– Hat pontot veszített a ZTE a kilencvenedik perc után kapott gólok miatt az idényben: az öné az ősz legbalszerencsésebb csapata?
– Egyszer-kétszer lehet pechre hivatkozni, de ezt már nem ide sorolnám – mondta lapunknak Márton Gábor, a ZTE FC vezetőedzője. – Nyilván oka van annak, hogy ennyi gólt kaptunk az utolsó pillanatokban, hibákat követtünk el, és akadtak olyan döntések is, amelyekre nem volt hatásunk, ám én csak a mi feladatainkkal foglalkozom. Fiatal a csapat, s az említett esetekben rosszul menedzseltük a meccsből hátralévő kis időt. Ilyenkor megvannak azok a praktikák, amelyeket alkalmazva az ellenfél nem tud közel kerülni a kapunkhoz. Szóval nem fognám a balszerencsére.
– Esetleg koncentrációhiány?
– Több oka is lehet, nem feltétlenül koncentrációhiány, adódhat az összeszokottság hiányából meg számos más tényezőből.
– Ha már pontokról és helyezésekről beszélünk: reális a jelenlegi tizenhat pont és a tizedik hely?
– Nehéz kérdés. Lehetne jóval több pontunk a mérkőzések összképe alapján, de nem biztos, hogy az lenne a reális. A futballban nincs ha, jelenleg tizenhat ponttal a tizedik helyen állunk. Nem érdemes arról beszélni, hogy itt kellene vagy ott kellene lennünk a tabellán, netán lehetne ennyi vagy annyi pontunk. Most tizenhat van, innen kell továbblépnünk.
– A különböző adatelemző-rendszerek szerint a ZTE legnagyobb erőssége a szélsőjáték, vagyis elsősorban Mim Gergely és Dénes Vilmos futballja. Hogyan látja a támadásépítés kérdését?
– Nem kimondottan erre vagyunk berendezkedve, ám ki kellett alakítanunk azt a játékrendszert, amivel hatékonyak lehetünk. Való igaz, a szélsőjátékunk dominánsabb volt, de nem csupán erre törekedtünk, jóllehet a csapat leginkább ezzel a játékkal volt eredményes. A statisztikákkal és a számokkal lehet takarózni, ám tény, rengeteg olyan meccsünk volt, amelyeket gólokkal kellett volna megnyerni, ehelyett vagy kikaptunk, vagy döntetlen lett. De nézzük meg a nyári átigazolási szezont: tizenegy futballista érkezett, nem mindenki azonnal bevethető állapotban. Nincs sok idő a bajnokságban, azonnal eredményt kell elérni. Mindent egybevetve, reális, ahol tartunk, az is nagy eredmény a csapattól, hogy a vonal felett telelünk és van még egy elmaradt meccsünk a Ferencváros ellen. Tavaly kieső helyen töltöttük a téli szünetet, a végén a hatodik helyért küzdöttünk, vagyis jól látszik, a bajnokságban gyorsan változnak az erőviszonyok. Lélektanilag fontos, hogy benn maradó helyen állunk, ám az sokkal lényegesebb, hogy a játékosok folyamatosan fejlődtek és példásan dolgoztak az ősszel.
– Még egy adatot engedjen meg: a számok szerint a ZTE nem jeleskedik az ellenfél letámadásában, ebben a statisztikában az NB I hátsó felében található.
– Nemigen támadnak le nálunk jobb csapatok sem, a letámadáshoz több mindennek kell klappolnia: az erőnléti állapot, az összeszokottság, a kommunikáció és még sorolhatnám. Persze szeretném, ha magasabban letámadnánk, de ez hosszú folyamat. Ki kellett találni, hogy ezzel a kerettel miképpen tudunk eredményesek lenni és kiharcolni a bennmaradást, aztán, hogy hogyan fejlődik a csapat, az menet közben kiderül.
– Három- és négyvédős hadrendben is pályára küldte az ősszel csapatát – melyik működött jobban?
– Ez is érdekes kérdés. A tavasszal és az ősszel is eredményesek voltunk három belső védővel, illetve négyvédős felállásban is. Hogy egy csapat jól működjön, nem a rendszeren múlik, hanem azon, milyen felfogásban játszik.
– Érkezik a télen új futballista a ZTE-hez?
– Beszélgettünk erősítésektől, ha bent akarunk maradni az NB I-ben, szükségünk van új játékosokra. Függetlenül attól, hogy az első vagy utolsó helyen áll egy csapat, a keretet mindig frissíteni és erősíteni kell a célok elérése érdekében.