A chilei bíró nem a Fradi kabalája; 51 meccsen 272 lapot osztott

Álvaro García a Magyar Kupában ezúttal sem hozott szerencsét a Ferencvárosnak (Fotó: Németh Ferenc)

ÉLES DÉTÁRI-BÍRÁLAT GARCÍA TÉNYKEDÉSÉRŐL

„Becsületesen dolgoztunk egész héten, mint mindig – kezdte a Ferencváros–Békéscsaba mérkőzés utáni értékelését a Sport Televíziónak Détári Lajos, a Ferencváros szakmai igazgatója. – Mi tükörbe tudunk nézni, remélem, mindenki meg tudja ezt tenni. Nem tudom, mások hogy látják ezt a mérkőzést, de ez valami pankráció volt. Ezért nem biztos, hogy Chiléből ide kell hozni ilyen játékvezetőket. Körülbelül hat kiállításnak kellett volna lenni. Ez most már a tizedik mérkőzésünk volt az Üllői úton, amelyen szétrúgtak minket, és a játékvezető nem tesz ellene semmit. Felháborító!"

Ez volt Détári Lajos első bírálata Miguel Álvaro Garcíáról, majd később lapunk munkatársának többek között ezt mondta: „Hibáztunk, de a játékvezető működése kritikán aluli volt. Az Üllői úton sajnos ez a sokadik mérkőzésünk, amikor azt csinálnak ellenünk, amit akarnak. Kérdem én: Chilében vannak a legjobb játékvezetők? A klubunk egy évben tízmillió forintot fizet a játékvezetők ténykedéséért, de felháborítónak tartom a mai produkciót is. Úgy gondolom, a Ferencváros Békéscsaba elleni kiélezett kupameccse megérdemelte volna a legjobb magyar bírót."

A FRADI–CSABA MECCS A JÁTÉKVEZETŐRE FÓKUSZÁLVA

Nagy visszhangot váltott ki García ténykedése, és a Fradinál nem érték be ennyivel, Orosz Pál, a Ferencváros Labdarúgó Zrt. vezérigazgatója nyílt levélben fordult Csányi Sándor MLSZ-elnökhöz (a levél teljes szövegét itt elolvashatja),ebben a sportvezető többek között arról ír, hogy „…olyan események sorozata történt García játékvezető alkalmatlansága miatt, amelyek alapvetően befolyásolták az eredmény alakulását", továbbá a játékvezetőről megjegyzi: „…arra törekedett, hogy epizódszereplőből főszereplővé lépjen elő. Az ilyen szellemiségű játékvezetés véleményem szerint nem megengedhető egyetlen futballpályán sem."

A szövetség részéről szerdán a játékvezetői bizottság válaszolt a levélre (ezt ide kattintva elolvashatja), az ügy egyelőre itt tart, hogy további fejlemények várhatóak-e, azt még nem tudni. Az viszont biztos, hogy ezek után az is megtanulta Miguel Álvaro García nevét, aki eddig azt sem tudta, hogy egy chilei bíró vezet hétről hétre meccset a magyar labdarúgó-bajnokságban.

Dehogy került Chiléből Magyarországra García játékvezető?

Erre kérdésre a Nemzeti Sport november 30-i számában már megkaptuk a választ, kollégánk ugyanis néhány nappal az ominózus Fradi–Békéscsaba kupameccs előtt beszélgetett a chilei játékvezetővel – akkor még nem is sejtette, hogy pár nappal később milyen vihart kavar García ténykedése.

A chilei születésű, gyermekkorát Madridban töltő Miguel Álvaro García Chilében már FIFA-játékvezető volt, ám londoni útja során szerelmes lett egy magyar lányba, és Budapestre költözött, majd jelentkezett a labdarúgó-szövetségnél, hogy itt szeretné folytatni játékvezetői karrierjét.Az MLSZ tehát nem„importálta" a chilei bírót, ő jött ide Magyarországra, és kapott lehetőséget a szövetségtől, hogy magyar bajnokikat vezessen.

ÉLES DÉTÁRI-BÍRÁLAT GARCÍA TÉNYKEDÉSÉRŐL

„Becsületesen dolgoztunk egész héten, mint mindig – kezdte a Ferencváros–Békéscsaba mérkőzés utáni értékelését a Sport Televíziónak Détári Lajos, a Ferencváros szakmai igazgatója. – Mi tükörbe tudunk nézni, remélem, mindenki meg tudja ezt tenni. Nem tudom, mások hogy látják ezt a mérkőzést, de ez valami pankráció volt. Ezért nem biztos, hogy Chiléből ide kell hozni ilyen játékvezetőket. Körülbelül hat kiállításnak kellett volna lenni. Ez most már a tizedik mérkőzésünk volt az Üllői úton, amelyen szétrúgtak minket, és a játékvezető nem tesz ellene semmit. Felháborító!"

Ez volt Détári Lajos első bírálata Miguel Álvaro Garcíáról, majd később lapunk munkatársának többek között ezt mondta: „Hibáztunk, de a játékvezető működése kritikán aluli volt. Az Üllői úton sajnos ez a sokadik mérkőzésünk, amikor azt csinálnak ellenünk, amit akarnak. Kérdem én: Chilében vannak a legjobb játékvezetők? A klubunk egy évben tízmillió forintot fizet a játékvezetők ténykedéséért, de felháborítónak tartom a mai produkciót is. Úgy gondolom, a Ferencváros Békéscsaba elleni kiélezett kupameccse megérdemelte volna a legjobb magyar bírót."

A FRADI–CSABA MECCS A JÁTÉKVEZETŐRE FÓKUSZÁLVA

Nagy visszhangot váltott ki García ténykedése, és a Fradinál nem érték be ennyivel, Orosz Pál, a Ferencváros Labdarúgó Zrt. vezérigazgatója nyílt levélben fordult Csányi Sándor MLSZ-elnökhöz (a levél teljes szövegét itt elolvashatja),ebben a sportvezető többek között arról ír, hogy „…olyan események sorozata történt García játékvezető alkalmatlansága miatt, amelyek alapvetően befolyásolták az eredmény alakulását", továbbá a játékvezetőről megjegyzi: „…arra törekedett, hogy epizódszereplőből főszereplővé lépjen elő. Az ilyen szellemiségű játékvezetés véleményem szerint nem megengedhető egyetlen futballpályán sem."

A szövetség részéről szerdán a játékvezetői bizottság válaszolt a levélre (ezt ide kattintva elolvashatja), az ügy egyelőre itt tart, hogy további fejlemények várhatóak-e, azt még nem tudni. Az viszont biztos, hogy ezek után az is megtanulta Miguel Álvaro García nevét, aki eddig azt sem tudta, hogy egy chilei bíró vezet hétről hétre meccset a magyar labdarúgó-bajnokságban.

Dehogy került Chiléből Magyarországra García játékvezető?

Erre kérdésre a Nemzeti Sport november 30-i számában már megkaptuk a választ, kollégánk ugyanis néhány nappal az ominózus Fradi–Békéscsaba kupameccs előtt beszélgetett a chilei játékvezetővel – akkor még nem is sejtette, hogy pár nappal később milyen vihart kavar García ténykedése.

A chilei születésű, gyermekkorát Madridban töltő Miguel Álvaro García Chilében már FIFA-játékvezető volt, ám londoni útja során szerelmes lett egy magyar lányba, és Budapestre költözött, majd jelentkezett a labdarúgó-szövetségnél, hogy itt szeretné folytatni játékvezetői karrierjét.Az MLSZ tehát nem„importálta" a chilei bírót, ő jött ide Magyarországra, és kapott lehetőséget a szövetségtől, hogy magyar bajnokikat vezessen.

HÚSZ HÓNAPPAL EZELŐTT DEBÜTÁLT MAGYARORSZÁGON

Miguel Álvaro García 2010. március 20-án vezetett először mérkőzést hazánkban, a Dunakanyar-Vác–Bőcs NB II-es találkozón debütált, és tapsot is kapott, igaz, nem a publikumtól… A meccs 78. percében ugyanis a váciak csatára, Rob Kornél megtapsolta őt az egyik ítélete után – ekkor mutatta fel magyarországi pályafutásának első piros lapját a chilei bíró. Lapunk tudósítója egyébként 9-es osztályzattal honorálta a teljesítményét, az 1–1-re végződött meccsen az említett piros lap mellett négy sárga lapot is kiosztott: hármat a hazai, egyet a bőcsi játékosoknak.

Egy héttel később már „beleszagolhatott" a magyar élvonal légkörébe is, hiszen március 27-én ő volt a Kaposvári Rákóczi–Paksi FC (1–1) mérkőzés negyedik játékvezetője. Ezen a találkozón a jelenkor legjobb magyar bírója, a mérkőzést vezető Kassai Viktor teljesítményétfigyelhette közvetlenülaz oldalvonal mellől, majd másnap Kispesten, a Bozsik Stadionban a Bp. Honvéd és a Videoton második csapatának NB II-es bajnokiját vezette.

Nem kellett sokat várnia az élvonalbeli debütálásra: 2010. április 3-án, Kecskeméten a KTE–Lombard Pápa mérkőzésen bemutatkozott a magyar NB I-ben. A 2–2-es döntetlent hozó találkozón öt sárga lapot osztott ki, a mérkőzésről tudósító kollégáink 7-es osztályzatot adtak neki, és az alábbi szöveggel támasztották alá az érdemjegy jogosságát: „Miguel Álvaro García élete első NB I-es meccsén engedte a kemény játékot, így folyamatos futballt láthatott a közönség. A 66. percben azonban nagyot hibázott, amikor a kitörő Vöröst felöklelő Tóth Gábornak nem mutatta fel a második sárga lapot."

Kollégáink tehát egy kiállítást kértek számon tőle, a két vezetőedző – kecskeméti oldalról Csertői Aurél, pápai részről Véber György – viszont nyilatkozatában nem említette meg a bíró ténykedését. Ismerve a két szakember habitusát, ha nagyon elégedetlenek lettek volna a „sporival", akkor nem hagyják szó nélkül a teljesítményét… (Csak érdekesség, hogy ugyanebben a fordulóban a ZTE–Videoton találkozó után mindkét vezetőedző, azaz Csank János és Mezey György is keményen bírálta Kassai Viktor játékvezetőt, aki 4-es osztályzatot kapott lapunktól.)

García a 2009–2010-es bajnokság tavaszi szezonjában négy mérkőzést vezetett az NB I-ben és ötöt a másodosztályban. Május 15-én, a Békéscsaba–Makó NB II-es mérkőzésen az utolsó tíz percben három játékost (a hazaiaktól Balázs Józsefet, a vendégektől Rakonczai Zoltánt és Tóth Imrét) állított ki, ennek ellenére egyik csapat edzője sem panaszkodott rá.

Az NB I-es meccseken viszonylag jó kritikákat kapott, a május 5-i Lombard Pápa–ZTE FC (1–2) találkozón lapunk tudósítója kiemelte, hogy Miguel Álvaro Garcia „remek felfogásban, sokat futva, jól helyezkedve hozta meg döntéseit", míg a május 20-i MTK–Kecskeméti TE (0–1) találkozón kollégánk szerint jól döntött, amikor Lázok János tizenhatoson belüli eséséért nem ítélt büntetőt, bár Garami József, az MTK szakmai igazgatója újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy szerinte „akadt olyan döntő játékhelyzet, amikor a játékvezető rossz döntést hozott".

CSERTŐI AURÉL NEM ZÁRTA A SZÍVÉBE A CHILEIT

García a következő, 2010–2011-es szezonban 11 mérkőzést vezetett az élvonalban és 12-t a másodosztályban. Az NB I-ben a második fordulóban megkapta a Haladás–ZTE nyugat-magyarországi rangadót, amelyen a kiosztott négy sárga lap mellett kiállította Leon Panikvart, a vendégek játékosát. Csank János, a ZTE vezetőedzője a meccs után így fogalmazott: „Noha a bírónak volt egy-két hibája – szerintem Panikvar kiállítása nem volt jogos –, a lefújást követően gratuláltam neki, mert engedte a folyamatos játékot.”

Eddig tulajdonképpen nem volt különösebb gond a chilei bíróval, ám eljött 2010. augusztus 20., és a Lombard Pápa–Haladás találkozón Garcia a saját bőrén tapasztalhatta, milyen az, ha kicsúszik a bíró kezéből a találkozó.

Volt itt minden: jogtalannak tűnő büntető(k) a Pápa javára, vélt vagy valós (?) szabálytalanság a második hazai gól előtt, három – egyébként jogos – kiállítás a szombathelyiektől, ebből egy azért, mert Molnár Balázs kikapta a piros lapot a bíró kezéből.

A Pápa végül 5–1-re legyőzte a nyolc főre fogyatkozott Haladást, amelynek edzője, Csertői Aurél a játékvezető ténykedése miatt nem vett részt a meccs utáni sajtótájékoztatón, sőt a Nemzeti Sportnak sem volt hajlandó nyilatkozni.

Ráadásul botrányos jelenetek játszódtak le a lefújás után az öltözőfolyosón, Szűcs Lajos, a hazaiak kapusa a Haladás Szurkolói Körének elnökével került konfliktusba, amely kis híján tettlegességig fajult. A szombathelyiek minden bajok okozójának a chilei játékvezetőt tartották…

A meccs után García hat hétig nem vezetett az NB I-ben, csak a másodosztályban, majd a következő kilenc NB I-es mérkőzésén egyetlen játékost sem állított ki, és nagyobb, a találkozó kimenetelét befolyásoló hibát alig-alig vétett. Az MTK–Győr (0–0) meccsen a hazaiak részére meg nem adott büntetőt, a Ferencváros–Vasas (0–1) találkozón a vendégektől egy kiállítást kért számon rajta az NS tudósítója, a legnagyobb hibájaként az Újpest–Paks összecsapás 67. percében – kezezésért – meg nem ítélt tizenegyes róható fel neki.

A 2010–2011-es szezonban a 11 bajnoki mérkőzésén 59-szer mutatta fel a sárga lapot, ez meccsenként 5.36-os átlagnak felel meg, ezzel listavezető volt az élvonalban vezető bírók között – vagyis elmondhatjuk, hogy az átlagosnál jóval sűrűbben nyúlt a sárga lapos figyelmeztetés eszközéhez. Magyarországi egyéni rekordját 2011. április 26-án állította fel, a Lombard Pápa–Győri ETO (2–1) mérkőzésen tíz sárga lapot mutatott fel.

Az idén kevésbé szigorúbb, hét első osztályú bajnokiján 28 sárga lapot adott (ez 4.00-s átlag), de már három játékost kiállított: a 2. fordulóban, a Ferencváros–DVTK (1–1) mérkőzésen a diósgyőri Gallardót és Pál Szabolcsot, míg a 4. fordulóban, a KTE–DVSC találkozón a debreceni Adamo Coulibalyt küldte le a pályáról.

Kisebbfajta csoda, hogy az Eger–Bp. Honvéd II NB II-es meccset lehozta sárga lapok nélkül, a Magyar Kupában viszont már nem volt ilyen engedékeny: a negyedik körben, a Szigetszentmiklós–Újpest összecsapáson nyolc sárgát osztott ki, valamint kiállította a lila-fehérektől Rubus Tamást, míg a múlt hét végén, a Ferencváros–Békéscsaba meccsen hat sárga és két piros lapot mutatott fel, utóbbit Jova Leventének, a Fradi kapusának, valamint a békéscsabai Jimmy Jones Tchanának.

KÉTSZER ESETT KI VELE A KUPÁBÓL A FERENCVÁROS

AFerencváros NB I-es csapatának eddig négy mérkőzését vezette. Először 2011. március 1-jén, az FTC–Siófok Magyar Kupa-visszavágón dirigált, s bár a Fradi 2–1-re megnyerte ezt a meccset, kiesett a kupából, hiszen az első találkozón 3–1-re a Siófok győzött. García nyolc sárga lapot osztott ki, egyik csapat szakvezetője sem bírálta tevékenységét.

Április 15-én a Ferencváros–Vasas NB I-es bajnokit vezette, ezen Maróti Béla öngóljával a vendégek győztek 1–0-ra. Tudósítónk 7-esre értékelte a hat sárga lapot kiosztó García teljesítményét, és azt írta:„Állítottak már ki játékost olyan ütésért, amilyennel Kovács Gábor megkínálta Hector Moralest az 50. percben. Ezenkívül kisebb hibái voltak."

Ezen az őszön a 2. fordulóban, a Ferencváros–Diósgyőr mérkőzést vezette (1–1), négyszer figyelmeztetett sárga lappal, és a vendégektől két játékost állított ki: Gallardót és Pál Szabolcsot.

A negyedik Fradi-meccse pedig a múlt szombati Ferencváros–Békéscsaba MK-találkozó volt, amelyen – ahogy már említettük – a hat sárga lap mellett mindkét csapatból kiállított egy-egy játékost. A 2–2-es végeredmény a Békéscsaba továbbjutását jelentette – a Ferencváros másodszor esett ki a kupából úgy, hogy a párharc visszavágóján García volt a bíró.