Faragó Lajos Honvéd-kapus titkos naplója 1956 viharos őszéről – exkluzív

(A naplóbejegyzéseket az eredeti helyesírási és tipográfiai megoldásokat megtartva közöljük, a néhol nehezen olvasható kézírás Faragó Zoltán által rendelkezésünkre bocsátott változatában, a megfejthetetlen részeket kipontozva.)

NOVEMBER 7. 

A szokásos mérkőzés előtti hangulat. Vegyes csapat ellen játszunk, majdnem kompl. válogatott. esti meccs, elég gyenge a világítás. Nekem rosszul megy. Végeredmény 5:5. Mindenesetre jobban bírta a csapat mint ahogy számítottuk.

NOVEMBER 9.

10 órakor indulunk a mi buszunkkal Belgiumba. Hosszú, unalmas út. A határnál sokat kell várni. Találkozunk a Lobogóval. Ők még több rémhírt tudnak, mint mi. 9 órás utazás után érkezünk Antwerpenbe. Elég kényelmes szálló.

NOVEMBER 10.

Itt is esti meccs. Itt viszont jó a világítás. Nyerünk 3:0-ra. Kicsit nehezen ment. Nekem elég jól. A bevétel felét a club felajánlotta a magyaroknak.

NOVEMBER 11.

Korai ébresztő. Vonattal megyünk Párizsba. Gyors ebéd, megnézzük a Francia-Belga 6:3 meccset. Egész jól játszanak a franciák. Utána mozi, alvás.

A titkos Faragó Lajos-napló hátteréről a 2019-ben, 86 évesen elhunyt kapus fia, a szintén a sport világában, sokáig a Pénzügyőr utánpótlásedzőjeként dolgozó Faragó Zoltán osztott meg velünk információkat. Az írásról sokáig a családtagok sem tudtak. „Nem mesélt róla, aztán egyszer a fiókban rátaláltam a füzetre, és megkérdeztem tőle, hogy apa, ez micsoda – elevenítette fel az Elek utcai lakásban történt pillanatot a teljes naplót önálló kötetben megjelentetni tervező leszármazott. – Akkor elmondta, hogy naplót írt az 1956-os és 1957-es történésekről. Az általam ismert változat november 7-én kezdődik, valójában azonban már a forradalom első napjai is szerepelhettek benne, csak ezeket az oldalakat Dél-Amerikából visszatérve kitépte és megsemmisítette. Gondolom, veszélyes lett volna rá nézve, ha más kezébe jut. Minden egyes nap írt valamit, nekem úgy mondta, félig-meddig időtöltésként, az utolsó bejegyzés 1957. február 23-i. Európába visszaérve aztán másokhoz hasonlóan ő is vásárolt egy autót a frissen megkeresett pénzből, Bécsből egy Opellel tért haza, ami akkor nagy szenzáció volt. A szövegben előforduló beceneveket igyekeztem megfejteni, Emi például akkori kedvesét takarja, aki a Néphadsereg táncegyüttesének volt a tagja. A naplóból szemelvények már itt-ott megjelentek, de ebben a formában most kerül először a nyilvánosság elé néhány rész az 1956-os időszakról.” Ami pedig a cikkhez illusztrációként használt, forradalmi utcajeleneteket ábrázoló budapesti fényképeket illeti, azokat a hétszeres válogatott, háromszoros bajnok, Közép-európai Kupa-győztes kapus bátyja, Faragó György készítette. Az 1929-ben született hivatásos fotográfus ekkoriban a Néphadsereg fotóosztályán dolgozott (később a Magyar Távirati Irodánál, a Főfotónál és a Hajógyárban volt alkalmazásban), a képeket civilként, személyes érdeklődésből rögzítette. A Corvin közzel szemközt, a Nagykörút és az Üllői út sarkán volt a munkahelye, vagyis közel az itt folyó harci eseményekhez. A család tájékoztatása szerint összesen egy tekercs maradt meg nála ezekből a felvételekből, ez került elő három évvel ezelőtti halála után badacsonyörsi háza padlásáról, a többi sok ezer között. A dokumentumértékű képanyag immár a Fortepan-gyűjteményt gazdagítja, hasonlóan számos sport témájú egyéb fotójához, így a Honvéd-játékosokról készített híres portrésorozatához. A többi 1956-os negatívot Faragó György kiküldte nyugatra, ezek nyomtalanul eltűntek.

NOVEMBER 12.

Déle. megnézzük a Dory-ba a franciák adományait. Ezen az egy p.u. annyi gyógyszer, élelem és ruha van, hogy télre elég lenne Pestnek. És rengeteg ilyen raktár van. Legnagyobb baj az, hogy […] nem engedik be a Vöröskeresztet. D.u. edzés, este mozi. Illetve rulett őrület lett úrrá a csapaton. Mindenki játszik ha van egy kis ideje.

NOVEMBER 13.

Újabb esti meccs. Nagyon rendesek a franciák. 3 milliót felajánlottak a magyaroknak. A játékosok pedig a prémium felét nekünk. Kissé nehéz, de jó iramú, végig sportszerű meccsen 4:3-ra nyerünk a Racing ellen. A közönség szimpátia tüntetést tartott a magyarok iránti tiszteletből.

NOVEMBER 14.

Hihetetlen az a szeretet, amely a franciák részéről megnyilvánul a magyarok iránt. Minden erejükkel próbálnak segíteni a szenvedő magyar népen. Tegnap este a Pigálba voltunk az Öcsivel. Jól szórakoztunk, de nem rúgtunk be. Reggel felé találkoztunk a társaság nagyrészével.

NOVEMBER 21.

Reggelre egész begyulladt a szemem. Reggeli után átmentünk Bilbaóba. Szép tájak rossz út hosszú utazás. ½ 3 ra megérkeztünk. Ebéd. Kimegyünk a pályára. Elég jó talaj érdekes de szép építésű pálya. futópálya nincs, 3 méterre a vonaltól már nézőtér. Sajnos ez is el van ázva. Este mozi vacsora séta és alvás helyett forgolódás. 1 hete nem aludtam egy jót. Szinte már félek az éjszakától. 1 szemem még mindig dagadt. Kamillázom. Különben nem egy nagy város. Majdnem semmi.

NOVEMBER 22.

Szokásos meccs előtti készülődés. Sokat meséltek hogy milyen a spanyol labdarúgás. Mindenesetre itt tapasztaltuk hogy nagyon jó. Kb így néztünk ki. B. kezd fergetegesen támad. Minden labdát kapu előtt kiadnak szélre onnan belövik és 2-3 ember is bedobja magát fejjel. 2:0 ra vezetnek félidőben. Csatársorunk egy percig sem tartja a labdát. Második f: B. tovább hajt csatársorunk csak lassan lendül játékba. Épp ideje mert a védelem már nem sokáig bírta volna. Púpos szépít. Kihagyunk 3-4 ziccer helyzetet majd ők lőnek egy véletlen gólt. Most már mindenki hajt de ez kevés mert csak szépítésre jut. Kocka fej. Végeredményben jó játékkal nyerhettünk volna. Persze megint csak a menőknek van igaza. Meccs után is azzal vannak elfoglalva hogy egymással vitáznak ki a jobb játékos. Olyanok is vitáznak akik ezen a túrán még 2 szer jól nem rúgtak a labdába. Egyébként az első gólnál mint később kiderült eltörött a bal hüvelykujjam. Este bankett és a „jó” játékosok jól berúgtak. Reggelre haza is értek. Tunya Lali én 1 órát hallgattunk zenét és 1 órakor lefeküdtünk. 4 óra felé el is aludtam.

NOVEMBER 25.

Szobába hozzák a reggelit, 11-kor edzés a R. Madrid pályán. Gyönyörű 120 ezres stadion olyan a nézőtere mintha színházi páholyok lennének. Rövid bemelegítés után Nősök–Nőtlenek. 8:2-re kikapunk de csak azért mert a Vad gyengén védett. Tudtunk volna nyerni. Rosszul is játszunk. edzés után ebéd. Utána mozi olasz film jugó téma egész jó. Mozi után séta. Vacsora után újabb séta. Benéztünk egy játékszalonba mindenféle játékok között legjobban szórakoztunk a görkorcsolya pályánál. Két részeg korizott de többet voltak földön mint a lábukon. Jó hosszú séta után hazaérve meghallgattuk 11-kor a Sz. Európa híradását és most 3 üveg sör után megpróbálkozom aludni mivel 1 óra van.

NOVEMBER 26.

Reggeli után úgy volt hogy fürdőbe megyünk. De elmaradt helyette kártya délig. Ebéd után elindultunk a városba csavarogni. ½ 5-től pedig moziban voltunk. Megjött a hír hogy az asszonyok visszamentek Pestre. 7 km-re voltak a határtól csak nem bírták el a púderos és kenőcsös dobozokat. Ismét izgatott lett a hangulat. […] Kocka végleg elhatározza hogy visszamegy Bécsbe sőt ha kell Pestre is. Vacsora után zsuga és ismét szenvedés és forgolódás 2– ½ 3-ig míg végre ájultan alszom el úgy hogy reggel mire felébredek fáradtabb vagyok mint lefekvés előtt.

NOVEMBER 29.

Meccs előtti hangulat. Ebéd után értekezlet. Úgy döntenek hogy én védjek. A Garamnak kivan a válla. Egy kis römi és indulás a pályára. Itt is szép és figyelmes dolgot csinált a Vöröskereszt. Gyűjtöttek a magyaroknak és mindenkinek egy kis kokárdát adtak. A pályán mindenkinek volt piros-fehér-zöld kokárdája. Nappal szembe kezdünk. Mi vezetünk 1:0-ra. Egy beadásra kivetődöm Di Stefano kézzel üti be 1:1. Közben az összecsapásnál kilett a bal combom. Most már állni is alig tudok. Félidő 3:2. Második félidőben nagyon akar a csapat. Nagyon hajtunk. Viszont kapok egy potya gólt. Elhúznak 5:3-ra. De most mindenki küzd és 5:5 a vége. De ha van még tíz perc két góllal is nyerhetünk. A Madrid már majdnem összeesett. Meccs után nincs bankett otthon vacsorázunk. Vacsora után kis römi whiskyvel fűszerezve. Később már csak fűszer römi nélkül, addig amíg rossz lábbal el nem hagyom magam csalni az éjszakába. Ragyogó hely a Casablanca. Váltott zenekar közben műsor. Rengeteg jó nő. [...]

DECEMBER 6.

Korán ébresztő megint. 9-kor indulunk Sevillából, Madrid–Barcelona az út. ½ 1-kor Barcelonában a reptéren ebéd. 3 óra után tovább olasz géppel Milánó felé. Nizzába leszállunk 45 percre. ½ 7-re érünk Milánóba. 40 km a reptér a várostól. Elég szép szállóba lakunk csak jó fél órára van a központtól. Szomszéd hotelbe közös vacsora van a Milán vezetőivel és egy pár játékossal. Vacsora után egy páran hazatérünk a többiek elmennek valami jótékonysági estre amit a magyaroknak rendeznek. Mi itthon Pestet hívjuk de ½ 12-kor megunom a várást és lefekszem.

DECEMBER 7.

Reggeli után edzés. Én is megpróbálom. A combom már egész jó csak a jobb lágyékom húzódik kellemetlenül. Az este a Baba beszélt a Friedékkel [...] és megígérték hogy holnap ott lesznek a [...] 2-re. Edzés után 1 órakor meghívjuk Pestet de túl korán jön be és a Tibi meg egyedül van. Ebéd után ráállunk és nagy nehezen 5 órakor jön be. Beszéltem végre hallottam anyu hangját. Pedig már nagyon ideges voltam hogy nem lesz szerencsénk beszélni. Sajnos pillanatok alatt elrepült a huszonöt perc és alig tudtunk elbúcsúzni már szét is kapcsoltak. Most már nem megyek sehova megvacsorázok és lefekszek. Erinak válaszoltam megírtam hogy mi újság. Vacsora után elmentünk egyet sétálni később kocsikázni. A Feri most olvasta fel a Fried Tomi levelét melyben megírta hogy Emil milyen piszkosul elbánt vele. Minden esetre ebből még szöveg lesz de nem is kicsi.

A Bp. Honvéd futballistái 1956 novemberének legelején indultak Nyugat-Európába, a február második felében Dél-Amerikában zárt – az eredetileg tervezettnél lényegesen hosszabbra nyúlt – túra alighanem minden résztvevőnek kitörölhetetlen emlékeket szerzett, egyszersmind ambivalens érzéseket keltett bennük. Ezt a világot láttatja Faragó Lajos naplójának a Brazíliába indulásig publikált részlete, amely olyan, mint egy kaleidoszkóp, ahányszor belenéz (pardon: beleolvas) az ember, annyi­féle képet kap. Egyet a lejátszott mérkőzésekről (talán leginkább ez i­smert ma már), köztük az Atlético Bilbao elleni, vélhetően éppen az ő szemsérülése miatt vereséggel felérő döntetlennel zárt BEK-meccsről. Egy másikat a valójában céltalan, mégis amolyan dolce vitával felérő mulatozásokról, lazulásokról, amelyek – ha itthon kivételezett helyzetben is voltak a futballozó katonatisztek – egy új világot tártak fel. S mindkettő, meg minden más tetejébe a borzalmas aggódásról az otthoniakért, s a bizonytalanságról a „menni vagy maradni?” kérdésben, amely vonatkozott az évek óta vágyott dél-amerikai túrára, de akár egész további életükre.

DECEMBER 8.

Szokásos meccs előtti kezdés. Reggeli nincs, 11-kor ebéd. Utána megbeszélés, korán megyünk a pályára. Nagyon szép ünnepséget rendeztek meccs előtt. Ezek szimpátiában majdnem felülmúlták a franciákat. Az egész pályán magyar zászlócskákat árultak. Meccs előtt 40 […] fiatal magyar [...] virágot adott át a csapatnak. De a pálya szélén lévő közönség is virággal dobálta a játékosokat. Egész meccs alatt jóformán nekünk szurkolt a közönség. Ennek ellenére az első félidőben gyengén ment a játék. 1 p.-ben 11-essel vezettek az olaszok, és még sok helyzetük akadt, de a Gyula jól védett. Legalább 3-4 gólt kifogott. Második félidőben a Kocka is beszállt és időnként nagyon jól játszott a csapat. 11-essel egyenlítettünk, majd újból az Öcsi rúgott 2:1 a vége. 12 percre én is beszálltam mert a Gyula megsérült. Az utolsó percben nekem is jól bejött egy lövés [...]. A közönség nagyon rendesen viselkedett. Ahogy a busszal elindultunk tisztelve éltették a magyar népet. Szolid, csendes de szép kis bankett után körülnéztünk egy kicsit 2 helyen is voltunk, de nem ittunk csak szórakoztunk. ½ 5-re értünk haza.

DECEMBER 10.

Reggel megint edzés az egész csapatnak, most sokkal jobban esett a mozgás. Majdnem egy óráig játszottunk egy […] partit. Edzés után a Milán játékosok akik szintén edzettek behívtak egy pohár pezsgőre az öltözőbe. Utána haza és ebéd. Ebéd utánra egy megbeszélés lett hirdetve mely meg is kezdődött de 16 perc után Emil elszaladt mert más dolga volt. Így egy nagy vita közepette maradt bizonytalanságban az egész csapat. Mindenesetre se elszámolás se pénz. Kezd érdekes lenni a dolog. Biztos ami biztos én úgy nyilatkozom hogy itt maradok a délami túrára. A Többi az elszámolástól függ. Már majdnem biztos hogy a karácsonyt itt töltjük Milánóban. D után vonatra ültünk és Rómába utaztunk. Bár hosszú volt az út aránylag gyorsan telt el. Vacsora után különösen, mert jól elszórakoztunk a 2 kis gyereken. 12 órakor éjjel érkeztünk Rómába. Olyan nagy tömeg volt hogy egész elkallódtunk és gyalog mentünk a hotelba. Igaz hogy egész közel van.

DECEMBER 11. 

11-ig aludtunk, közösen elmentünk a Róma AS. Clubhelységébe a szokásos unalmas fogadásra. 1 órakor ebéd a hotelba és 4-ig időpocsékolás. T.i. csak akkor indultunk városnézésre és bizony édes kevés jutott. Voltunk a Kolosszeumba, a Bazilika előtt be már nem mehettünk mert sötét volt. Szóval alig láttunk valamit és már újra rohantunk a ASR-hoz ott a Sárosi Gyuri [...] tartott egy rövid beszédet nekünk, hogy k.b. hogy is csináljuk a dolgunkat. Volt benne nagyon hasznos jó tanács, de egy részben nagyon kicsengett az Emil stílusa. 8-kor vacsora a hotelban. Utána mozi. Safari elég jó film. Legalább is egy kicsit […] az ember ha arra kerül a sor hogy […] lövöldözni […] Ma korán szundi mert holnap meccs van.

DECEMBER 14.

Korán keltünk. Mindjárt meghívtuk Pestet. 1 óra alatt be is jött. Beszéltem Anyuval semmi különös újság otthon nincs. Talán valamit javult a helyzet. Emiékről nem tudnak semmit. Ebéd után kisétáltunk a kikötőbe. [...] hajók állnak bent. Elég jól néznek ki. Séta közben betértünk egy bárba. Egy pár lemez egy feketére. Utána mozi. Mozi előtt még vettem egy inget meg 4 alsónadr. Elég gyenge gengszterfilm. Utána otthon kockázás vacsoráig. Vacsora után megint egy rossz film. Most már tényleg nem megyek a Kockával moziba. Lefekvés előtt jól megfürdök és írás közben hallgatom a Feri nyögését mert fáj a gyomra. D.előtt egy csoport elutazott Cataniába, mi holnap megyünk utánuk.

DECEMBER 18.

A délelőtt csavargással és vásárlással megy el. ebéd 12-kor utána a vursliban sétálgatunk. ½ 3-kor edzés. Egész rosszul esik. Nem tudom mi van velem de nem esik jól a mozgás. Vacsora után újabb látogatás a vursliba. Egész jó dolgok vannak. Találkozunk a cirkuszos srácokkal ők mondják hogy az Alfonzó is kint van. Azaz itt. Vacsoránál már beszélünk vele. Mesél egy pár jó dolgot. Különösen a Halmairól. [...] Kellemes szórakozás után tértünk aludni.

DECEMBER 20.

Megint későig alszunk. 11-kor van egy erős reggeli utána a várost járjuk. Nekem a legnagyobb gondot a pénzváltás okozza de sikerül elég jól elintézni. Ebéd után értekezlet Sebes úr részvételével. Elég rendesen beszélt az öreg de egyelőre nem sok jó ígérkezik abból amit mond. Mi viszont arra az álláspontra helyezkedünk, hogy kértük a D. Ami túrát és utána hazamegyünk. Én kb. így határoztam előbb is már, hacsak a helyzet nem változik vagyis addig nagyon sokat kell javulni. Rengeteg magyar verődik össze a hallban meccs előtt. Sok az ismerős közöttük. Nem mondják de nagyon sok visszamenne közülük. Korán indulunk a pályára és jóval előbb kint vagyunk. A világítás gyenge plusz nagy köd van. A talaj csúszós a kapuban kellemetlenül sáros. Megint pechhel kezdünk. Elég korán kapjuk az első gólt. A Ratya eldriblizte. Utána viszont nemsokára egyenlítünk. Nekem nagyon jól megy és a csapat is régen küzdött ilyen akarással elejétől fogva. Csak a Zoli robbant le megint. Második félidőben mi vagyunk fölényben, de rengeteg helyzet kimarad, és jól véd a spanyol gyerek is. 20. percben egy védésnél majdnem a szemem rúgják ki. Egy pillanatig legalább is azt hittem, hogy kifolyt a szemem. Aztán „elaludtam”. Csak a hordágyon tértem észhez. Sajnos túl sokáig piszmogtak az orvosi szobában mert 15 perc alatt míg a Czibor védett 3:1-re elhúztak. Mikor visszamentem már csak egyenlítésre tellett a csapatnak. Utána rögtön a kórházba vittek mentőkocsival. 1 órai várakozás után végre megnéztek és megállapították hogy az orrom nincs törve csak repedve és a szemgolyó nem sérült meg csak az alsó szemhéj repedt fel belülről. A többi meg csak zúzódás. Negyed óráig mostak míg ki tudták mosni belőle a sarat. Minden esetre szépen elcsúfítottak. A kórházból elmentem a bankettra. Bankett után elindultam csavarogni de nagyon rosszul éreztem magam és hazamentem. Épp idejében mert felbuktam volna. Nagyon rossz éjszakám volt.

DECEMBER 21.

Reggel korán keltem és elbúcsúztam a hazainduló srácoktól. Nagyon nehéz volt. Nem vártam meg míg elindulnak (jobb is) hanem elmentem a kórházba ahol tüzetesebb vizsgálat alá vették a szememet. Bekenték valami kenőccsel és azt mondták hogy jó. Mire hazamentem már elment a különítmény. Gyors reggeli. Később egy kis elszámolás. Bejött Pest a Honvéd szerkesztőség. Onnan tudatják hogy engedélyezték az Ami túrát. Ebéd után csomagolás mert 5.40-kor indul a vonat Bréma felé. Sajnos nincs olasz vízum és nem tudunk 3-ra egyenesen Milánóba menni. Indulás előtt még elszaladok veszek egy borotvagépet. Egyébként ebédhez már beszállingóztak azok is akik reggel felé értek haza. [...], Púpos, Kocka, [...]. Elég kényelmesen utazunk. 12-re értünk Essenig. Itt alszunk és holnap tovább.

DECEMBER 23.

Reggeli után jön egy haver. Meghív a kötöttárú gyárába. 7-8 százezer DM-évi jövedelem és mégis legszívesebben itt hagyna mindent csak haza mehessen. Nagyon kedves volt mindegyiket megajándékozta egy egy darabbal. A mérkőzés nyugodt légkörben folyt le. 4:1 a vége. Kissé fáradtan de így is könnyedén nyert a csapat. Meccs után rögtön vonatra szálltunk. Hannoverben átszálltunk hálókocsiba. Közte egész jó kis italokat mértek és hamar 1 óra lett úgyhogy már el is tudtunk aludni.

DECEMBER 24.

Aránylag korán ébredtünk. Az olasz határnál újra rendes kocsiba szálltunk mert a hálókocsit lekapcsolták. Azután arról is leszállítottak mert nem volt meg az olasz vízum. ½ órát kellett várni amig másik kocsival elengedtek. Milánóba érve az asszonyok már készülődtek a szentestére. Nagyon jó becsinált levessel és csirke paprikással vártak. Gyorsan megfürödtem és elindultam vásárolni. Ha másnak nem legalább magamnak vegyek valamit. Jó sokáig csavarogtam, jól meg is fáztam. Itt igazi karácsonyi hangulat van. Ember tömegek az utcákon. Mindenki vásárolgat, csomagot cipel. A boldog békesség az ajándékozási öröm ragyog minden arcon. Mire visszaérek a hotelba már megjött a Jézuska a gyerekeknek. 8 órakor van vacsora. Töltött káposzta szintén az asszonyok főzték. Utána szépen eliszogatunk, míg egész jó nem lesz a hangulat. 11-kor kilövöm magam 4-ed magammal a paprikacsárdába. Púpos Kotász Bagoly már itt van. Egy darabig még iszogatunk és 12-kor átmentünk a szomszéd templomba éjféli misére. Utána vissza a paprikacsárdába. ½ 3 felé kotródtunk haza. Púpos meg reggel.

DECEMBER 25.

Nem sokkal ebéd előtt kelek fel. Mindjárt meghívom Pestet. Ebéd után átrendezem kicsit a bőröndöt, közben befut Pest. Elég jó hírek jönnek hazulról. Most már még bizonytalanabb vagyok. Végleg nem tudom hogy mit csináljak. Utána harmadszor következik a Rock and Roll. Még mindig nagyon jó. Mozi után hívom az Emit. 45 perc alatt jön be. Jó sokáig elbeszélgetünk. Ő is elég jó híreket mondott. Holnap újra hívom a Boldizsárral [...]. Utána römi parti vacsoráig. Vacsora után pedig vita. Ki megy haza, ki marad? Egyik sem tud határozni, hogy mit csináljon. Lehet hogy nem lesz csapat Dél-Amerikára?

DECEMBER 27.

½ 10-kor ébresztő. Mert Tichy, Kotász, Púpos és én megyünk vadászni. ragyogó kirándulás. Kicsit hosszú az út de 12-kor jól és jót ebédelünk, és ragyogó bort iszunk. Ahogy utána számolok 4-ik napja nyomom az ipart. Jó ebéd és jó beivás után egy-egy hosszúszárú gumicsizmát adnak kölcsön és elindulunk vadászni. Kb. 20 km gyalogoltunk de az ígért vadkacsa és nyúl helyett még verébbel sem találkoztunk. Összesen 9 veréb repült a közelbe de azok [...] repültek tovább. Unalmunkban már a kilőtt gyutacsokra lövöldöztünk. Talán még a sapkámat is szétlövöm. Vissza megyünk a vendéglőbe ott még iszunk egy kicsit és utána vissza Milánóba. 6-ra érünk haza 7-kor bankett az Internél. Aránylag hamar végzünk, egy plédet adnak ajándékba. Hazafelé már érzem hogy még jobban megfáztam. Gyorsan lefekszem és azonnal el is alszom.

DECEMBER 28.

Nem jól érzem magam és itthon maradok az asszonyokkal. A többiek elmennek Casablancába. Machos-Tichy pedig haza Pestre. Feriéket kikísérem az állomásra. Végre kaptam jó gyógyszert és hazaküldtem velük. Isten tudja ki jár jobban, ők vagy mi? Ebéd után kocsikázunk a városba. Vettem egy inget, egy nadrágot és egy lemezt. 6-ra érünk haza. Várom a Sebes hívását de úgy látszik nem jelentkezik. Nézem egy darabig a televíziót. Vacsora után csomagolás, fürdés és alvás.

DECEMBER 31.

9-kor felkelünk. 10-re befut Benito és indulunk kocsival kirándulni. Elég zűrösen jutunk át a határon. A két asszony miatt majdnem nem mehettünk. Elég sok időt vesztettünk, de azután mintha a tündér mesébe járnánk olyan gyönyörű volt a vidék. Monacoban, Monte Carloban egy kis vendéglőben ebédeltünk. Aztán tovább gyönyörködtünk a szebbnél szebb tájakban. Nizza valami csodálatos. Szinte el sem lehet hinni, hogy ilyen szép is van. Sajnos sok időt vesztettünk és kevés időnk van körülnézni. Mindössze egy óra, de az hamar elrepült. Még kiszaladunk a reptérre, hogy nem ide jönnek-e a fiúk, de nem tudnak róla. Hazafelé viszont velem volt zűr, az olaszok nem akartak visszaengedni. Gyors fürdés után átmegyek vacsorázni. Vacsora után a mi presszónkba jött össze a társaság nagyobb része. Römi és konyak. Közben befut 3 vendég. Sándor, Szolnok, Szusza. Sajnos pezsgőt bontottak az asszonyok és ez lett az én vesztem. Nagyon jó hangulatban voltam, de egy pillanat alatt hazavágott. 1957-ből nem tellett el egy egész óra és egy gyors csanda után szabályosan elájultam. Még annyi maradt 56-ból, hogy az egész dohányomat elhagytam valahol. Szerencsére a többiek megkeresték és kiderült, hogy a szállodásnő (én hagytam el) megtalálta és mikor a rendőrséggel fenyegetőztek visszalopta a szobámba, amíg a többiek máshol keresték.

JANUÁR 2.

Mióta ideértünk, minden nap esett az eső. Ma is borult az idő, időnként szemerkél az eső. Itt még nem reggeliztem egyszer sem, ma is csak egy pohár tejet iszom. Közben kiderül, hogy mégis van meccs. Korai ebéd van és úgy megyünk a pályára. Mindenki levetkőzik, csak a Zoli nem. Sándor és én csak tréningezünk, a többi játszik. 7:4 a vége. Jó kis tréningmeccs volt. Utána egy cukrászdában közös uzsonna. Onnan vissza a hotelbe. Kísérlet sikerül. Rögtön meghívom Pestet és 40 perc alatt jön. Vagy nagyon rossz lehet a helyzet vagy nagyon el van keseredve a kis Husom, mert nagyon letört hangon beszélt és vázolta a helyzetet. Mindenesetre van egy jó gondolata, hogy kijön. Most ő nem tud határozni. Elég szépen elbeszélgettünk 20 percet 20-ért. Vacsora után megint csak a Casinóban kötünk ki. Nem játszok csak keveset, így keveset is veszítek, mert nekem ezekbe a játékokban nincs szerencsém. Nem is erőlködöm. Viszont külön öröm nézni a játszók arcát. Az egy külön tanulmány. Mintegy háromórai tartózkodás után haza is térünk a hotelbe aludni.

JANUÁR 3.

½ 11-kor egy páran edzést tartottunk, a többiek fokozatosan kapcsolódnak bele a következő napokban. Ebéd után fényképezés, majd később bementünk egy páran San Remóba vásárolgatni. A délután nagy részét ott lődörögtük el, majd hazajövet lemezezés. Elindultunk moziba ½ 6-kor, de csak 7-kor kezdődött, addig sétálással töltöttük az időt. Elég gyenge és nagyon régi Tarzan filmet láttunk. Vacsora után fél órai tárgyalás után kifizettem a fuvarnak 150.000 forintért 820 dollárt. Ez aztán a legnagyobb lutri. Vagy sikerül vagy nem. Legfeljebb megfürdök. De ha bejön, akkor viszont nagyon jó lesz. Még nézem egy darabig a televíziót, elég jó jazzhangverseny a műsor, aztán alvás. Czibor egyébként tegnap este elutazott Rómába. Ma mutatták a televízióban. A Tunya nem látta és este jött, hogy forgassák vissza a műsort, mert ő is meg akarja nézni.

JANUÁR 5.

Reggel a teljes csapat edzést tart. Viszont nekem de a többieknek is egy párnak megfájdul a lábam, mert a betonon kell futni. Mostanában szépen lelazsáljuk a reggelit. Megint csak ebédelünk. Utána értekezlet. Dél körül megbeszélés. Laló és Törő haza akar menni. Lalónak beteg az apja. A Törő viszont csak barátságból akarja hazakísérni. Elég buta barát. Ebéd után 4 óra felé bemegyünk az Öcsivel és a gyerekkel San Remoba. Kis séta, egy-két vermut és bevisszük a gyereket egy […] film sorozatra. Még nekünk is tetszett. Vacsorára egy bár-vendéglőbe vagyunk hivatalosak. Mozi után mi odasétálunk. Új csúcs. 20 perc alatt bejön Pest. Semmi különös újság. Emi maradni akar. Szegény ő sem tudja mit csináljon. Próbáltam meggyőzni, hogy útlevéllel utazzon a keresztanyjához. Kedden náluk hívom Apuékat. Elég szépen barátkozik a család. Megint 18 perc a vége. Viszont ettünk egy ragyogó bablevest amit itthon is ritkán lehet enni. Közben a Laló betörülközik és beteszem egy taxiba, hogy hazataláljon. Mi viszont később törülközünk be, és jól benne maradunk az éjszakában. Most már aztán tényleg be van fejezve.

JANUÁR 7.

Délelőtt elmegy az edzéssel. Egyre unalmasabbak a napok. Jó kiadós edzés, egész gyenge ebéd. Lehetetlen egy jóízűt enni. Egész délutánom abba telik, hogy próbálom lebeszélni a Törőéket a hazamenetelről. A Törőt sikerül is. A Laló elindul haza. Soha nem fogom megbocsájtani magamnak, ha a Törőnek valami baja lesz ezen az úton. Én, egyedül én tudtam rábeszélni a maradásra. Laló szegény láttam rajta, hogy nagyon fáj neki, de nekivágott az útnak egyedül. Most is azt mondom lehet, hogy ő járt jól. Páran búcsúztattuk, utána lődörögtünk a tengerparton. Vacsora is gyenge. Még nézzük egy darabig a televíziót. Elég jó filmet mutatnak. 12-kor fekszem le. Aztán fél 2-kor felkelek egy cigarettára, mert nem bírok aludni.

JANUÁR 8.

Délelőtt edzés. Sietek haza, ½ 2-re van hívva Pest. 2-re jön be. Együtt az egész család az Eniéknél. Alig várják, hogy hazamenjek. Különben jól van az egész család. Husival alig bírtam beszélni. Így is 25 perc. 20 ½-ért. Borzalmasan fogy a pénz. Különben ma jó napom van. Nem mindenki hallhatja mostanában az egész család hangját. Délután biliárd, séta. Vacsora után televízió. Cirkuszi műsort közvetítenek, de van egy külön cirkusz: Kotász, Sándor és a tulaj kutyája. Megint éjfél utánig elbeszélgetünk. Külön kísérlet, 5 óra után nem ittam feketét. Remélem hamar elalszom.

JANUÁR 9.

Délelőtt szokás szerint kimegyünk edzeni, de nincs melegvíz. (Kitaláltak valamit). Így elmarad az edzés. Helyette egy óra séta. Ebéd után az asszonyok, akik maradnak, átköltöznek [...]. Hárman mi is átmegyünk és előzetes megbeszélés alapján főzünk vacsorát. Puskás, Szusza meg én, na meg a Garam segít. Külön élmény […]. Utána kocsival fel és egy világi lokál szűk kis konyhájában megkezdődik a hadművelet. Sertés pörkölt krumplival. Eléggé csinbe megyünk, mert a többieket odacsődítettük 8 órára, erre fel már fél nyolckor ott voltak. Mi viszont elég későn álltunk neki plusz két edénybe kellett főzni. Hiába erőlködtünk, csak ¾ 9-re lettünk készen. De akkor aztán megnyalták az ujjukat. Vacsora kiosztás után viszont mi a borosüveget nyaltuk meg. Persze csak egy kicsit. 11 órakor szépen hazakocogtunk. Mindenki jót evett végre, és jól érezte magát. Itthon a Vali beszélt a Sebessel és már ő is megy haza. Ő már a 4. asszony, aki hazamegy. A többi majd eldől márciusban.”

Faragó György hivatásos fotográfus padlásról előkerült felvételei az 1956-os forradalom budapesti eseményeiről (Fotók: Fortepan)