Csúcskategória – Gera Zoltán a Premier League sztárjai között

Kétezernégy nyara. Gera Zoltán elkötelezte magát.

Kétszer is: előbb Tímeát vette feleségül, aztán a West Bromwich Albion játékosa lett.

Június 19-én Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezető lelkésze adta össze az ifjú párt. A hivatalos esküvői fotókat délelőtt a vácrátóti botanikus kertben készítették el, majd 13 órakor került sor a polgári szertartásra. A fiatal pár 15 órától a Hit Park területén található Szent Pál Akadémia dísztermében rendezett szertartás keretében mondta ki egymásnak a boldogító igent. Az esküvőn 300 barát, hozzátartozó, rokon vett részt – Garami József, Lipcsei Péter és Leandro is a meghívottak között volt.

„Életem talán legboldogabb napja ez, amelyre már régóta vártam Tímeával együtt – mondta a Fradi honlapjának Gera Zoltán az esküvő után. – Két és fél évvel ezelőtt a Hit Gyülekezetében láttam meg egy istentiszteleten, ahol a kórusban énekelt. Majd' egy évig tartott, amíg egyáltalán szót váltottunk. Első látásra szerelmes lettem, azonnal megragadott a személyisége, az, hogy mennyire szívből, milyen odaadással énekel. Egy év elteltével találkoztunk először, amihez kellett Németh Sándor atyai gondviselése, támogatása, bátorítása. Akkortól kezdve egyre többet találkoztunk, és egy évvel ezelőtt el is jegyeztük egymást. Nekünk a házasság szent, ezért csak akkor döntöttünk a házasság mellett, amikor mindketten biztosak lettünk abban, hogy örökre össze kívánjuk kötni a sorsunkat. Boldog és büszke vagyok, hiszen nagyszerű feleségem van, és mindkettőnknek hatalmas boldogságot jelent, hogy szövetségünk Isten színe előtt köttethetett meg, és hiszünk abban, hogy Isten megáldja szövetségünket. Mindketten rendkívül fontosnak tartottuk, hogy a Biblia útmutatásai szerint lépjünk házasságra, így a mai napig nem éltünk együtt, de most, egyévnyi boldog jegyesség után Isten áldásával immár egy fedél alatt élünk majd. El szeretném mondani, hogy nekem egyfajta csoda az, hogy itt tarthatok, ilyen fiatalon ennyi mindent megkapok Istentől, és olyan életpályára léphettem, amely nem káros, és amely boldogságot jelent nekem és a környezetemnek. Fiatalkoromban más irányba indultam el, és azt, ahol most tartok, annak köszönhetem, hogy Jézus megváltoztatta az életemet."

Az ifjú férj júliusban még pályára lépett a Fradi első tétmeccsén, az FK Tirana ellen idegenben 3–2-re megnyert BL-selejtezőn 86 percet játszott (László Csaba vezetőedző Nógrádi Árpádot küldte be a helyére), és akkor még nem sejthette, hogy tíz év múlva játszik legközelebb zöld-fehérben... Az FTC a következő selejtezőkörben a prágai Sparta ellen harcolt a főtáblára kerülésért, a szurkolók pedig panaszkodtak: talán összejött volna a százmilliókat hozó bravúr, ha Zoli néhány héttel később költözik Birminghambe.

A Blackburn ellen a 87., az Aston Villa ellen a 63. percben csereként pályára lépő magyar légiós a Tottenhammel szembeni harmadik fordulóban már a kezdőcsapat tagja volt. Különös egybeesés: az FTC az Üllői úton elért 1–0 után augusztus 25-én, 20.45 órai kezdettel Csehországban játszott a BL-csoportkörért, és aznap hétközi fordulót rendeztek a Premier League-ben. Pontosan három perce tartott mindkét meccs, amikor a prágai stadionban elterjedt a hír: Zoli gólt szerzett!

A magyar szurkolók egymást ölelgették, a cseh drukkerek nem értették, mi zajlik a vendégtáborban – nem tudhatták, a magyarok kedvence gólt szerzett az angol bajnokságban! Végül 1–1 lett a 27 191 néző előtt lejátszott West Brom–Spurs bajnoki, a Fradi pedig hosszabbítás után 2–0-ra kikapott, és a zöldek – miközben örültek Gera sikerének – arról beszéltek, mi lett volna, ha Zoli még itt van...

De ott is szükség lett/volt rá. A West Bromwich Albion vezetőedzői posztján Gary Megsont október 27-én Frank Burrows, majd két meccs után november 9-én Bryan Robson váltotta. A nyolcvanas évek egyik, ha nem a legjobb angol labdarúgója, aki 1975 és 1981 között csaknem kétszáz bajnokin volt a WBA irányítója mielőtt 1981-től 1994-ig 345 meccsen szerepelt volna a Manchester Unitedben, el volt ragadtatva Gera játékától. A 90-szeres angol válogatott Robson így lelkendezett Geráról szólva: „Zoli csúcskategória, jobbal, ballal remekül lő, kitűnően fejel, remek becsúszásai vannak, sokkal több ilyen képességű játékos kellene a csapatba..."

És amilyen gyorsan megkedvelte az edzője, olyan gyorsan befogadták a csapattársai. Gera tudta, ahhoz, hogy el tudja fogadtatni magát a teljesen új világban, nem elég jó helyre passzolnia, meg is kell szólalnia az öltözőben, ezért már 2004 tavaszán nyelviskolába járt. De amíg nem tanult meg jól angolul, a humorára támaszkodott: az Arsenaltól érkező Nwankwo Kanut csak Misternek szólította, amit szép lassan átvett az egész WBA-öltöző. Amely dőlt a röhögéstől, amikor a világ legnagyobb bicepszű labdarúgója, a középhátvéd Darren Moore – akinek erőemelőkére emlékeztető felkarja újságcikkek gyakori témája volt – egy szál törülközőben kilépett a zuhany alól, s Gera a feszülő bicepszeket az ujjával megnyomkodva csak finnyásan fintorgott. A társai is látták: nem csak rendkívüli tehetséggel, kedves, vicces, maga körül mindig jókedvet teremtő sráccal gazdagodott a West Brom.

A klub szurkolói is megszerették – hogy miért, azt elég a városi rivális Birmingham City elleni jelenettel magyarázni. A második félidő elején a jobb szélen egy reménytelenül hosszúnak tűnő labda után sprintelt a magyar játékos, a többiek nem is követték, biztosra vették, a labda elhagyja a játékteret. Gera nem adta fel, teljes sebességgel futott, majd előreugorva éppen az alapvonalon lépett rá a labdára, de a lendülettől csaknem a nézőtérig csúszott, a reklámtábla állította meg. Felpattant, megfordult, majd az odaérkező védő lábára pattintotta a labdát: szöglet – a közönség talpra ugrott, micsoda megoldás! A szögletből pedig Neil Clement befejelte azt a gólt, amellyel a WBA, amelynek márciusra már minden pontra szüksége volt, megnyerte a rangadót. Gera nem lőtt gólt, nem adott gólpasszt, mégis őt ünnepelte mindenki. Az angolok elismerték a megalkuvás nélküli küzdeni tudást, a sikert az akarat diadalának tekintették.

És a West Brom ilyen erényeket csillogtatva is csak épphogy elkerülte a kiesést.

A 37. forduló után így festett az angol bajnoki tabella vége: Norwich 33 pont, Southampton 32, Crystal Palace 32, West Brom 31 – és e négyből került ki a három kieső.

A helyzet reménytelennek tűnt.

Ám a Norwich simán kikapott a Fulhamtől (6–0), a Southampton ugyan vezetett a Manchester United ellen, mégis vereséget szenvedett (1–2), de a WBA hiába állt 2–0-ra a Portsmouth ellen, az még nem lett volna elég, mert a Crystal Palace 2–1-es előnyben volt a Charlton otthonában – de csak a 82. percig. Akkor Király Gábor nem tudta kivédeni Jonathan Fortune lövését, 2–2, a 34 pontos, aznap délután mindössze hatodik bajnokiját megnyerő West Brom mindhárom riválisát megelőzve bent maradt. A szurkolók a pályára tódulva ünnepelték a csodaszámba menő eredményt, másnaptól a klub shopjában mindenféle terméket, pólót, bögrét, tollat, ágyneműhuzatot lehetett vásárolni „Great Escape", vagyis a „Nagy menekülés" felirattal.

Első angliai szezonjában Gera Zoltán hat gólt szerzett, a Spurs ellen Londonban is betalált, a Boltonnak lőtt még kettőt, otthon és idegenben, és eredményes volt a Chelsea (2004 októbere után csaknem tíz évvel, 2014 augusztusában is betalált a kékek ellen a Groupama Aréna megnyitóján, akkor is Petr Cech kapujába), valamint az Everton ellen.

Góljai nélkül hét ponttal gyűjtött volna kevesebbet a West Brom. Zolinál több gólt csak a csatár Robert Earn­shaw szerzett (tizenegyet) a csapatból, és teljesítménye nemcsak a magyar futballkedvelőknek és a West Brom szurkolóinak tetszett.

Az angol szakírók így állították össze a Premier League 2004–2005-ös álomcsapatát: Cech – Hibbert, Carragher, Terry, Heinze – Gera, Cahill, Lampard, Robben – Henry, Rooney.

Nem rossz névsor.

Sorozatunk negyedik része augusztus 11-én jelenik meg.