Ádám Martin: A válogatott meghívóért is hajtok a klubomban

– A Paks hat nullára legyőzte az NB III-as Budaörsöt az első nyári felkészülési mérkőzésén, de több rutinos játékos mellett ön sem játszott. Milyen volt kívülről nézni a meccset?
– Bognár György vezetőedző ezúttal inkább azokra volt kíváncsi, akiket nem ismer annyira, vagy akik kölcsönből tértek vissza – mondta lapunknak Ádám Martin, a Paks 30 éves, 28-szoros válogatott támadója. – NB III-as csapat volt az ellenfelünk, fölényben voltunk, a felkészülés kezdetén hasznos ilyen tesztmeccseket játszani. Szombaton valószínűleg mi is lehetőséget kapunk, küzdelmes három hét vár ránk, meg kell nyomni ezt az időszakot. Igaz, sok pihenő nem volt, de az ember ilyenkor akarva-akaratlanul kissé kienged. Most vissza lehet szerezni a meccs­rutint.

– Ha már pihenő – feltöltődött?
– Néhány napig nyaraltunk, de a legtöbb időt odahaza, Forráskúton töltöttem a családdal. Természetesen nem álltam le, a szünetben is edzettem, sikerült feltöltődnöm, fizikailag és mentálisan is rendben vagyok, teljes erőbedobással vártam a nyári alapozás kezdetét.

– A Paks ellenfele az Európa-liga-selejtezőben a kolozsvári CFR lesz, ha továbbjut, a Lugano, kiesés esetén a Konferencialigában a Maribor következhet. Mit vár a kupaszerepléstől?
– A CFR-ből már készültem: a második helyen végzett, ráadásul Louis Munteanu személyében a gólkirályt is ez a csapat adta, de erre azt mondom, hogy nálunk meg Böde Dániel lett az NB I legeredményesebb játékosa, így e tekintetben egálban vagyunk. A lényeg persze az, hogy erős csapat az ellenfelünk, meglátjuk, mit tudunk kihozni a párharcból. A Paks azt már megmutatta, bárki ellen képes a jó teljesítményre, bravúreredményre is. A nyáron biztosan lesznek kisebb változások a keretben, de vélhetően a mag együtt marad, ami nagy előny lehet. Én mindenesetre várom, hogy elkezdjük a nemzetközi szereplésünket, bizakodó vagyok.

– Korábbi dél-koreai klubja, az Ulszan Hyundai a klubvilágbajnokságon szerepel – figyelemmel követi a csapat eredményeit?
– Természetesen, és nem is szakadtam el teljesen a klubtól. Vannak, akikkel rendszeresen tartom a kapcsolatot, ráadásul szép éveket töltöttem el Dél-Koreában, három bajnoki címet nyertem, jó emlékeim vannak az ottani időszakról. Sajnálom, hogy az Ulszan a dél-afrikai Mamelodi ellen egy nullás vereséggel kezdett a klub-vb-n, most pedig két nehéz mérkőzés vár rá, a Fluminense és a Borussia Dortmund ellen kell helytállnia. Szurkolok a csapatnak, a szememben már az is bravúrnak számít, hogy kijutott a tornára. Ami különleges érzés számomra, hogy amikor az Ulszan kvalifikált a klubvilágbajnokságra, még én is a keretben voltam, és légiósként segítettem ebben.

– Dél-koreai és görögországi légióskodás után tért vissza Paksra, de tavasszal valahogy nem találta a formáját, gyakran kritizálták is. Hogyan élte ezt meg?
– Sokszor elmondtam már, a kritikák leperegnek rólam. Novemberben eljöttem Görögországból, két hónapig egyénileg edzettem, télen pedig visszatértem Paksra, de látszott, kimaradtak a csapatedzések. Nem volt sok időm, ráadásul amikor kezdtem formába lendülni, megsérültem. Bízom benne, hogy sokkal jobb időszak vár rám. Nem dramatizálom túl a helyzetemet, a lényeg az, hogy jó formában érzem magam.

– Tavaly októberben lépett pályára a válogatottban, s korábban kihagyhatatlan volt a keretből. Gyakran hallani, ha megtalálná a régi formáját, az őszi világbajnoki selejtezőmeccseken is segíthetne a nemzeti csapatnak.
– Azért tértem vissza Paksra, hogy ismét válogatott lehessek. A következő hónapokban szeretnék gólokat szerezni, a válogatottba visszatérés, a Paks és persze magam miatt is. Ha ez összejön, lehet realitása a válogatott meghívónak, de jelenleg még nem tartok itt.