Először induljunk el a Nemzeti Sport Online Facebook-oldalára is kiposztolt kérdésünktől, vagyis hogy melyik volt eddig a legkisebb lélekszámú település 1910 óta (akkor játszották az első döntőt, de azóta nem minden évben írták ki a sorozatot), amely döntős csapatot adott.

Nos, a beérkezett tippek közül nem jár messze az igazságtól Siófok, amely 1984-ben meg is nyerte a sorozatot, valamint a legkevesebb lakosú döntősök közé tartozik Komló is (amely 1970-ben az Újpest, 1974-ben a Ferencváros ellen veszített a fináléban). De míg említettek húszezernél nagyobb lélekszámú városok, addig az 1952-ben döntős, ott a Bp. Bástyától 3:2-es vereséget szenvedő (a fináléban mások mellett Buzánszky Jenővel felálló) Dorog jelenleg valamivel kevesebb mint 12 ezer főt számlál, míg az 1950-es években kilenc-tízezer között mozgott a lakosainak száma.

Mindez azt is jelenti, hogy ha idén a Balmazújváros, Puskás Akadémia párosból kerül ki a Magyar Kupa győztese, akkor új rekord születik, a Dorogot leszámítva ugyanis még csak a fináléba sem került be korábban 20 ezernél kevesebb lakosú település csapata (ha az azóta Budapesttel egyesülő Soroksárt nem számoljuk ide). A felcsúti PAFC pedig már a döntőbe jutva is csúcsot döntene, a legkisebb lélekszámú finalistává válna. Az 1800 lakosú település esetében ez persze nem meglepő, hiszen az NB I történetében is a legkisebb településnek számít.

Ellenben a Balmazújváros döntőbe jutása amiatt is kuriózumnak számítana – túl azon, hogy az első NB I-es idénye rögtön az első kupafináléval is társulna –, hogy eddig csak három tiszántúli város (Szegedet és Szolnokot nem számolva) csapata verekedte el magát a Magyar Kupa végküzdelméig. A Puskás Akadémia elleni szerdai eldöntőre készülő Debreceni VSC nyolcszor játszott döntőt (ebből hatot meg is nyert, legutóbb 2013-ben), a szintén debreceni Bocskai egyszer (és győzött is 1930-ban a szegedi Bástya ellen), ahogy a Kolozsvári AC (1944-ben vereség a Fraditól) és a Békéscsaba (1988-ban győzelem a Honvéd ellen) is. Balmazújváros lehetne a negyedik...

Persze a Balmaz vagy a PAFC leendő rekordjaihoz azért a két elődöntős ellenfélnek, az Újpestnek és a DVSC-nek is lesz néhány szava. Hogy mást ne mondjunk, Nebojsa Vignjevics ebben a szezonban irányítja ötödször az Újpestet a Magyar Kupában, az ötből négyszer négy közé jutott a gárdával (csak tavaly nem), és a korábbi három alkalomból kétszer a döntőbe is bekerültek a lilák, sőt2014-ben a DVTK ellen ők győztek! A korábban az Újpestben is futballozó Horváth Ferenc által irányított Balmazújvárosnak az Újpest lesz az első élvonalbeli riválisa ebben az MK-idényben.

A PAFC ellen készülő DVSC-nél pedig az a Herczeg András ül a kispadon, aki 2008-ban és 2010-ben már nyert Magyar Kupát a csapattal. Ráadásul az eddigi 12 elődöntős párharcából csak négyben maradt alul a Loki. A felcsútiakat irányító Pintér Attilának sem rossz a kupamúltja: edzőként a Ferencvárossal (2004-ben) és a Sopronnal (2005-ben) egyaránt megnyerte a sorozatot, míg a Győrrel (2013-ban éppen a DVSC-vel szemben) és a Vasassal (2006) a döntőben maradt alul, míg játékosként a Ferencváros színeiben, 1991-ben emelhette magasba a trófeát (1989-ben ezüstérmes volt).

Az Újpest–Balmazújváros elődöntő első meccsét kedden, a PAFC–DVSC párharc első felvonását szerdán rendezik meg.

MAGYAR KUPA
ELŐDÖNTŐ, ELSŐ MÉRKŐZÉSEK
ÁPRILIS 17.
19.00: Újpest–Balmazújváros (Tv: M4 Sport)
ÁPRILIS 18.
20.15: Puskás Akadémia–DVSC (Tv: M4 Sport)
VISSZAVÁGÓK
MÁJUS 8.
20.00: DVSC–Puskás Akadémia (Tv: M4 Sport)
MÁJUS 9.
20.00: Balmazújváros–Újpest (Tv: M4 Sport)