Révész Attila: Minket meg akarnak erőszakolni, de nincs elegendő magyar játékos

A hazai sportvezetők részvételével zajló kerekasztal-beszélgetés első témája a sportigazgatói feladatkör volt.

„A tulajdonossal való kapcsolattartás, annak a stratégiának a megvalósítása a fő feladat, amit ő elképzel” – mondta Polyák Balázs, az MTK sportigazgatója a pozíció legfontosabb feladatáról.

„A klubmodell kialakítása, a klub életben tartása és a pénzügyi ellenőrzés is ide tartozik – folytatta Révész Attila, aki egy személyben sportigazgatója is és vezetőedzője is az NB II-ben élen álló Kisvárda FC-nek. – A szakmai stílusnak és a pénzügyi lehetőségeknek találkozniuk kell. A sportigazgató a klub motorja. Nagyon komplex feladatkör, egy olyan terület, ami talán a leginkább fejlesztésre szorul Magyarországon.”

Sallói István az utánpótlás felügyeletét és a játékosok kiválasztását, a keret kialakítását tette hozzá a sportigazgatók főbb feladataihoz.

A beszélgetést vezető Dragóner Attila ezután az edzők kiválasztásáról kérdezte a beszélgetés résztvevőit.

„Az az ideális, amikor a játékoskerethez választunk edzőt – mondta Révész Attila. – Az MTK-nál ez jól működik, van egy kialakult stílusa a klubnak, és ahhoz találtak házon belül egy megfelelő szakembert. Persze van, amikor tűzoltást kell végezni, mint most Zalaegerszegen. Olyan edzőt kell ideális esetben választani, aki partner abban, hogy a klub meg tudjon felelni a különböző szabályozásoknak.”

„Bognár György vagy Márton Gábor is jó edző, de nem illettek bele a klubunk stratégiájába – vette át a szót Polyák Balázs. – Könnyebben tudunk egy olyan edzővel dolgozni, mint Horváth Dávid, aki ismeri azt a rendszert, amiben gondolkodunk.”

Sallói István érdekes módon arról beszélt, hogy mennyire jó választás volt a kispadra a korábban, még Dragóner Attila sportigazgatói időszakában a ZTE-nél a holland Ricardo Moniz, aki azonban ezzel együtt sem dolgozhatta végig az idényt Zalaegerszegen, 2023 tavaszán Dragóner Attila sportigazgatóval együtt távoznia kellett a klubtól, hiába vezette a Magyar Kupa döntőjébe a csapatot.

„Alapvetően magyar edzőkben gondolkodunk, hiszen főleg magyar játékosokban is gondolkodunk. Amikor a ZTE feljutott hat éve az NB I-be, próbáltunk nagy pénzért válogatott játékosokat igazolni, akik jó teljesítményt nyújtottak, bennmaradtunk, de megnőttek a játékosok igényei, és ezért stratégiát kellett váltanunk. Olyan sikeréhes játékosokra van szükségünk, akik szeretnék magukat fejleszteni, és nem azért, hogy kiugró fizetést kapjanak. Ehhez kell megtalálnunk a megfelelő edzőt. Ilyen volt például Ricardo Moniz, aki talán legjobban megfelelt ennek, akit még te hoztál a klubhoz  – mondta Sallói István Dragóner Attilának. – Tőle hangzott el az a mondat, amit magyar edzőtől még nem hallottam: ha nem tudsz senkit igazolni, akkor megoldom ezekkel a srácokkal. Feltétel nélkül hisz a fiatalokban, ami a magyar edzőkre nem feltétlenül jellemző. Nagyon sok szabálynak kell megfelelni, magyar fiatalokat kell játszatni, mert így tudunk hozzájutni bizonyos pénzekhez. A magyar edzők ezt kezdetben elfogadják, aztán idővel jönnek a kérdések, miért nem igazolunk válogatott játékosokat. Ha emellett elmaradnak az eredmények, akkor következik az edzőváltás.” 

Ezután a játékospolitka kialakítás került szóba.

„Akkor tudunk vonzó klubbá válni a fiatalok számára, ha nálunk be tudnak épülni a felnőttcsapatba, és ha jó teljesítményt nyújtanak, tovább tudnak lépni tőlünk külföldre is – mondta Polyák Balázs. – Ebben persze fajsúlyos az ügynökök feladata, az ő kapcsolati hálójuk is. A fociban azonban alapvetően csak pénzt lehet bukni, ideális esetben ki tudják hozni nullára, de általában minél nagyobb egy klub, lásd mondjuk PSG, annál nagyobbat lehet bukni pénzügyileg, és a működés attól függ, a tulajdonos mekkora önrészt vállal ebben.

Révész Attila azonban éppen az ügynököket tette felelőssé azért, hogy nehezen eladhatók az NB I-es játékosok: „Magyarországról nagyon nehéz eladni játékosokat, ebben nem partnerek az ügynökök, mi nélkülük adtunk el játékosokat. A magyar ügynöki hálózat nagyon gyenge ehhez.”

Sallói István szerint viszont az ügynök szerepe nélkülözhetetlen egy jól működő játékospolitikában.

„A költségvetésnek minden évben harminc-negyven százaléka hiányzik, amit szponzori forrásból, játékoseladásból vagy a tulajdonos hozzájárulása révén kell pótolnunk. Ezért fontos, hogy legyen hat-nyolc olyan játékos, akiben megvan az eladás lehetősége. Révész Attila nagyon jó helyzetben van, mert ő az edző is, és ha lát egy játékost, akit szerződtet, akkor meg is tudja adni neki a lehetőséget. Nem értek egyet Attilával abban, amit az ügynökről mondott, mert az ügynökök rendelkeznek a legtöbb információval a játékosokról, amiket használni tudunk. Nagyon nagy szerepük van az ügynököknek, az ő hálózatuk nélkül lehetetlen lenne játékosokat értékesíteni. Magyarországon ami probléma, hogy kevés olyan emberünk van, aki külföldön futballozott, dolgozott és aztán innen visz külföldre magyar játékosokat. A szerbeknél ez működik, én hiába hívom fel Dárdai Palit vagy Lőw Zsoltot, nálunk ez nem működik.”

Az előadás második felében szóba kerültek az MLSZ legújabb, hétfőn nyilvánosságra került tervei, így például az, hogy átlagban öt magyarnak pályán kell majd lennie az NB I-es csapatokban.

„Nincs egy jó megoldás – reagált Révész Attila. – Az MLSZ illetékesei különböző példákat hoznak. Ha lenne köztük olyan, aki ült volna már a mi helyünkben, talán hitelesebb lenne számunkra. Itthon mindig szabályok mögé bújunk, ahelyett, hogy képeznénk. De ha ez lesz a szabály, ennek fogunk megfelelni. A törekvéssel nincs baj. A legnagyobb probléma a magyar futballban a felnőtt futballba való integráció. Egy év alatt nem lehet senkit beépíteni. Minimum két év kell, hogy valaki meg tudjon ragadni a felnőttek között, de aki most megfelel a fiatalszabálynak, jövőre már nem fog. Minket meg akarnak erőszakolni, hogy tegyük be a fiatal játékost, de a fokozatosság elvét kellene megtalálni, mert jelenleg nincs megfelelő mennyiségű és minőségű magyar játékos, akiket az NB I-be és az NB II-be be lehet tenni. A törekvés rendben van, csak nem igazságos. Zalaegerszegen nincs akadémia, nyilván hátrányosabb helyzetben vannak, mint ahol van akadémia. A cél, hogy minél több játékos kerüljön ki nyugatra és a válogatott ezáltal erősödjön. Talán valamivel könnyebb lesz fiatalszámokat elérni, ha csak egy direkt kieső lesz (ami szintén szerepel az MLSZ-elképzelések között), persze ennek meg a másodosztályú klubok nem fognak örülni.”

Sallói István a piaci gondolkodás és a fiatalszabály ellentmondására hívta fel a figyelmet.

„Van egy 2005-ös szupertehetségünk, Klausz Milán, akit most Lendván erősítünk, de ha eladjuk, nem tudunk megfelelni jövőre a fiatalszabálynak, és nagyobb összegtől esünk el, mintha ötszázezer euróért eladjuk. Jó dolog a szabály egyik oldalról, ám nagyon sok kérdést vet fel. Ha a 2005-ös játékos után kapunk plusz támogatást, akkor mi lesz azokkal a 2004-esekkel, akiket eddig építettünk és nem tudjuk eladni, mert még nem tart ott a fejlődésben? Ha a helyükre nem teszünk be 2005-ös születésűt, akkor nem kapjuk meg a fiatalok után járó támogatásokat. A tulajdonosunk fiatal rakkolós csapatot akar, annak akarunk megfelelni, amit Ricardo Moniz is képviselt, de nem könnyű megfelelni a szabályozásoknak.”

Polyák Balázs azt hangsúlyozta, hogy az MLSZ törekvése egybevág az MTK filozófiájával.

„Nekünk régóta a fiatalokra épül a filozófiánk, megszokott, hogy tizenhét-tizennyolc éves játékosok kerülnek az első csapathoz. Az átigazolásainkban is az utánpótlásra fókuszálunk, hogy az utánpótlásba kiket tudunk igazolni, akikben hosszú távú lehetőséget látunk.”

A legfontosabb szükséges változások kapcsán Polyák Balázs a játékvezetés fejlődését emelte ki, mert szerinte manapság nagyon sok minden tördeli a játékot. Révész Attila az edzők fejlesztéséről is beszélt a játékvezetők mellett.

„A megfelelő edzők megtalálása nagy kihívás, aki meg tud felelni a szurkolói, klubvezetői elvárásoknak, kommunikációs feladatoknak. Nem tartom szerencsésnek, hogy valaki hazajön külföldről és azért mert ott játszott, egyből megkapja a lehetőséget, aztán megbuknak és több lehetőséget nem kapnak. Az adatok kezelése a fontos, a mentális sebesség kezelése, a gondolatgyorsaság – ezeket csak megfelelően felkészített edzőkkel tudjuk fejleszteni. A játékvezetés is adatalapú lett. A játékvezetők nem értik a futballt. Nem értik az egyes játékhelyzeteket, mikor kell gyorsítani, lassítani a játékot vagy inkább nagyvonalúan továbbot inteni.”

„Intenzitás, sebesség, nyomás kezelése – emelte ki a jelenkor kihívásait Sallói István. – Minden percben ömlik ránk a kritika, amit kezelni kell. Modernkori gladiátorokká kell válniuk a játékosoknak. Szoboszlai kapcsán mi mindig tudtuk, hogy ügyes játékos, most a világ mégis a futásmennyiségéről beszél, de ehhez kellett az, hogy ő kikerüljön Salzburgba.”