Ilyen átigazolási időszakra 16 éve nem volt példa!

38 és 3.16 – ÁTIGAZOLÁSOK SZÁMA

Az NB I-es csapatok ezen a télen 38 új futballistát szerződtettek. Ez csapatonként 3.16 új szerzeményt jelent. Ez a szám az elmúlt három átigazolási időszak legalacsonyabb adata. 2015 telén 81 játékos megszerzését jelentették be, ez 16 klub mellett 5-ös átlagot eredményezett. Két éve, 2014 telén a 3.875-ös csapatonkénti átlaggal közelebb állt az NB I a mostanihoz, de az is magasabb volt (a teljes átigazolási szám akkor 62 volt).

19 és 27 százalék – LÉGIÓSOK

A 38 új szerzeményből 19 külföldi. Közülük 17-en most télen érkeztek az NB I-be, miközben csak tíz légiós távozott a magyar élvonalból, vagyis a tavaly nyári állapotokhoz képest nőtt a számuk, 76-ról 83-ra. Nyáron az NB I-es játékosok 23.5 százalékát tették ki, most 27 százalékot. A növekedéshez a télen leginkább a Puskás Akadémia járult hozzá azzal, hogy három új külföldit hozott a magyar élvonalba, miközben egy légiós sem távozott Felcsútról (a Békéscsaba is szerződtetett három légióst, de az Előrétől négyen távoztak is külföldre).

Tehát, légiósszabály ide, saját fiatalok előterébe helyezése oda, a nyári drasztikus csökkenés után – 2014 és 2015 nyara között 6.3 százalékkal csökkent a légiósok aránya az NB I-ben – ismét növekedés tapasztalható a külföldi futballisták számában. Igaz, a 27 százalékos arány még mindig 3 százalékkal kevesebb, mint a 2014-es nyári adat, amikor az NB I-ben futballozók 30 százaléka volt külföldi.

0 – HONNAN JÖNNEK?

A kis növekedés azonban pozitív folyamat is lehet, ha az érkezők jobb minőséget képviselnek, mint a távozók. Most azt még nem lehet megmondani, hogy melyik légiós jelent majd erősítést, viszont érdemes megnézni, honnan érkeznek, milyen származásúak az új szerzemények, mert ez összefüggésbe hozható a piaci értékükkel.

Az elmúlt években általában az olcsó szerb légiósok érkeztek hozzánk a legnagyobb számban, egy évvel ezelőtt például hatan. Ennek tudatában már-már hihetetlen, hogy most télen egyetlen szerb sem jött az NB I-be, ahogy horvát sem. Visszanéztük a téli átigazolási időszakok statisztikáit, és kiderült, az elmúlt húsz évben, vagyis 1996 óta egyszer fordult elő, 2000-ben, hogy nem érkezett szerb játékos a magyar élvonalba.

Igaz, így is a délszláv érkezők száma a legmagasabb (öt), közülük ketten montenegróiak, ketten macedónok. Viszont 2015 teléhez képest 12-vel kevesebb délszláv érkezett, ez a legnagyobb változás az egy évvel ezelőtti számokhoz képest. A délszlávok után a nyugat-európaiak jöttek a legtöbben – igaz, ez is csak három játékost jelent, de hosszú távon növelhetné az NB I értékét, jó esetben a színvonalát is, ha a nyugat-európai légiósok aránya nőne, a délszlávoké pedig csökkenne.

5 és 2 – LÉGIÓSNAK ÁLLTAK

Ezen a télen öt magyar játékos igazolt külföldi, élvonalbeli bajnokságba: Balogh Norbert (DVSC-Teva-tól US Palermo – Olaszország), Gosztonyi András (Haladástól Slask Wroclaw – Lengyelország), Sallói Dániel (Újpesttől Sporting Kansas City – Egyesült Államok), Kleinheisler László (Videotontól Werder Bremen – Németország), Gyurcsó Ádám (Videotontól Pogon Szczecin – Lengyelország).

Ez a szám hárommal nagyobb, mint tavaly nyáron, és csak eggyel kisebb, mint a teljes 2014–2015-ös szezonban. A Transfermarkt adatai alapján az öt játékosból kettőért fizettek átigazolási díjat, összesen 2 millió 450 ezer eurót. Méghozzá két topligába szerződő játékosért, az olasz Palermo Balogh Norbertért, a német Werder Bremen Kleinheisler Lászlóért.

Az NB I-ből topligába ezt megelőzően magyar játékos 2013 nyarán szerződött, a Debrecentől Varga József kölcsönbe ment az akkor első osztályú német Fürthhöz. Azt megelőzően pedig 2011 nyarán Simon Ádám igazolt a Haladástól a Palermóba. Azóta már mindketten visszatértek az NB I-be. Vargának hat meccs jutott a Bundesligában, Simon viszont nem tudott bemutatkozni a Serie A-ban, a Bari kölcsönjátékosaként az olasz másodosztáyban játszott két meccset. Ez azt is jelenti, hogy 2011 nyara óta, vagyis az elmúlt négy és fél évben összesen igazolt annyi magyar az NB I-ből topligába, mint most télen.

A jelenlegihez mérhető „kivándorlást” a 2010–2011-es szezonban jegyezhettünk fel. Akkor a nyári átigazolási időszakban Pintér Ádám az MTK-tól a spanyol első osztályú Zaragozához ment, Rudolf Gergely a DVSC-től az olasz élvonalbeli Genoához, télen pedig Laczkó Zsolt ugyancsak a DVSC-től az olasz első osztályú Sampdoriához.

Abban az évadban szerződött Újpestről a norvég Brannhoz Korcsmár Zsolt, Megyeri Balázs pedig a Fraditól a görög Olympiakoszhoz. A Pintér, Laczkó, Korcsmár, Megyeri négyesért (Rudolf a szerződése lejártával ingyen távozott) papíron 2 millió 630 ezer eurót fizettek a meglévő adatok alapján (azért csak papíron, mert a Zaragoza máig nem fizette ki Pintér Ádám vételárát), ráadásul abban az idényben további 1.6 millió eurót fizettek külföldi csapatok a Tarmo Kink (Győrből Middlesbrough, 1 millió euróért), Artjoms Rudnevs (ZTE-től Lech Poznań 600 ezer euróért) párosért. Az NB I-re irányuló nagyobb külföldi figyelem ebben az időben alighanem összefüggött azzal, hogy a DVSC-Teva 2009 őszén a BL-, 2010-ben pedig az El-csoportkörébe jutott. Most, illetve nyáron a válogatott Eb-szereplése adhat hasonló lökést.

2011 – ÚJRA ELADTAK

Kleinheisler eladásával a Videoton is megtört egy „szériát”. A kétszeres bajnok fehérvári klub 2011 júliusa után adott el ismét külföldre magyar játékost, akkor Lázár Pált a török Samsunspornak. Rajta kívül az elmúlt években csak kölcsönadásokból kapott pénzt magyar futballistáért a Vidi, így Lencse Lászlóért (az izraeli Kirjat Smonától és a görög Aszterasz Tripolisztól), Sándor Györgyért (a szaúdi al-Ittihadtól) és Elek Ákosért (a török Eskesehirsportól). Miközben az elmúlt fél évben a Videoton két legértékesebb játékosa, Nikolics Nemanja (Legia Warszawa) és Gyurcsó Ádám (Pogon Szczecin) is ingyen igazolt Lengyelországba a fehérvári szerződése lejártával.

Mint fent jeleztük, a Vidihez hasonlóan a Baloghot elengedő Debrecen is 2011 után adott el ismét magyar játékost külföldre. Márpedig ha az elmúlt hét NB I-es szezonból hatot megnyerő, vagyis az elmúlt évek legmeghatározóbb két klubja nem ad el hazai játékosokat külföldre, erősebb bajnokságba, akkor mit remélhetünk a többi csapattól?

Bízzunk benne, hogy a mostani, téli időszak nemcsak egyszeri fellángolás, hanem egy folyamat kezdete, aminek következtében egyre több magyar futballista próbálhatja majd ki magát nívósabb ligában.

A 2015–2016-OS SZEZON TÉLI ÁTIGAZOLÁSAIT CSAPATONKÉNTI BONTÁSBAN ITT TEKINTHETI MEG!