Kubatov a Magyar Demokratának adott hosszabb interjút, amelynek elején elmondta, hogyan lett Fradi-drukker, valamint elárulta azt is, hogy az édesanyja az Újpestnek szurkolt. Az FTC elnöke kezdetben a kemény mag tagja volt, aztán amikor családot alapított, a barátaival már inkább nyugodtabb környezetben, a sajtóteraszon üldögélt.
„Magam sem gondoltam rá, hogy klubvezető leszek, az élet hozta így – mondta Kubatov. – Bár sokan azt mondják, engem biztos fentről tettek oda, a valóság ezzel szemben egészen más. Az évek során, amennyire szurkolóként ráláttam a klub működésére, egyre több dolog mérhetetlenül zavart. Sok százezer szurkolóhoz hasonlóan úgy véltem: ha a futballisták 1995-ös BL-szereplésekor kapott több mint félmilliárd forintot jól forgatták volna vissza, még erősebb csapatot lehetett volna építeni, ami sorra nyeri a bajnokságokat.”
„Nagyon örülök annak, hogy az évek során a Fideszen és a Fradin belül is sikerült meghonosítani a pozitív gondolkodást. Ki nem állhatom azokat a mondatokat, amik úgy kezdődnek, hogy »az a baj«. Egy politikus, egy felelős sportvezető, egy profi sportoló nem mondhat ilyet. Ha látja a problémát, akkor keresse meg a legjobb megoldást és csinálja. A pártban és a Ferencvárosnál is büntetést kellett fizetni az ilyen és hasonló mondatokért, ma már senkitől sem hallok ilyesmit. Negatív hozzáállással ugyanis semmire sem jutunk, ami előrevisz, az alkotó, pozitív légkör, a siker utáni vágyakozás. Az, hogy hiszek magamban, nagy gonddal kiválasztott munkatársaimban, abban, hogy közösen megtaláljuk a helyes utat, és végig is tudunk menni rajta.” |
Kubatovot zavarta, hogy a Ferencváros hármas jelszavából, amely az „Erkölcs, Erő, Egyetértés", lassan semmi sem marad, ezért amikor 2010-ben kézilabdás vonalról megkeresték a barátai, hogy legyek az elnökség tagja, azonnal igent mondott.
„Tudtam, hogy az előző húsz-huszonöt évben nem volt Fradi-elnök, akinek a neve a „takarodj" szó kíséretében ne hangzott volna el a lelátón, úgyhogy meg kellett barátkoznom a gondolattal: akármennyire is jót csinálok, néhányan nem fognak szeretni. Először nekem is le kellett számolnom tehát a hiúságommal, aztán megbeszélnem a dolgot a családommal, végül egyezséget kellett kötnöm a klub bajnokaival, a szakosztályok vezetőivel.”
Az FTC elnöke bővebben beszélt a szakosztályok helyzetéről, véleménye szerint már egyáltalán nem balkáni a helyzet, de bőven vannak olyan területek, ahol még lehet fejlődni. Kubatov értékelte az FTC labdarúgócsapatának korai búcsúját a Bajnokok Ligájából, úgy véli, elsősorban mentálisan voltak gyengék a játékosok.
„Van egy terület még előttünk, amit egyelőre nem mérünk a megfelelő módon: a psziché. Figyeljük a játékosok fizikai állapotát, állóképességét, futómennyiségét, tudjuk elemezni a saját és az ellenfelek taktikáját és még sorolhatnám, és bár most már megvannak az eszközeink a pszichológiai-mentális tesztekhez is, erre nem fordítottunk kellő figyelmet.”
„A jövőben nemcsak a szerződtetni kívánt játékos technikai képességeire kell odafigyelnünk, hanem arra is, fejben bírja-e azt a terhet, amit az jelent, hogy a Ferencvárosban futballozik. Nálunk van itthon a legnagyobb közönség, amely nem elégszik meg a középszerűséggel, sikereket, szép és domináns futballt akar látni. És ha nem kapja meg, akkor hirtelen rendkívül kritikus lesz.”
„A legborzasztóbb, hogy újabb egy évet kell várni. Miközben már most is megvolt a tervünk arra, hogy amennyiben továbblépünk, milyen rutinos játékosokat igazolunk, milyen fiatal magyar tehetségeket szerződtetünk, akiket aztán tovább építünk, és hogyan forgatjuk vissza a bevételeinket a csapat folyamatos fejlesztésére, erősítésére. De ezeket az elképzeléseket most nagyrészt félretolhattuk, s egyelőre arra kell koncentrálnunk, hogy megvédjük a bajnoki címünket, például az átigazolási hajrában nagyon megerősödő Videotonnal szemben.”
Kubatov az interjú végén elárulta azt is, sem a Fidesz alelnöki, sem a Ferencváros elnöki pozíciójához nem ragaszkodik.
„Egyik pozícióhoz sem ragaszkodom görcsösen. Azt szokták mondani, azért vagyunk a világon, hogy nyomot hagyjunk benne. Ne vegyék szerénytelenségnek, de úgy érzem, sikerült politikusként és sportvezetőként is. Kormányzásunk eredményeire éppúgy büszke leszek nagypapa koromban, mint a Fradi új stadionjára vagy a Fidesz most megújuló, gyönyörű székházára. Szerencsére a családom mindenben támogat. Mindaddig, amíg számítanak rám, szeretném folytatni a megkezdett munkát, hisz még közel sem értük el a célt.”