Fogadási csalás: K. Zoltán reméli, nem a családja tönkretétele a cél

A mai tárgyalási nap azzal kezdődött, hogy K. Zoltán újra felolvasta a tegnapi vallomásának egyes részleteit, ismét elmondta, hogy nem érzi bűnösnek magát, nem követte el a bűncselekményt, majd felsorolta, hogy a további gyanúsítottakkal milyen kapcsolatban állt. Akiket ismer, azokat a futball kapcsán, de hozzátette, hogy nem mindegyik gyanúsítottat ismeri.

A nemzetközi szálban K. Zoltán mellett T. Peng, B. István, Cs. János, M. János, L. Mátyás, S. László, S. Krisztián, D. Márk, H. Gergő, G. Krisztián és R. Zsuzsa szerepelt a vádlottak között.

Ezt követően a bíró felolvasta, mit mondott K. Zoltán a nyomozás során. Vallomást nem tett, de bűnösségét végig tagadta.

Az egyik, még 2012-ben tett, jegyzőkönyvbe vett vallomásában arról beszélt, hogy véleménye szerint minden feltétel adva van ahhoz, hogy szabadlábon védekezhessen, kitért a családjára is.

„Húsz éven keresztül hivatásszerűen sportoltam. Szüleimmel és családommal jó a kapcsolatom, ebből a környezetből lettem kiszakítva 17 hónappal ezelőtt. Kisfiam naponta vár haza, kisfiam és feleségem pszichológus segítségével tudják átvészelni ezt az állapotot. Félek, hogy kisfiamban maradandó lelki sérülést okoz, ha ez az állapot nem változik. Bízom benne, hogy a bíróságnak nem a családom tönkretétele a célja. Ez nemzetközi ügy, de sehol Európában ilyen hosszú időt nem töltött senki sem előzetes letartóztatásban. A 42 gyanúsított közül én és L. Mátyás vagyunk előzetes letartóztatásban, pedig a szökés, elrejtőzés, bizonyítékok eltüntetésének veszélye nem áll fenn, és nem áll rendelkezésére a hatóságoknak olyan bizonyíték, ami alapján fennállna a bűnismétlés veszélye, hogy az indítványban szereplő, magas életszínvonalat biztosító cselekményt folytatnám. Az életszínvonalam nem magasabb az átlagnál, körülbelül húsz éve ugyanúgy élek, amim van, azt a focista-pályafutásom alatt szereztem. A megélhetésem a testvérem és a feleségem segítéségével van biztosítva, nem áll fenn a bűnismétlés veszélye, ha ezt úgy gondolják, akkor nem tudom, hogyan lehet Magyarországon szabad ember – mondta vallomásában K. Zoltán, és ezt egy hónappal később is megismételte, kérte szabadlábra helyezését. – Sajnálattal vettem tudomásul, hogy a nyomozás során nem vették figyelembe a tényeket. Nem akarom kivonni magam az eljárás alól. Elkeserítő, hogy 18 hónapja vagyok előzetes letartóztatásban. Azt, hogy nekem pénzem van elrejtve, cáfolom, minden az országhoz köt, nem akarom elhagyni. A gyanúsításkor nem volt munkahelyem, vártam a lehetőségre, ez a sportolóknál így szokott lenni, de a megélhetésem biztosítva van.”

A felolvasott korábbi vallomással a mai tárgyalási nap befejeződött. Folytatás holnap.

K. Zoltán és L. Mátyás letartóztatását jelenleg egy másik bundaügy nyomozásában tartják fent bűnismétlés veszélye miatt, ugyanis a hatóságok szerint a két férfi házi őrizete alatt is megpróbált hazai mérkőzéseket manipulálni.

A nemzetközi bundabotrányban 2013 tavaszán a magyar ügyészség összesen 45 fő ellen emelt vádat és ez alapján eddig három bírósági eljárás indult.

Tavaly szeptemberben K. Zoltán, L. Mátyás és több társa ellen szintén a Fővárosi Törvényszéken elkezdődött eljárásban főként a REAC csapatához köthető cselekményeket vizsgálja a bíróság.
Kedden megkezdődött a törvényszéken egy másik büntetőper, melynek vádlottja K. Zoltán és L. Mátyás mellett további 19 személy, főként egykori labdarúgók, akiknek a 2008 és 2010 közötti cselekményei elsősorban a Diósgyőrhöz és a Siófokhoz köthetők. Az ügyészség szerint néhány vádlott 1000 és 10000 euró közötti összegeket adott sportolóknak, hogy tucatnyi esetben befolyásolják magyar meccsek eredményét. Így a vesztegetők az előre megbeszélt eredményre tudtak fogadásokat kötni. Abban az ügyben a vádlottak között van az egyik élvonalbeli csapat volt edzője, A. Zoltán. A vádak alapján egyesek akár tíz évet meghaladó szabadságvesztést is kaphatnak, az elsőfokú döntés idén megszülethet.

A szerdán folytatódott harmadik, milliárdos nagyságrendű bundaper elsőrendű vádlottja egy szingapúri férfi, akit más ügyben tartanak fogva a hazájában, így a magyarországi eljárás a távollétében folyik.

A magyar ügyészség szerint a szingapúri egy több kontinensen működő nemzetközi bűnszervezet vezetője volt, az egyes földrajzi régiókat rábízta "alvezéreire", a magyarországi szálakat K. Zoltán és L. Mátyás tartotta kézben.

Az ügyészség szerint a bűnözői csoport cégeket hozott létre, jelentős költséggel - Argentínában például 150 ezer dollárért - nemzetközi tornákat szervezett és két finnországi csapatba is beépült szponzorként, hogy manipulált mérkőzésekre tudjon fogadni. Futárok vitték a vesztegetési pénzeket a csapatokhoz, kínai fogadási ügynökök piramisszerűen felépített hálózata pedig megtette a téteket ázsiai fogadóirodáknál.

A vádpontok között szerepel például a 2011 májusi olasz elsőligás Lecce-Lazio mérkőzés, amelyen a Lecce hat játékosának megvesztegetésére 600 ezer eurót költöttek, a fogadási összeg pedig 2 millió euró volt.

Három magyar játékvezetőt is megvádoltak, mert az ügyészség szerint több esetben is mérkőzés közben headseten kapták az utasításokat, hogy miképpen nyúljanak bele a meccsekbe és ezért összességében több millió forintot kaptak.

A 2010 decemberi Argentína-Bolívia (1-0) utánpótlás mérkőzés például több mint 100 percig tartott, mire egy vitatható büntető megítélése után bekövetkezett a kívánt eredmény. A vád szerint nemzetközi mérkőzések mellett magyar utánpótlás meccseket is manipulált a bűnszervezet, továbbá az is előfordult a 2011 januári Budapest Honvéd-Dukla Banska Bystrica felnőtt edzőmeccsen, hogy a második jogtalan 11-es után levonultak a pályáról a szlovák csapat játékosai.