesin Róbert, Filkor Attila, Laczkó Zsolt, Vass Ádám – közepes idényt tudhat félig-meddig maga mögött, ugyanis itt még tart a szezon, két forduló hátra van.

Az egyik legpechesebb magyar légiós a West Brom második számú kapusa, Fülöp Márton volt, aki előbb bárányhimlős lett, majd egy súlyos fülgyulladásban szenvedett, amikor pedig a szezon utolsó meccsére bekerült a kapuba, az Arsenal elleni vesztes meccsen mindhárom gólban benne volt – saját bevallása szerint is.

Ugyancsak üldözi a balszerencse a hamburgi Nagy Dánielt, aki alighogy felkerült a Hamburg első keretéhez, bokaszalag-szakadást szenvedett. Ez már a harmadik súlyos sérülése volt németországi karrierje során. A legutóbbi sérülése után márciustól ismét alapemberré vált a Hamburg II-ben.

Kádár Tamást is hátráltatták sérülések, a védő nem kapott lehetőséget a Newcastle első csapatában, és idő közben eldőlt, hogy nem hosszabbítja meg nyáron lejáró szerződését, távozik a csapattól.

AKIK JÓ HELYRE IGAZOLTAK, ÉS AKIK NEM – NÉMETH, KOMAN, DZSUDZSÁK

Egy évvel ezelőtt rengeteg vita övezte Dzsudzsák Balázs átigazolását az Anzsi Mahacskalához, ráadásul azóta onnan is tovább állt, és a Dinamo Moszkvához igazolt.

Egy szezon elteltével nem érdemes messzemenő következtetéseket levonnunk a szélső oroszországi szerepléséből, már csak azért sem, mert a szezon első felében sokáig sérülés miatt nem játszott. Az biztos, ugyanarra a lendületes támadójátékra egyelőre nem képes, mint amit a PSV-ben megszokhattunk tőle, de ez egyáltalán nem meglepő a bajnokság eltérő stílusa miatt. Attól függetlenül, hogy nem szerez gólokat (egyet sem lőtt még a Premjer-ligában), még lehet hasznos tagja a csapatának.

Tény, egyelőre még keveset tudott hozzátenni a csalódást keltő, 4. helyen záró Dinamo játékához, de ne feledjük el, hogy első idényében még Hollandiában sem szárnyalt, és nála nagyobb sztárok is alaposan megszenvednek a technikás játékot eléggé elnyomó orosz ligában.

Egyértelműen rosszul döntött tavaly nyári átigazolásakor a török élvonaltól a Samsunsporral búcsúzó, az első edzőjével komoly konfliktusba keveredő Lázár Pál, illetve a hozzá hasonlóan a Videotontól Törökországba igazoló, az Eskisehirsporban mindössze három meccsen játszó Elek Ákos. Mindkét válogatott jövője bizonytalan, Elek esetében annyi bizonyos, első lépésben vissza kell térnie Fehérvárra, ugyanis ő csak kölcsönben szerepelt a törököknél.

Stieber Zoltánnak a német másodosztályú Aachen után túl nagy ugrásnak bizonyult a Bundesligában szereplő Mainz, a biztató kezdés után kiszorult a keretből, valószínűleg kölcsönadják majd.

Ugyancsak túl nagy ugrás volt Lázok János számára a Vasas után a Duisburg. A támadó csak hat meccsen lépett pályára, most szabadon igazolható, csapatot keres.

Somogyi Csaba annak ellenére sem lehet elégedetlen a sorsával, hogy egyetlen bajnokin sem védett a Fulham első csapatában, mert alighanem még harmadik számú kapusként is jobban érzi magát a londoni csapatban, mint az NB II-es REAC-ban kezdőként.

A Debrecentől távozott Czvitkovics Péter nehezen lendült játékba a belga Kortrijknál, de az idény második felében egyre több lehetőséget kapott, három gólt szerzett.

Futács Márkó jól döntött, amikor az angol másodosztályú Portsmouthoz igazolt, annak ellenére, hogy a tartozásai miatt pontlevonásokkal megbüntetett csapata kiesett a Championshipből. A csatár öt gólt szerzett, három gólpasszt adott, és ezzel letette a névjegyét a szigetországban, alighanem lesz lehetősége másik másodosztályú csapatban futballozni a következő szezonban.

Priskin Tamás viszont egy időre biztosan elfelejtheti az angol, de még az orosz másodosztályt is, miután télen Angliából az Alanyija Vlagyikavkazhoz szerződött, mely gárdát két góllal segítette ahhoz, hogy feljusson az élvonalba.

Koman Vladimir a rosszul sikerült őszi szezon után jól tette, hogy nem várt nyárig, és szerződése lejárta előtt elhagyta a Sampdoriát. A francia másodosztályú Monacóban sokkal inkább érvényesíteni tudja technikás stílusát, minden meccsen játszott azóta, hogy az Angers ellen bemutatkozott a francia másodosztályban, és csapata azóta a kiesőhelyről a 8. helyig lépett előre a tabellán.

A legjobban talán Németh Krisztián váltott, aki a görögországi szenvedés, illetve a rövid MTK-s kitérő után a holland Waalwijkban végre magára talált, fél szezon alatt négy gólt szerzett. Most a menedzserein a sor, hogy egy olyan csapatot szerezzenek neki (ez lehet akár a Waalwijk, amelynél ugyan lejár a szerződése), amelyben megkapja a lehetőséget és tartani tudja jó formáját.