A belgák védője nagy harcot vár

"Egyszerű játék a futball, futni kell, és pontosan passzolni. Csapatom ezt tette, no és rúgott öt gólt…"
Földbedöngölő, a vert seregre nézve megalázó nyilatkozat volt, vitatkozni mégsem lehetett vele. Sem kiötlőjével, Eric Geretsel, tekintve, hogy az UEFA-kupában 1998 őszén a belga futball-legenda vezette FC Bruges a Hungária körúton – nem elírás – 5–0-ra lelépte az Újpestet. Hogy a visszavágón 2–2-t értek el a lilák? Apró szépségflastrom lehetett csupán a majd' méternyi hegen.
A magyar–belga összecsapások tekintetében ez a páros mérkőzés volt az eddigi utolsó a sorban – csütörtök estig. Mindazonáltal a negyedik kerületiek, illetve a debreceniek fellépései között találhatunk egy kapcsot: ő lenne De Cock.
– Fellapozva az akkori tudósításokat, feltűnt: ön a Bruges egyetlen olyan futballistája, aki hat éve, az akkori gárdában is pályára lépett honfitársaink ellen…
– Várjunk még ezzel! Trond Sollied edző egyelőre nem hirdetett kezdőcsapatot, szóval lehet, hogy játszom, lehet, hogy nem – utasította el a felvetést a bekk.
– Roppant diplomatikus, de azért megjegyzem: Hans Cornelis kiesése után én mérget veszek rá, hogy ott lesz a pályán csütörtök este fél kilenckor.
– Meglátjuk.
– Rendben, nem feszegetem tovább a témát, úgyis arra lettem volna kíváncsi, mi maradt meg önben az Újpesttel vívott mérkőzésekről?
– Ôszintén?
– Csakis!
– Nem sok minden. Budapesten csereként álltam be, és ha jól emlékszem, öt nullára győztünk, azaz jó eredményt értünk el, míg a visszavágón otthon döntetlen született, talán kettő kettő. A második öszszecsapáson már nem koncentráltunk eléggé, ami az első meccs eredményének ismeretében talán nem olyan meglepő, elvégre addigra eldőlt, ki jut tovább. Mindenesetre egy profinak az ilyen helyzeteket is tudnia kell kezelni. Mielőtt megkérdezné: csütörtök este szó sem lehet lazításról! Megpróbáljuk a számunkra megfelelő eredménnyel befejezni az első kilencven percet, amihez amellett, hogy szeretnénk gólokat rúgni, az is hozzátartozik, hogy hátul úgymond nullára hozzuk a meccset, azaz ne kapjunk gólt. Az utóbbi napokban videóztunk, a pályaedzőnk személyesen is megnézte a magyarokat, akikről – bevallom – nem sokat hallottunk előzőleg, beszéltünk róluk, készültünk rájuk, de egészséges mértékben. Nekünk ugyanis elsősorban magunkra kell figyelnünk.
– Mit vár a találkozótól?
– Harcot. Az az együttes, amelyik idáig eljutott, nem lehet rossz, és ezt a beszámolók, a filmek is alátámasztották. Az elsőtől az utolsó percig figyelnünk kell, a Debrecen ugyanis nagyon-nagyon jól szervezett csapat, taktikus edzővel, jó néhány gyors játékossal, válogatott futballistákkal.
– Ezen a téren önök aztán végképp nem panaszkodhatnak…
– Igen, nálunk is több válogatott labdarúgó szerepel a csapatban.
– Az ősszel mégsem úgy muzsikáltak, ahogy az a bajnoki cím védőjétől elvárható lett volna. A Bajnokok Ligája, a bajnokság és a kupa, azaz a három fronton való hadakozás meghaladta a csapat erejét?
– Részben, noha úgy vélem, a BL-szereplésünk kis szerencsével tovább folytatódhatott volna, míg a kupában elődöntősök vagyunk. A bajnokság? Úgy fogalmazok: jó formában vagyunk, és hajtunk azért, hogy minél előkelőbb helyen végezzünk. De visszatérve az okokra: az ősszel nagyon sok sérültünk volt, olykor az alapcsapatnak csupán fele állt az edző rendelkezésre, márpedig ilyenkor bizonyos automatizmusokat is gyakorolni kellene a beépülő játékosokkal, amire nem igazán jut idő. Azonban ez már múlt idő: bár most is lesznek hiányzóink, a mag adott. Ne feledjük, az idén csupán két tétmeccset vesztettünk el, egyet a kupában, de így is tovább jutottunk.
– Még valami szemet szúrt a statisztikákat pörgetve: ön a Club "legöregebb" játékosa, azaz a maiak közül ön viseli a legrégebben a kék-fekete trikót. Igaz, soha nem is szerepelt más gárdában. Mindhalálig Bruges?
–Nem vetettem még el a lehetőségét, hogy egyszer Németországban, alkalomadtán Angliában futballozzam, végtére is nem vagyok még öreg! Ha Belgiumban maradok, akkor, ahogy ön is mondta: mindhalálig Bruges.
Nos, arról meggyőződhettünk a belgák késő délutáni edzésén, hogy az FC Bruges rutinos labdarúgója igencsak jól bánik a labdával, és aztán az is kiderült, hogy Trond Sollied gondolkodás nélkül a kezdők közé jelölte Olivier De Cockot. Az öreg róka gyaníthatóan gyakran találkozik majd a szintén fáradhatatlan Ronald Habival. Valóban nagy harc lesz…

Így kezdenek a csapatok
A debreceniek egy napja Bruges-ben
A brazil Victor a hazai nézők új kedvence
Disztl László csalódott a Bruges játékában
Ötször a magyarok, ötször pedig a belgák ünnepelhettek