Stadionügyben helyzet van. Illetve... Van, ahol még csak helyzet sincs (legfeljebb csak a meg nem valósult ígéretek), van, ahol azért valami megmoccanni látszik (persze, úgyszintén az ígéretek szintjén), van, ahol... No, de ne is folytassuk: szerkesztőségünk nap nap után különböző információkkal találkozik. Ahol a hírek azonosságot mutatnak, az az, hogy a két évvel ezelőtti nagy nekibuzdulás után a stadionrekonstrukciós-program megtorpanni látszik. Stadionügyben helyzet van, és most mi ezt a helyzetet jártuk körül, ezúttal három helyszínen, Zalaegerszegen, Siófokon és Kaposvárott, hogy később más városokban is körülnézzünk.
Annyi, de annyi rosszat hallottunk a stadionrekonstrukciós-programról, hogy az ember már azon csodálkozik, ha valahol valóban felújítanak egy létesítményt.
2001 novemberében kezdôdött a bontás, és a zalaegerszegiek most azt remélik: hamarosan befejezôdik a létesítmény átépítése
2001 novemberében kezdôdött a bontás, és a zalaegerszegiek most azt remélik: hamarosan befejezôdik a létesítmény átépítése
Nos, mi is így tettünk, amikor a Zalaegerszeg labdarúgócsapatának elnökétől, Lang Józseftől tudakoltuk, miként állnak arrafelé a munkálatok. A legutóbbi információk ugyanis arról szóltak, hogy nem történik semmi, és erősen kétséges, egyáltalán befejezik-e a megkezdett átépítést. Csakhogy Lang József örömmel újságolta, hogy újfent dolgoznak a gépek. Mielőtt a munkaszünet indokairól számolnánk be, arról kell szólni, hogy 2000 decemberében, a stadionrekonstrukciós-program kihirdetésekor az akkori sportvezetés megígérte: 2002 nyarára fejezi be a létesítmény felújítását, és teszi ezt abból az egymilliárd hatvanmilliós büdzséből, amelyet az állam (hétszázhúszmillió forint), a helyi önkormányzat (háromszázhatvanmillió forint) és vállalkozók (nyolcvanmillió forint) biztosítanak majd.
Noha Lang József úgy tudja, nem pénzhiány miatt, mindazonáltal kilenc hónapos késéssel kezdődött a munka. Novemberben, a bajnokság idején kezdték a lepusztult állapotú stadion bontását, abban a reményben, hogy a következő idény találkozóin már egy szép arénában mérkőzhet ellenfeleivel a gárda. A munkálatok kezdésekor figyelembe kellett venni azt is, hogy a ZTE akkoriban jó eséllyel pályázott a bajnoki címre, s esetleges elsősége azt jelentette volna: indulhat a Bajnokok Ligája selejtezősorozatán. Ez így is történt, ám időközben a munkálatokat leállították.
"Magyarország megpályázta a 2008-as labdarúgó Európa-bajnokság rendezését, a kandidatúrában nyolc világszínvonalú létesítmény építése szerepelt, és mi szerettük volna elérni, ha nálunk rendezik a kontinensviadalt, akkor Zalaegerszeg városában álljon majd az egyik korszerű komplexum – mondta az egerszegi klubvezető. – Eltartott egy ideig, mígnem biztossá lett, Kaposvár megelőz bennünket, a város nem kerül be a nyolcak közé, de az eredeti terveknek megfelelően épül tovább a stadion. Rendkívül rossz időszakban volt a felújítás során a megtorpanás, hiszen a Manchester United elleni BL-találkozót nem lehetett a városban megrendezni.”
A klubelnök azonban szívesebben tekint immár előre, lévén e napokban szerelnek fel négyezer műanyag széket a déli lelátóra, s ha minden a tervek szerint alakul, akkor a 2003–2004-es szezonban tényleg az új, 13 400 férőhelyes stadionjában fogadhatja riválisait a ZTE.
Lang József megemlítette, hogy a 2000-es tervek megvalósulása nagyban köszönhető a Jánosi György vezette Gyermek-, Ifjúsági- és Sportminisztériumnak, mivel a rendelkezésre álló büdzséből az infláció okán nem tellett volna az építkezésre, szükség volt a GYISM négyszázmillió forintos gyorssegélyére is. Ebből az összegből már felépíthető a déli lelátó alatti klubház, öltöző, valamint a tetőszerkezet egy része.
Maradjunk a Dunántúlon, és maradjunk közel Zalaegerszeghez. Siófok városa koránt sincs ennyire jó helyzetben: azzal, hogy megtörtént az alapkőletétel, be is fejeződött a rekonstrukció.
A Balaton partjára – Zalaegerszeghez hasonlóan – olyan stadiont terveztek, amely a rekonstrukciós programban a B jelű csoportba kapott besorolást. A munkálatokra az állam ötszázmillió, a helyi önkormányzat – a jelenleg használt létesítmény értékesítése nyomán – kétszázötvenmillió forintot biztosított volna. Ahogy csúszott a munkálatok kezdési ideje, új tervek fogalmazódtak meg a város vezetőinek fejében: kétmilliárd forintból új sportkomplexumot álmodtak meg, amelyben központi szerepet kapott volna a futballstadion, amely mellé pedig edzőpályákat, uszodát gondoltak. Megszerezték az építési engedélyt, készen vannak a tervek, már csak meg kellene kezdeni az építkezést (nem mellékes: az építési terület szomszédságában hotel épül, így Siófok akár az ország legpazarabb edzőközpontjának adhatna otthont.) Szó volt (van) arról is, hogy a Révész Géza utcai létesítmény helyén bevásárlóközpont, esetleg közfürdő épülne. Sallói István klubigazgató azonban az eset kapcsán értetlenségének adott hangot:
"Ellentmondásos az ügy – kezdte a korábbi válogatott labdarúgóból lett klubigazgató. – A város futballstadionnal közös sportkomplexumot építene, viszont közelmúltbeli döntésével megpecsételte a Siófok profifoci sorsát, amiből arra következtetnék, hogy nincs szüksége futballcsapatra, emígyen stadionra sem. Minek építeni ide egy minden igényt kielégítő központot, ha a városban megszűnik a professzionális labdarúgás? Talán azt hiszik az önkormányzatnál, csak blöffölünk, hogy nincs pénzünk, és nélkülük is képesek leszünk befejezni a bajnokságot? Nem tudom. Az viszont biztos: a klub jövőjétől függ, lesz-e Siófokon igényes stadion.”
Nézzük, mi a helyzet néhány várossal odébb… Kaposvár azon kevés települések egyike, ahol nemcsak elkezdték a stadion rekonstrukcióját, hanem be is fejezik azt, mégpedig várhatóan az idén. Egy évvel ezelőtt kezdődött a Rákóczi sporttelep átépítése, és e rekonstrukció első ütemében az egykori állóhelyen elkészült az új, háromszintes klubépület és a lelátó, teljesen átépítették és műanyag székekkel látták el a nyugati nagy lelátót, új gyepszőnyeggel borították a játékteret, amely alá alagcsövet fektettek, valamint elkészült egy nagy autóparkoló is. A munkálatok ütemét egyébként az befolyásolta, hogy kérdéses volt: a megpályázott labdarúgó Eb-re készült harmincezres stadion terve valósul-e meg. Miután nem hazánk rendezi a 2008-as kontinensviadalt, a tavasztól az 1928-tól üzemelő sporttelep rekonstrukciója folytatódik.
A városi tulajdonban lévő létesítmény további munkálatairól Juhász Tibor, Kaposvár alpolgármestere adott felvilágosítást. Mint megtudtuk, az eddig elvégzett munkálatok négyszázötvenmillió forintba kerültek. Az idei munkára közbeszerzési pályázatot írtak ki. A második ütemben tervezett építkezésre száznegyven milliót költhetnek. Ebből a pénzből a nyugati nagy lelátó kétharmadának befedése, a már elbontott északi kapu mögötti, műanyag székekkel ellátott lelátó fölhúzása valósulhat meg. Egyidejűleg a déli kapu mögötti nézőtér felújítását is elvégzik, ám azon egyelőre maradnak az állóhelyek. Legalábbis átmenetileg: úgy alakították ki a nézőteret, hogy azon a későbbiekben föl lehessen szerelni a székeket.
És kész a terve a százhatvanmillió forintos beruházást jelentő harmadik ütemnek is, amely során elkészül a pályavilágítás, a hangosítás, a beléptető-rendszer és az új eredményjelző. Szerepel ugyan a tervben egy műfüves edzőpálya megépítése is, viszont ezzel kapcsolatban konkrétum egyelőre nem hangzott el.
Ami azonban a lényeg: Kaposvárott – Zalaegerszeghez hasonlóan – a stadionépítés nem állt le, azt a kényszerű spórolás miatt legfeljebb egy kicsit átalakították…