MLSZ: Keressük a lehetőségét, hogyan lehet javítni a bajnokságon – Csányi

– Amikor tavaly újraválasztották a Magyar Labdarúgó-szövetség elnökévé, megköszönte a bizalmat, de feltette magának a kérdést: ez most megtiszteltetés, vagy kiszúrás? Azóta megkapta a választ?
– Akkor azért is fogalmaztam így, mert tisztában voltam azzal, hogy a vírushelyzet miatt nehéz évnek nézünk elébe, és ma már mondhatom, hogy nem tévedtem, valóban az volt – árulta el a Nemzeti Sport egyik kérdésére a közgyűlést követő sajtótájékoztatón Csányi Sándor.

– Mi tart az elmúlt esztendő legnagyobb sikerének?
– Hogy be tudtuk fejezni az NB I-es bajnokságot. Nem egyszer fennállt annak a veszélye, hogy félbe kell szakítani a küzdelmet, végül végigment az idény – a megfelelő óvintézkedéseknek és a szigorú egészségügyi protokollnak is köszönhetően. Voltak, akik még nálam is jobban aggódtak, hoztunk olyan döntéseket, amelyekről ugyan reméltük, hogy jók, biztosak nem lehettünk benne. Az idő, hála az égnek, minket igazolt. Ami pedig a pályán elért eredményeket illeti, természetesen a Marco Rossi vezette válogatott, valamint a Ferencváros szereplése kívánkozik az élre. Korábban nem is éreztem hasonlót, mint az Izland elleni pótselejtezőn. Nézők hiányában nem volt annyira hangulatos a meccs, én azonban abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy a Puskás Arénában élhettem át annak a kilencven percnek minden izgalmát és örömét. Látják, ezért érdemes ilyen funkciót betölteni...

– A prezentációjában a létszámemelés érdemben nem is került szóba a férfi NB I kapcsán, a lebonyolítás esetleges megváltoztatása igen. Szükségesnek tartja a módosítást?
– A tizenkét csapatos rendszer, úgy tűnik, bevált, de mindig keressük annak a lehetőségét, hogyan lehet javítani a bajnokságon, hogyan lehet érdekesebbé tenni a nézőknek, hogyan lehet még sportszerűbb. Való igaz, nem teljesen igazságos, hogy ha az idény harminchárom fordulóból áll, akkor vannak olyan csapatok, amelyek többet játszanak otthon, mint néhány vetélytársuk. Ezért is vetődött fel, hogy két kör, vagyis huszonkét mérkőzés után felső-, illetve alsóházra bontanánk a mezőnyt, így oda-visszavágós alapon további tíz találkozó várna mindenkire a rájátszásban. Egyre több országban zajlik így a bajnokság, a következő időszakban igyekszünk felmérni a tapasztalatokat és kikérjük az UEFA véleményét is, a „végeredményt” pedig megosztjuk a klubokkal. Leszögezném, hogy semmit nem kívánunk ráerőltetni a csapatokra. Egyelőre én is bizonytalan vagyok némiképp ebben a témában, de úgy vélem, a változtatásnak lehet kedvező hatása. Kezdjünk el gondolkodni, alakuljon ki egy vita, aztán meglátjuk, mi lesz.

– Az viszont már biztos, hogy jön a VAR?
– Ha minden igaz, igen, biztosra azonban még nem vehetjük. Azért nem, mert miután beindult az oktatás, sokan megfertőződtek azok közül, akiknek szerepük lenne a bevezetésében, sajnos még ma is akad olyan személy, aki betegsége miatt nem vehet részt az előkészítő munkában. A lehetősége továbbra is megvan annak, hogy a következő idénytől működjön a videóbíró – ha nem is száz, de nyolcvan százalékra mondanám, hogy megvalósul.

– Az elmúlt évről már esett szó, de mit vár az előttünk állótól. Mi a legfontosabb tennivaló?
– Jelen pillanatban az a legfontosabb, hogy a válogatott megállja a helyét az Európa-bajnokságon. Nem lesz könnyű dolga Marco Rossinak, de higgyünk abban, hogy kitalál valami meglepetést, ami szép eredménnyel párosul. Jó lenne ugyebár a VAR-t is bevezetni, és a magam részéről bízom az újjáalakított utánpótlásrendszer hatékonyságában is. A tizenkét kiemelt akadémia alá összesen százhuszonegy Tehetség-, illetve Körzeti Központ került, a megnövekedett támogatásért cserében szigorú, az MLSZ által megfogalmazott szakmai követelményeknek kell megfelelniük. Nem csupán lózung, hogy ellenőrizzük majd ezeket a központokat – amelyik nem teljesít az elvárások szerint, kikerül a rendszerből. Az első év minden bizonnyal rendkívül nehéz lesz, ám meggyőződésem, hogy az irány helyes, az ezen a téren most induló munka lehet az egyik záloga a magyar futball jövőbeni sikereinek.

– Az A-válogatottról már többször esett szó. Mit gondol, van még feljebb?
– A világbajnokságra is jó lenne kijutni. A lengyelek elleni döntetlent nagyon sajnálom, azt a meccset megnyerhettük volna, és akkor kilenc ponttal várnánk az őszi folytatást. Abban ugyanakkor bízhatunk, hogy a csapatunk erős és versenyképes, már-már elérte azt, hogy az Európa-bajnoki részvétel kivívását természetesnek vehetjük.

– Ha már Eb-szereplés, az MLSZ részéről van elvárás a nemzeti együttes felé?
– Meg kell nyerni... Legalábbis így kell nekivágni. Egyértelműen a legnehezebb csoportba kerültünk, de ha a csapat becsülettel megállja a helyét Portugália, Franciaország és Németország ellen, az is elfogadható.