Titkok? Ugyan már! – interjú Michael Oenninggel

– Csak a három pontról dönt a Ferencváros elleni rangadó, vagy lehet még álmodni a bajnoki címről?
– A bajnoki elsőséggel kapcsolatos elvárásokat sosem mi generáltuk, a szezon kezdte előtt senki nem beszélt az első helyről – mondta Michael Oenning, a Vasas vezetőedzője. – Maradjunk annyiban, hogy az aranyérem továbbra sem elvárás, de nincs még vége a bajnokságnak, várjuk meg, hogy alakul a hátralévő hét forduló. Szombaton a Fradi elleni rangadó következik, s roppant nehéz meccsre számítok. Thomas Doll sokszor látott minket a szezonban, alaposan ismeri a Vasast, biztos vagyok benne, hogy apróságok döntenek majd a három pontról.

– A télen látott olyan jeleket, amelyek előrevetítették, hogy tavasszal visszaesik majd a Vasas teljesítménye?
– Benne volt a pakliban. Ősszel sokáig vezettük a tabellát, ami egyfelől önbizalmat adott, másfelől terhet rakott a játékosokra. Az eredménykényszer része a futballnak, ezzel nincs semmi gond, ám a csapatban rengeteg fiatal szerepel, aki korábban sosem élt át hasonló helyzetet. Meg kellett tanulniuk, mit jelent esélyesként pályára lépni, milyen nyomás alatt futballozni, de biztos vagyok benne, hogy a tavaszi vereségek is kellettek ahhoz, hogy a jövőben stabilabbak legyünk. Ám ne feledjük, egy gólnál nagyobb különbséggel egyszer sem kaptunk ki, nem fordult elő, hogy lefutballoztak minket.

– Csakhogy a szerzett pontok csökkenő száma mellett úgy tűnt, a csapat játéka sem közelíti meg a korábban látottakat. Talán csak a Videoton ellen futballoztak úgy, mint ősszel.
– Nem őszi és tavaszi szezonban gondolkodom, hanem bajnoki évadban, éppen ezért nem érdemes egy-egy meccset kiragadni, mindig a folyamatot kell nézni. Szerencsére nagyon sok tehetség futballozik nálunk, ha sikerül őket együtt tartani, a következő években nagyon sok örömet szerezhetnek a drukkereknek, de az életkoruk miatt el kell fogadnunk, hogy most még lefelé és felfelé egyaránt nagyok a kilengések a teljesítményükben.

– Nem lehet, hogy az ellenfelek kiismerték a Vasas játékát?
– Ezt így önmagában elég felületes magyarázatnak érezném. A mai videoelemző-rendszereknek köszönhetően nincsenek nagy titkok, a játékosok képességei sem változnak egyik napról a másikra. Ne feledjük, hogy a meccs előtti taktika és az alapfelállás csak minta, ami akár tíz-húsz-harminc percen belül változhat. A legfontosabb, hogy az egy az egy elleni párharcokat ki nyeri meg nagyobb százalékkal. Egyébként, ha valóban kiismertek volna minket, egyszer sem játszottunk volna jól tavasszal.

– A gyengébb eredmények miatt kapott kritikákat mennyire vette a lelkére?
– Ha a kritikus mondatoknak van szakmai alapja, ha érdemes rajtuk elgondolkozni, természetesen átgondolom őket. Egyébként nem foglalkozom velük, nem kezdek szócsatákba, úgyis csak a pályán lehet válaszolni. A Debrecen elleni vereség után kaptunk hideget-meleget, aztán bejutottunk a Magyar Kupa elődöntőjébe, és idegenben, emberhátrányban győztük le a Videotont. Sokan elfelejtik, hogy hosszú távon gondolkodunk, és az építkezésnek még csak az első évében járunk. Tartunk, ahol tartunk, de a napi munkánál és a hétvégi meccsnél talán fontosabb, hogy tudd, mit akarsz látni a csapatodtól két-három-öt év távlatában. Mi is ennek szellemében dolgozunk.

– Más lett volna a szezon, ha nem kell albérletbe menniük, vagy ha nincs annyi sérülés tavasszal?
– Mindkettő hátrány, de egyik sem lehet kifogás. Olyan tényezőkről beszélünk, amelyekre fel kellett készülnünk, erre nem foghatjuk a gyengébb eredményeket. Így kell megoldanunk a feladatot, és bár péntek este még nem tudtam, pontosan kikre számíthatok a Ferencváros ellen, bízom benne, hogy a pályára lépő játékosok megoldják a feladatot.