A zűrzavarban is remekelnek

A mérkőzésről tudósított: KUN ZOLTÁN, SZÉKELYHIDI JÁNOSA mérkőzésről tudósított: KUN ZOLTÁN, SZÉKELYHIDI JÁNOS
Vágólapra másolva!
2003.04.26. 21:54
Címkék
Az egyik csapatnak nagyon megy, a másiknak nagyon nem. Az egyik sorra nyeri a meccseit, várhatóan megszerzi a hetedik helyet, a másik pedig a kiesés ellen küzd, és hatalmas bravúr lenne, ha a sorozatban elveszített hazai mérkőzései dacára kiharcolná a bentmaradást.
Az egyik csapatnál minden rendben, a másiknál dúl a háború – azaz éppen fordítva: a menetelő Videoton körülményeiről, a klubnál mostanában történtekről sok szépet aztán a legjobb szándékkal sem lehet írni.
Igaz, ebben kizárólag a sajtó a hibás.
Legalábbis ezt véljük abban felfedezni, hogy elmaradt az évek megszokott meccs előtti sajtótájékoztató, mi több, az újságírókat be sem engedték (szikárabban fogalmazva: kitiltották) az öltözők környékéről. Pedig lett volna mit kérdezniük. Kíváncsiak vagyunk például arra, miért nem kaptak prémiumot a fehérvári labdarúgók, holott ezt hetek óta ígérik nekik; aztán szívesen hallanánk Frantisek Kunzo ügyéről, aki azért nem játszhat jó ideje, mert lejárt a tartózkodási engedélye – hogy ezt kinek a kötelessége lett volna meghosszabítani, azon persze jól elvitázgat a játékos és az elöljáróság. Az is megérne néhány szót, miért nem jár túl lelkesen a meccsre a Videoton egyik vezetője: mi úgy tudjuk, hogy beteg, a szurkolók szerint viszont komolyabb atrocitás érte – a kettő persze nem zárja ki egymást. Végezetül kíváncsiak lettünk volna arra is, vajon miért nem játszott a meccsre készült összeállításban kezdőnek jelölt és a bemelegítés során meg sem sérült Kó-czián Ferenc, és valóban az igazolásával volt-e probléma a futballistának.
Elég szomorú, hogy a fehérváriak kapcsán elsősorban nem a jó játékról, a szép gólokról, a dobogóért folytatott harcról kell írnunk, hiszen ez a nagyszerű szurkolótábor megérdemelné, hogy a gólörömökön, s legfeljebb a focisták esetleges kritizálásán kívül ne kelljen mással foglalkoznia. Azonban kell, és ez nem éppen a futballhoz tartozik. Azaz – és ez a legszomorúbb – manapság már éppen ahhoz tartozik.
Mennyivel tisztábbak a viszonyok a Dunaújvárosban: a csapat vagy bentmarad (ami jóval nagyobb bravúr lenne, mint a korábbi bajnoki cím…), vagy kiesik, de ott legalább nincs konkurenciaharc. Vagy ha van is, nem olyan látványos.
A mérkőzésen mindenesetre még a szakma érvényesült, így a Videoton gyorsan egyértelművé tette, hogy pályázik erre a három pontra (hadd nőjön az a kasszában maradt prémium). Szabó Tibor és Korsós Attila révén gyorsan kétgólos előnyt szereztek a hazaiak, ám a várt parádé elmaradt, a gólok után teljesen visszaállt a Videoton, és így gyenge színvonalú volt a meccs: a két alakulat hozzáállása mégis érthető lehet (ha elfogadható nem is), hiszen a fehérváriaknak ez az állás tökéletesen megfelelt, míg a vendégegyüttes láthatóan elfáradt a szerda-szombat ritmusban, de ezzel a szinte "kölyök hármas” játékoskerettel ez nem is meglepő.
Semleges nézőként így végigszenvedtük valahogy az első félidőt (kisebb közjátékként Pomper Tibor is megmutatta, tud tizenegyest lőni), és készültünk fel a hasonlóan reménytelen folytatásra.
Sajnos, nem csalatkoztunk, minősíthetetlen volt a színvonal.
A Dunaferr valamivel bátrabban játszott (mondjuk 0–3-nál ez nem olyan meglepő) a piros-fehérek így többször is feltűntek Végh Zoltán kapuja előtt, de a kapust csak egyszer-kétszer fenyegette az a veszély, hogy netán labdához is kelljen érnie… Odaát pedig Tóth Norbert két alakítása emelhető ki, de a fehérvári támadó előbb az oldalhálóba lőtt, majd csukafejese után Deli Zoltán nagy bravúrral védett.
A játékról ennyit, izgalmak viszont akadtak. Például nagyon vártuk, hogy a középső lelátó legfelső székein ülők mikor unják meg, hogy a tetőről egyfolytában a fejükre szotyiznak, és mikor vágják fejbe szemtelen felebarátaikat, de úgy fest, ebben a szektorban nagyon nyugodt drukkerek üldögélnek: volt akinek a fején és kabátján lévő tökmaghéjból egy egész galambsereg lakmározhatott volna, de az esetet elszenvedő hölgy láthatóan nyugodtan viselte a történteket, és nézte a mérkőzést. Mondjuk, sok jót nem láthatott…
Az utolsó percekben az újvárosi táborra figyelhettünk: mindkét tag hatalmas konfettidobálással köszönte meg játékosaiknak a tisztes vereséget, illetve a második félidőben nyújtott, valamivel jobb futballt. Az utolsó néhány percre azért a Videoton is nekidurálta magát, hadd legyen legalább a meccs vége szép (született még egy gól), de alighanem a fehérváriak is érzik, az eredményen kívül sok pozitívumot aztán nem tudtak felmutatni ezen a mérkőzésen, hacsak azt nem, hogy a helyi zűrzavarban is remekelnek: győznek.

Mestermérleg

Ezen a mérkőzésen végig fölényben voltunk. A Dunaferr fiataljait ugyan dicséret illeti, hiszen rendkívül fegyelmezetten védekeztek, de végül így sem tudták megakadályozni a megyei rangadón a többgólos győzelmünket.
Bicskei Bertalan, a Videoton vezetőedzője



A Videoton igazán jó csapat, teljesen megérdemelten nyerte a találkozót, de véleményem szerint a székesfehérváriaknak nincs szükségük ilyen ajándék tizenegyesekre. Ezekkel a büntetőkkel dőlt el a mérkőzés.
Gálhidi György, a Dunaferr szaktanácsadója

Percről percre

6. perc: Korsós bal oldalról adott be, és Deli csak üggyel-bajjal szedte le a labdát a fejelni készülő Paleikov fejéről.
11. perc: Korsós bal oldali beadását követően Tóth Balázs ügyesen lefordult őrzőjéről, s a balösszekötő helyén, a
Fény és árnyék

Bár megyei rangadót játszottak szombat este Székesfehérvárott, igazi futballhangulatról nem lehetett beszélni. Így legfeljebb a félszáz Videoton-fanatikus dicsérhetô, ôk néha szurkolásra is vetemedtek, illetve a másik oldalon feltűnt a kéttagú újvárosi kórus, és e kis csoport így legalább két szólamban tudott énekelni.


Beépített emberünk jelenti a fehérvári nôi toalettrôl (azaz, ez esetben maradjunk a klotyónál): villany nincs, így a jó szerencsére van bízva, hogy a hölgyek mibe lépnek és hova ülnek. Víz viszont akad, ezért a kezet (és rossz esetben a nadrágot) meg lehet mosni. A férfivécét ezúttal nem teszteltük – vigyáztunk a cipônkre.
kaputól tíz méterre volt már, amikor Rozsi fellökte. Tizenegyes! A büntetőből Szabó Tibor bal lábbal biztosan lőtte a labdát a bal felső sarokba.
1–0
13. perc: Szalai Tamás jobb oldalról belőtt labdáját Korsós középről, hat méterről, előrevetődve fejelte a kapu jobb oldalába.
2–0
19. perc: Paleikov átadását követően Korsós 12 méterről, a jobb oldalról célozta meg a labdával a hosszú sarkot, Deli azonban vetődve elcsípte a labdát.
42. perc: Szalai Tamást a 16-os sarkánál Rozsi buktatta: Szabó Tibor szabadrúgását követően Pintér a jobb oldali kapufa közeléből fejelte szögletre a labdát.
45. perc: Paleikov átadásával Tóth Balázs indulhatott meg, a tizenhatoson belül járt, amikor Rozsi ezúttal is fellökte a fehérvári középpályást. A játékvezető ismét tizenegyest ítélt, és a büntetőből Pomper jobb lábbal biztosan lőtte a léc alá a labdát a kapu közepénél.
3–0
54. perc: Szabó Tibor a jobboldalról szabadrúgásból ívelt be, a labda átszállt a Dunaferr-védők fölött, Pa-leikov visszagurított, Tóth Norbert lövése lepattant a védőkről, végül Korsós elől Deli kivetődve védett.
64. perc: Nikolov jobb oldali beadása után szorongatott helyzetben az ötös sarkáról Csehi fejelte kapura a labdát, Végh Zoltán azonban jól helyezkedett és biztosan védett.
73. perc: Medics húsz méterről végezhetett el szabadrúgást, léc alá tartó lövését azonban Végh Zoltán magabiztosan húzta le.
75. perc: Nikolovot a jobb oldalon, a 16-os sarkánál Tóth Norbert buktatta: kecsegtető helyzetből, a szabadrúgásból Buzás a kapu fölé lőtte a labdát.
78. perc: Tóth Balázs az alapvonalról középre lőtte a labdát, azt Tóth Norbert hat méterről, előrevetődve fejelte kapura, Deli azonban jó vetődéssel elcsípte a labdát.
90. perc: Tóth Balázs jobb oldalról küldött beadása után Róth ügyesen visszafejelte Magasföldihez a labdát, és azt a fiatal játékos öt méterről, a jobb felső sarokba fejelte.
4–0
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik