A NAGY VERETLENSÉGI SOROZAT ÉS REBROV CSÚCSA
Azzal, hogy a Ferencvárosaz utolsó fordulóban, a Mezőkövesd elleni hazai bajnokiján sem kapott ki (sőt, 1–0-ra győzött is), immár 54 bajnoki meccs óta veretlen pályaválasztóként az NB I-ben. A klubcsúcsot jelentő széria még 2017. április 29-én, éppen a Mezőkövesd legyőzésével kezdődött, azóta a Ferencváros 43 győzelem mellett 11 döntetlent játszott a bajnokságban hazai környezetben. A hatvanas évek végén felállított korábbi, 40 meccses ferencvárosi, bajnoki csúcsot az FTC október 19-én az Újpest FC 1–0-s legyőzésekor adta át a múltnak. Európában ennél hosszabb hazai sorozata az otthon szintén 2017 áprilisa, 57 bajnoki meccs óta veretlen angol Liverpoolnak, illetve az 56 mérkőzésnél tartó Crvena zvezdának van.(A 2019–2020-as kiírásban csak nemzetközi kupameccset veszített el a Groupama Arénában az FTC, a horvát Dinamo Zagreb 4–0-ra, a bolgár Ludogorec Razgrad 3–0-ra győzött az Üllői úti stadionban – a szerk.)
A Ferencváros 2010 óta az első csapat (a Debreceni VSC ismétlése óta), amely meg tudta védeni a bajnoki címét. Az FTC ezt megelőzően egymás után kétszer az 1994–1995-ös és az 1995–1996-os bajnokságban ünnepelhetett aranyérmet.
Szerhij Rebrov előtt külföldi edző kétszer egymás után az 1910-es évek végén tudott bajnokságot nyerni a magyar első osztályban. Abrit Jimmy Hogan a nela.hu adatai szerint 1916 és 1918 között sorozatban háromszor nyert bajnokságot az MTK-val – más források 1916 és 1921 között zsinórban öt bajnoki címet említenek Hogannél.
NB I-ES SOROZATOK, KIESŐK, BENNMARADÓK
A 11. helyen kiesett Debrecen megszakítás nélkül az 1993–1994-es kiírás óta volt tagja a magyar élvonalnak, ez volt sorozatban a 27. idénye. Az NB I történetében a vidéki csapatok közül csak a Győrnek (1960–2015), a Tatabányának (1956–1992) és a Videotonnak (1970–1999) volt hosszabb első osztályú tagsági szériája. A DVSC 39 ponttal esett ki, a 2015–2016-os idény óta szerepel 12 csapat az élvonalban, azóta ilyen magas pontszámmal még nem búcsúzott senki az első osztálytól (a legutóbbi öt 11. helyezett pontszáma: PAFC 31, MTK 37, Balmazújváros 36, MTK 34, DVSC 39).
A bennmaradást az utolsó fordulóban, a debreceni döntetlennel kiharcoló Paksi FC a 2006–2007-es idény óta szerepel az NB I-ben és még sohasem esett ki az első osztályból. Az élvonalbeli mezőnyben csak két csapat van, amely még nem élt át kiesést vagy kizárást, a másik a Kisvárda.
(Érdemes azt is megjegyezni, hogy a Nemzeti Bajnokság 1935-ös megalakítása óta csupán egy olyan klub van, amelynek labdarúgócsapata mindig az első osztályban szerepelt: az Újpest – a szerk.).
Győri ETO | 56 idény | 1960–2015 |
Tatabánya | 38 idény* | 1956–1992 |
Videoton | 30 idény | 1970–1999 |
Debreceni VSC | 27 idény | 1993–2020 |
Pécsi MFC | 20 idény | 1977–1997 |
Dorog | 19 idény* | 1949–1966 |
Zalaegerszegi TE | 18 idény | 1994–2012 |
*: a félbeszakadt 1956-os idényt is beszámítva |
A 9. helyen záró DVTK augusztusban megszakítás nélkül a 10. NB I-es idényét kezdheti meg, ilyenre korábban egyszer volt példa a klub történetében, 1974 és 1984 között, akkor a 10. idény végén kiesett a Diósgyőr.
A 14 ponttal búcsúzó Kaposvár a leggyengébb teljesítményt nyújtó kieső, amióta 12 csapattal rendezik az NB I küzdelmeit. A második legkevesebb pontot (24) gyűjtő kieső a Gyirmót volt. A 12. helyen kieső csapatok közül a Vasas gyűjtötte a legtöbb pontot, 34-et. A Kaposvár a legkevesebb pontja mellett a legtöbb gólt is kapta a 12. helyezettek közül: 80-at.
2017–2018 | Vasas | 33 | 9 | 7 | 17 | 38–61 | 34 |
2018–2019 | Haladás | 33 | 8 | 6 | 19 | 31–51 | 30 |
2015–2016 | Békéscsaba | 33 | 6 | 9 | 18 | 25–55 | 27 |
2016–2017 | Gyirmót | 33 | 5 | 9 | 19 | 21–51 | 24 |
2019–2020 | Kaposvár | 33 | 4 | 2 | 27 | 27–80 | 14 |
MEGYÉK, MEGYESZÉKHELYEK
A Debrecen és a Kaposvár kiesésével két megyeszékhely, illetve két megye (Hajdú-Bihar megye és Somogy megye) is búcsút intett az NB I-nek.
Ez azt is jelenti, hogy a 2020–2021-es idényben a 19 megyéből csak négy megyeszékhely (Budapest – a főváros és egyben Pest megye székhelye –, Miskolc, Székesfehérvár és Zalaegerszeg) és hat megye (Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna és Zala megye) képviselteti magát az élvonalban – ugyanannyi, mint a 2017–2018-as idényben. Miközben az NB II-ből két fővárosi csapat, az MTK és a Budafok jutott fel, így a 12-ből öt csapatot ad majd a főváros a következő évadban, erre is volt már példa az elmúlt öt évben, amióta 12 csapat szerepel az élvonalban, legutóbb a 2016–2017-es idényben.
Érdekesség, hogy 2015 óta, amióta ez a háromfordulós, 12 csapatos rendszer van, a mostani volt az egyetlen olyan idény, amelyben valamennyi fővárosi NB I-es csapat a tabella első felében végzett: 1. FTC, 5. Bp. Honvéd, 6. Újpest. A 2015–2016-os kiírásban a Honvéd a 8., a Vasas a 10. lett, míg a következő három idényben mindig volt egy fővárosi kieső: 2017-ben az MTK, 2018-ban a Vasas, majd 2019-ben ismét az MTK búcsúzott az élvonaltól.KERESZTTABELLA ÉS MUMUSOK
Az alábbi táblázatban azt mutatjuk meg, hogy a 12 NB I-es csapat hány pontot gyűjtött (vagy vesztett el) a riválisonként megszerezhető 9 pontból a 2019–2020-as idényben.
A legtöbb 9/9-et nem meglepő módon a bajnok Ferencváros produkálta. Az Újpest, a Kisvárda, a DVTK, a DVSC és a Kaposvár egyetlen pontot sem szerzett az FTC ellen. A legtöbb 0/9 toronymagasan az utolsó helyen végző Kaposvárhoz fűződik. A Rákóczi csak három együttes (PAFC, DVTK, DVSC) ellen tudott pontot vagy pontokat szerezni.
Ha pusztán a táblázatot nézzük, azaz nem vesszük figyelembe azt, hogyan álltak a tabellán adott meccs pillanatában a felek, akkor számos csapatnál találunk olyan riválist, amely rosszabb helyezést ért el, mégsem tudta egyszer sem legyőzni a bajnokság során. Ilyen mumusa volt a Ferencvárosnak a Puskás Akadémia (2 pont), a felcsútiaknak a Mezőkövesd és a ZTE (2, 1), a Kövesdnek a Paks (0), a Honvédnak a Kisvárda (0), a ZTE-nek a DVTK (1), a Diósgyőrnek a DVSC (0), a Debrecennek a Kaposvár (1).
Érdekesség még, hogy a bajnokság első négy helyén végző gárdák (FTC, Fehérvár, Puskás, Mezőkövesd) közül a székesfehérváriak és a kövesdiek szerezték a legtöbb pontot az egymás közti „minitabellán” (13-at), míg az aranyérmes FTC 12-t, a Puskás Akadémia 10-et gyűjtött.
FTC | Feh. | Pus. | Mez. | Hon. | Újp. | ZTE | Kis. | DVTK | Paks | DVSC | Kap. | |
FTC | – | 6 | 2 | 4 | 5 | 9 | 7 | 9 | 9 | 7 | 9 | 9 |
Fehérv. | 3 | – | 6 | 4 | 5 | 4 | 5 | 9 | 7 | 4 | 7 | 9 |
Puskás | 5 | 3 | – | 2 | 4 | 6 | 1 | 7 | 5 | 9 | 5 | 7 |
Mezők. | 4 | 4 | 5 | – | 3 | 5 | 4 | 7 | 3 | 0 | 6 | 9 |
Honv. | 2 | 2 | 4 | 6 | – | 4 | 6 | 0 | 3 | 4 | 4 | 9 |
Újpest | 0 | 4 | 3 | 2 | 4 | – | 4 | 3 | 3 | 5 | 6 | 9 |
ZTE | 1 | 2 | 7 | 4 | 3 | 4 | – | 5 | 1 | 4 | 3 | 9 |
Kisv. | 0 | 0 | 1 | 1 | 9 | 6 | 2 | – | 4 | 7 | 3 | 9 |
DVTK | 0 | 1 | 2 | 6 | 6 | 6 | 7 | 4 | – | 6 | 0 | 3 |
Paks | 1 | 4 | 0 | 9 | 4 | 2 | 4 | 1 | 3 | – | 4 | 9 |
DVSC | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 3 | 6 | 6 | 9 | 4 | – | 1 |
Kaposv. | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 6 | 0 | 7 | – |
GÓLKIRÁLYOK
1. Radó András (ZTE), 13 gól |
2. Könyves Norbert (Paksi FC), Davide Lanzafame (Bp. Honvéd), David Vanecek (Puskás Akadémia) 11 gól |
A teljes lista itt található! |
A ZTE FC támadója, Radó András 13 találattal szerezte meg a 2019–2020-as NB I-es labdarúgó-bajnokság gólkirályi címét. A hazai élvonal 1901 óta íródó élvonalában sosem volt ennyire alacsony a gólátlaga a góllövőlista éllovasának.
A magyar élvonalbeli labdarúgó-bajnokság első két gólkirályi címét Manno Miltiades szerezte meg, előbb 17, aztán 10 találattal. A mai napig az övé a legjobb gól/mérkőzés mutató – a 17 találat 6 mérkőzésen alighanem megdönthetetlen csúcs (2.833-as átlag).
Most az ellenkező végletet is láthatjuk: Radó András 13 gólt szerzett 33 meccsen (0.39-es átlag), s ez is elég volt a gólkirályi címhez. Korábban sosem volt 0.4 alatt a gólkirály gólátlaga, az eddigi legalacsonyabb átlagot az előző idényben regisztrálhattuk (Davide Lanzafame és Holender Filip nyerte a gólkirályi címet 16 találattal, kettejük közül a 33 mérkőzésen pályára lépő Holender átlaga volt rosszabb, 0.485).
EGY GENERÁCIÓ BÚCSÚJA
A 2019–2020-as idény végén több olyan játékos is bejelentette a visszavonulását, aki a 2000-es évek elején kezdte NB I-es pályafutását, így Juhász Roland, Huszti Szabolcs és Tőzsér Dániel is. A 38 éves ferencvárosi Leandro is búcsút intett a profi futballnak, de ő az FTC NB III-as csapatában még szerepelhet.
A brazil születésű, 16-szoros magyar válogatott játékos volt az utolsó olyan futballista, aki a most befejeződött idényben játszott az NB I-ben, és még a 2000-es évek előtt debütált a magyar első osztályban – 1999. szeptember 11-én, az MTK játékosaként, a Ferencváros ellen 1–0-ra elveszített találkozón mutatkozott be a magyar élvonalban, melytől 2020. június 27-én búcsúzott végleg, az FTC játékosaként a Mezőkövesd ellen 1–0-ra megnyert találkozóval.
1. Ferencvárosi TC | 33 | 23 | 7 | 3 | 58–24 | +34 | 76 |
2. Mol Fehérvár FC | 33 | 18 | 9 | 6 | 56–29 | +27 | 63 |
3. Puskás Akadémia FC | 33 | 14 | 12 | 7 | 52–41 | +11 | 54 |
4. Mezőkövesd Zsóry FC | 33 | 14 | 8 | 11 | 42–31 | +11 | 50 |
5. Budapest Honvéd | 33 | 12 | 8 | 13 | 36–44 | –8 | 44 |
6. Újpest FC | 33 | 12 | 7 | 14 | 45–45 | 0 | 43 |
7. Zalaegerszegi TE FC | 33 | 11 | 10 | 12 | 51–44 | +7 | 43 |
8. Kisvárda | 33 | 12 | 6 | 15 | 42–43 | –1 | 42 |
9. Diósgyőri VTK | 33 | 12 | 5 | 16 | 40–52 | –12 | 41 |
10. Paksi FC | 33 | 11 | 8 | 14 | 46–53 | –7 | 41 |
11. Debreceni VSC | 33 | 11 | 6 | 16 | 48–57 | –9 | 39 |
12. Kaposvári Rákóczi FC | 33 | 4 | 2 | 27 | 27–80 | –53 | 14 |