KTE: Nemcsak a szemünkre, a számokra is hagyatkozunk – Szabó István

– Alakul a csapat?
– Igen, de azért még sok a kérdőjel, remélem, hamarosan mindenre választ kapunk – mondta lapunknak Szabó István, a Kecskeméti TE vezetőedzője. – Kérdéses, mi lesz Horváth Krisztoferrel, akit a Torino FC adott kölcsön, és ugyancsak kölcsönben futballozott Kecskeméten Katona Bálint, ő a bajnokság után visszatért a Ferencvároshoz. Kulcsemberekről beszélünk, nyilván örülnénk, ha nálunk maradnának. Zeke Máriót is visszarendelte a Fehérvár, mi ezt tiszteletben tartottuk, ráadásul néhányan sérüléssel bajlódnak, így Nagy Krisztián, Vágó Levente és Tóth Barna is, ám ők szerencsére hamarosan visszatérhetnek. Az új futballistáknak még kell idő, amíg tökéletesen beilleszkednek, de biztos vagyok benne, hogy az idény kezdetére készen áll a csapat.

– Milyen adatokat mutatnak a különböző mérések? Rendre kiemeli, folyamatosan vizsgálják a futballistákat.
– Így van, ezzel természetesen nem hagytunk fel, bízunk az objektív felmérésekben, nemcsak a szemünkre, a számokra is hagyatkozunk. A felkészülés harmadik hetében járunk, látszik, kezdenek fáradni a srácok, ám ez így normális. Persze akik korábban is itt futballoztak, tudták, mi vár rájuk: kőkemény munka, amelyből nem adunk alább. A negyedik hét már amolyan bajnoki ritmusban zajlik, nem arra kell gondolni, hogy lazábbak az edzések, azok ugyanolyan intenzitással zajlanak, csak nem heti nyolc-kilenc, hanem öt-hat tréning szerepel a programban, plusz a mérkőzés, illetve mérkőzések: ebből következik majd a frissesség. A lényeg, hogy a terveknek megfelelően, jó úton haladunk.

– Ezt látta a szerdai, NK Aluminij elleni felkészülési mérkőzésen is?
– Az, hogy a hajrában sikerült kiharcolnunk a győzelmet, s kettő-egyre nyertünk, fontos adalék. Mondják, a sikernél nincs jobb csapatépítő, még ha edzőmeccsről is beszélünk, de nem ez a lényeg. Szlovéniában kiváló pályákon készülhetünk, ezért is jöttünk, no meg azért, hogy olyan erős csapat ellen mérkőzhessünk, mint a szlovén élvonalba idén feljutó Aluminij. Kétszer hatvanperces meccset játszottunk, így mindenki megkapta a kellő terhelést. Rengeteg párharc jellemezte a mérkőzést, hátrányból sikerült nyernünk úgy, hogy számos lehetőséget elpuskáztunk és tizenegyest is rontottunk. Jobban kell koncentrálnunk az ellenfél kapuja előtt.

– Kiváltképp úgy, hogy közeleg a nemzetközi kuparajt: három hét múlva fogadják a Riga FC és a Víkingur Reykjavík párharc győztesét.
– Nyilván már foglalkozunk velük is. Lehet, van, aki csak legyint ezen csapatokra, ám a Riga keretének piaci értéke kétszer annyit ér, mint a miénk, tizenhárommillió euró. Náluk játszik például Milos Jojics, aki korábban megfordult a Dortmundban és a Kölnben is – és azért azt se feledjük, mi tavalyelőtt jutottunk fel az NB II-be… Persze a futballban minden megtörténhet, s lehet, az esélytelenebb izlandi csapat jut tovább, úgyhogy mindkét ellenfélből készülünk, ez így tisztességes. A párharc első meccsét jövő héten rendezik, utána már mi is okosabbak leszünk. A nemzetközi tapasztalatunk csekély, az én nevem mellett például két Európa-liga-mérkőzés áll, még kétezertizenegyben a Kecskemét pályaedzője voltam, amikor összecsaptunk a kazah Aktobéval, sajnos kiestünk. A keretben is csupán néhány játékos kóstolhatott bele eddig a nemzetközi mérkőzések hangulatába. Fel kell kötnünk a gatyánkat, de hogy nem adjuk könnyen a bőrünket, az is biztos.

– Az első, Ferencváros elleni NB I-es bajnokit elhalasztották – jó döntés született?
– Egyértelmű, hiszen július utolsó hetében futballozunk a nemzetközi kupában, a Ferencváros pedig a Bajnokok Ligája-selejtezőben, ha túljut a feröeri Klaksvíkon. A Ferencváros és a KTE között kitűnő a kapcsolat, így nem is lehetett kérdés, hogy szeptemberre toljuk el az egymás elleni mérkőzésünket. Így az első bajnokinkat augusztus hetedikén, hétfőn játsszuk le a Kisvárda ellen odahaza, ez az időpont tökéletes nekünk.

– Ha egy év múlva beszélünk, milyen eredménnyel lenne elégedett?
– Még nehéz jóslatokba bocsátkozni, hiszen ahogyan mondtam, a keret nincs kész, és kell néhány meccs, hogy lássam, mire lehetünk képesek. Az mindenképpen pozitívum, hogy egyéves élvonalbeli tapasztalatot gyűjtöttünk, így magabiztosabbá váltunk. Több játékosunk, így például Szalai Gábor, sokat fejlődött, őt meghívták a válogatott keretbe, ám említhetném Nagy Krisztián, Szuhodovszki Soma vagy Banó-Szabó Bence ugrásszerű előrelépését is. Stabil együttest akarok látni, de a célt nehéz megfogalmazni. A Ferencváros valószínűleg újra a mezőny fölé nő, viszont a többi tizenegy együttes hasonló képességű. Ha bekerülsz egy negatív spirálba, könnyen a kiesés elleni csatában találod magad, ám mi ennek épp az ellenkezőjét próbáljuk újra átélni.