Mi történik, ha majdnem egy év munka után megtalálod a tökéletes játékost, aki minden tekintetben passzol a klubba, mindenben sikerül megegyezni, majd az utolsó pillanatban azt mondja, nem érzi, hogy itt a helye?
Viktor Bezhani, a francia élvonalbeli Toulouse vezető játékosmegfigyelője a Football Forum Hungary-n elmondta, hogy még egy ilyen gyomros után sem sopánkodhatnak a klubvezetők, mert el kell fogadniuk, hogy a hihetetlenül aprólékos munka ellenére megesik az ilyen.
Az albán származású szakember elmondása alapján a sajtó csak a felszínt kapargatja, amikor átigazolási híreket közöl. A Toulouse-nál nagyjából hetven mutató átlagolásával választanak ki célpontokat, akiket aztán videón elemeznek. Érdekesség, hogy fizikai adottságokat nem vesznek figyelembe ekkor. Az átigazolás előtt fel kell mérni, hogy az adott klub csak el akarja adni a játékost, vagy szeretne-e a további értékesítésből is bevételt szerezni. Rengeteg edzőt, csapattársat, ismerőst megkérdeznek az adott játékosról: egy negatív vélemény miatt nem engednek el senkit, de egy pozitív miatt sem igazolják le.
A játékosok meggyőzése – vagy inkább manipulálása – sokféleképpen történhet: a nekik készült prezentációban a játékosra montírozott mezzel, a zenei stílusának megfelelő aláfestéssel, a családi vonások, örökség felfejtésével és hangsúlyozásával igyekeznek jelezni, mennyire sokat tudnak már most róla, és mennyire törődnek vele, hogy minél inkább elképzelhesse, milyen lesz a csapat részévé válni. Fontos szempont, hogy minden játékost más befolyásol, és mások irányítanak, nehéz megtalálni, mivel lehet kitűnni a többi klub közül. Miután mindezt megtette egy klub, még akkor is lehet, hogy a játékos hátat fordít.
A nemzetközi játékosmegfigyelés művészete és tudománya kerekasztal-beszélgetésen részt vett Balogh Tamás is, korábban a Videoton, jelenleg a Brentford játékosmegfigyelője:
„Ahhoz, hogy eljuss a Premier League-be Magyarországról, óriási kapcsolatrendszerre van szükséged. Folyamatosan építed, minden alkalmat megragadsz, és igyekszel jó információkat adni a megfelelő embereknek. A kelet-európai valóság, hogy rendkívül gyorsan zajlik minden. Gabriel Magalhaes Fehérvárra igazolása öt napon múlt, és azon, hogy az akkori klubja első számú belső védője megsérült. A legmagasabb szinten muszáj megmutatni magadat. Brentfordban nyílt a kommunikáció, bárkit felhívhatok, mindenki segít. Eleinte nagyon nehéz volt, megkérdeztem magamat, minek jöttem ide a kényelemből. Amikor megérkeztem, alig volt játékosmegfigyelő, majd öt év alatt jelentősen emelkedett a számuk. Ma már lehetetlen scoutok nélkül klubot működtetni.”