A lényeg, hogy van esély

Ezek a belgák pontosak, precízek, akár a svájci órák.
Fél kettőre ígérték magukat, és a megadott időpontban ott is voltak a debreceni repülőtéren.
Megérkezett az FC Bruges – kiszállás!
Kiszállás?!
Higgyünk benne, hogy számukra azt jelenti majd ma este az Oláh Gábor utcai stadion, mint Nicolas Cage-nek az embertelenül szép filmélményben Las Vegas, azaz a végállomást.
Csak képzeljük el, micsoda misztériumnak lehetnénk ez esetben oly szerencsés tanúi. A Bajnokok Ligája címvédő AC Milant is elnáspágoló FC Brugest kipörgetni az UEFA-kupából: kívánhat-e, remélhet-e ennél tökéletesebb beteljesülést manapság bárki is a város – félve írom le: az ország – futballszurkolói közül?
Olyan lenne ez a történet, mint Alice-é Csodaországban – már-már hihetetlen, és mégis oly valóságosan szép. Nos, amennyiben a matematika és a ráció majd minden szabályát felrúgva a Loki az UEFA-kupa legjobb 16 csapata közé verekedné magát, akkor az ottani ellenfelek (hú, de előreszaladtunk!) csak úgy tekintenének a már most sporttörténelmet író, a harmadik kört ez idáig csak hírből ismerő debreceniekre, mint afféle egzotikus csodabogarakra.
Ne legyenek kétségeink – a DVSC továbbjutása az urizálós futballvilág számára meghökkentő lenne, mint amikor a szegénylegény az előkelőségek csarnokába belép, hogy ott vívjon ki elismerést, és mutassa meg az erejét, tehetségét, tudását.

Az elithez – de nem a közvetlen élvonalhoz – tartozó belga csapat búcsúztatása az UEFA-kupától mindazonáltal változtatna valamit a megítélésen. Csakhogy ennek a feladatnak a kivitelezése közel sem olyan egyszerű, magától értetődő kaland, ahogy azt a "csupán" egygólos hátrány tényét rögzítő átlagember hiszi, legyintve, hogy hazai pályán két gól rúgni nem lehetetlenség…
"Nem szabad gólt kapni!" – mondják sokan.
Ja, kérem, végül is ez egy olyan alakulattal szemben, amelyik egyedüliként a belga bajnokságok krónikájában úgy nyert aranyérmet legutóbb, hogy minden egyes fellépésén legalább egy gólt szerzett, nem is túlzott elvárás… És nem mellékesen álljon itt még egy adat ezzel kapcsolatban: az FC Bruges amúgy 96-tal fejezte be a bajnoki évet, ami szintúgy csúcs arrafelé.
Hogy mit lehet ezzel mondani?
Azt, hogy bár bíznunk és hinnünk kell abban, hogy a Loki minimum megismétli a brugge-i produkciót (sőt!), ugyanakkor a tényeket nem szabad élből figyelmen kívül hagyni. A papírformát ezzel együtt fel lehet borítani, valahogy úgy, ahogy az a múlt csütörtökön is történt. Szentes Lázár akkor elhangzott szavait idézhetjük e helyütt –, és ezt a mondatot nem árt kétszer, tucatszor, százszor ismételgetni –: "Ha az előzetes esélyekre figyelnénk, akkor már Brugge-ben öt egy lett volna a végeredmény. Ehhez képest…"
Ehhez képest ott tartunk, hogy ma este úgy sétálhat majd a stadion felé, úgy ülhet a televízió elé a szurkoló, hogy a Lokinak van esélye.
Ez a lényeg, a többi mellékes.